Szenátusi hírek

*** Mikor jutunk már egyszer oda, hogy a jogerős bírósági határozatnak mindenki egyformán vesse alá magát? – tette fel a kérdést Szabó Károly szenátor a Szenátus november 18-i ülésén, melynek során politikai nyilatkozatot tett a Szatmár megyei Túrterebesen elakadt föld-visszaszolgáltatási üggyel kapcsolatban.

Abban az esetben, amikor a felek egyike magánszemély, a másik meg egy állami szerv, az utóbbiaknak módjukban áll, hogy a jogállami követelményekkel szemben kibújjanak a terhükre megítélt kötelezettségek alól – mondta az RMDSZ szenátor. Így például a túrterebesi lakosok egy csoportja (hozzávetőleg 30 fő) a Nagyváradi Táblabíróság idén márciusban kelt, jogerőssé vált ítélete alapján visszanyerte tulajdonába azt a 107 hektáros területet, amelyet a Túrterebesi Gyömölcstermesztési Kutatóintézet birtokolt. De csak papíron kapták vissza az említett területet, ténylegesen még nem történt semmi, annak ellenére, hogy maga a miniszterelnök is felhívta már egy telekonferencián az illetékesek figyelmét, a szóban forgó szatmári esetre is utalva, a bírósági ítéletek végrehajtásának halaszthatatlan szükségességére – hívta fel a Szenátus figyelmét az RMDSZ szenátor. A Prefektúra nem kívánja megtenni a szükséges lépéseket és intézményesen hátráltatja a jogszolgáltatást. Határozottan elvárom a Szenátustól, a Prefektúrától, illetve annak képviselőitől, hogy tartsák tiszteletben a bíróság határozatát, annak érdekében, hogy a jogállamiság nem csak óhajként, hanem ténylegesen is megvalósulhasson – jelentette ki Szabó Károly.

*** A Szenátus 2003. november 18-i ülésén Puskás Bálint Zoltán RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata hangzott el, melyben a politikus, publicista és kultúrember Sándor Józsefről emlékezett meg. Puskás Bálint Zoltán felszólalása során kifejtette: azért kell itt és most róla megemlékeznünk, mert Sándor József a két világháború között a székelységet képviselte Románia Szenátusában. A szenátor ugyanakkor elmondta: Sándor József megbecsülésnek örvendett az akkori politikusok körében, elsősorban rendkívüli szónoki tehetségéért, másrészt azért, mert kiválóan ismerte a román nyelvet, illetve kultúrát.

Noha magyar nemesi család sarja volt, l853. november 16-án Bukarestben született, lévén hogy családja itt talált menedéket, miután apja részt vett az 1848-as forradalomban és ki volt téve az üldöztetésnek. Itt, a Magyar Népiskolában, kezdte tanulmányait, itt ismerkedett meg a román nyelvvel és kultúrával, melynek kutatásával is foglalkozott Moldovában és Olténiában. Eminescu verseit ő fordította először magyarra. Újságírói munkássága is jelentős. Közölt románul és magyarul, ugyanakkor mindkét nyelven síkra szállt a két nemzet testvérisége és együttélése mellett – fejtette ki politikai nyilatkozatában Puskás Bálint.

Felszólalását záró szavaiban elmondta: Ez késztetett valójában arra, hogy felelevenítsem valamikori szenátortársunk emlékét, akiben a két világháború közötti romániai parlamenti demokrácia egyik jeles személyiségét kell tisztelnünk. Őrizzük meg valamikor kollégánk nevét jó emlékezetünkben.

Képviselőházi tájékoztató

*** 2003. november 18-án a Képviselőház plénuma megvitatta az alkalmazottak Önsegélyző Pénztárainak, valamint az Önsegélyző Pénztárak egyesületeinek jogállásáról szóló 2003. évi 74. számú sürgősségi kormányrendelet Szenátus által elfogadott változatát. Ennek előírásai nem tartják szem előtt ezen intézmények tagjainak érdekeit, ugyanakkor kötelezővé teszik az Önsegélyző Pénztárak számára az Országos Szövetséghez való társulást. Az RMDSZ részéről Borbély László, Márton Árpád és Tamás Sándor képviselők szólaltak fel, kifogásolva az említett alkotmányellenes rendelkezéseket. Ennek köszönhetően a törvénytervezetet újratárgyalás végett sikerült visszaküldeni az alapfokon megkeresett jogi bizottsághoz.

Továbbá a Képviselőház plénuma elfogadta az erdőrendtartásra vonatkozó törvény módosításáról szóló 2003. évi 98. számú sürgősségi kormányrendeletet. Az elfogadott jogszabály intézkedéseket foganatosít a természetes személyek tulajdonában lévő erdők őrzésére vonatkozóan, valamint megszigorítja az erdőrendtartással kapcsolatos kihágásokra kiróható büntetéseket.

A törvénytervezet vitájánál az RMDSZ képviselőházi frakciójának véleményét Márton Árpád ismertette. A Ház által elfogadott szövegváltozatot egyeztetés útján sikerült elérni. Az egyeztetésben Tamás Sándor képviselő vett részt. Eszerint a magánszemélyek tulajdonában lévő, azon erdőrészek őrzése, amelyeket nem magánrendészeti hivatalok látnak el, szerződéses alapon történik majd, amit az állami erdészeti hivatalok díjmentesen látnak el.

A Képviselőház plénuma jóváhagyta A nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi bizottság megalakulását. A bizottság célja megteremteni azon jogi kereteket, amelyek a férfiak és nők közötti reális esélyegyenlőséget biztosítják társadalmunkban. Az RMDSZ részéről Pataki Júlia és Böndi Gyöngyike képviselők vesznek részt a bizottságban.

*** 2003. november 13–15. között Kovács Csaba Tibor parlamenti képviselő részt vett a Rómában megszervezett Közmunkálatok Konferencián, amelyen az Európa Parlament illetékes bizottsága mellett, jelen voltak a csatlakozó országok parlamenti küldöttei is. Az RMDSZ képviselő felszólalásában a területrendezés és urbanizmus kérdéseit, valamint a telekkönyvi és kataszteri nyilvántartás problematikáját érintette. A létező épületállomány felújítására vonatkozó programokról szólva a földrengés-veszélyeztetettség első kategóriájába tartozó épületek felújításának szükségességét emelte ki, hiszen köztudott, hogy Románia azon országok közé tartozik, ahol nagyszámú épület tartozik ehhez a csoporthoz. Továbbá szó esett a lakásépítésről is, ezek a programok – a stratégiai fontosságú közmunkálatok kontextusában – elsősorban a fiatalokat, alacsony jövedelmű családok támogatását célozzák.

november 11-én Budapesten sor került a Magyar Állandó Értekezlet oktatási szakbizottságának ülésére, amelyen az RMDSZ részéről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő volt jelen. Az ülésen véglegesítésre került az újonnan létrehozott Ady Endre ösztöndíjprogram tervezete.

A MÁÉRT 2002 júliusi, majd novemberi ülésén a határon túli magyar résztvevők felhívták a figyelmet a magyarság számának aggasztó méretű csökkenésére, a népességfogyás, valamint az elvándorlás statisztikai adatokban is kimutatható kedvezőtlen tendenciáira. Ennek nyomán Medgyessy Péter magyar miniszterelnök javaslatot tett az említett ösztöndíj létrehozására, amely az anyanyelvű oktatásban kimagasló tanulmányi eredményt elérő, olyan középiskolásokat célozza, akik életkörülményeikből adódóan hátrányos helyzetűek.

Az új ösztöndíj elnyeréséhez pályázatot nyújthatnak be azon határon túli magyar nemzetiségű, magyar tanítási nyelvű középfokú oktatásban részt vevő, az oktatás helye szerinti államban állandó lakhellyel rendelkező diákok, akik:

– kimagasló általános tanulmányi eredményt és/vagy egy szakterületen kimagasló eredményeket értek el;

– igazoltan hátrányos helyzetűek;

– nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, magyarországi bevándorlási engedéllyel;

– előnyben részesülnek a szórványban élő diákok, azok, akik nem lakhelyükön tanulnak.

Az elérhető pontok

– 60%-át adja a tanulmányi eredmény;

– 30%-át adja a pályázó szociális helyzete;

– 10%-át adja országos vagy nemzetközi tanulmányi versenyen való részvétel;

– 5% pontszámemelést kapnak a szórvány települések diákjai;

– 5%-ot pedig azok, akik nem otthon tanulnak.

A 2004. évi magyarországi költségvetésből, az Ady Endre ösztöndíj számára elkülönített összeg 90 millió forint, amely a Kárpát-medence vonatkozásában arányos, régiónkénti leosztást jelent. A Romániában tanuló középiskolások számát tekintve, ez évi 36 millió forintnak felel meg, így a 10 hónapra szóló ösztöndíj havi összege 10 000 forint.

A jelenlegi ütemezés szerint a megközelítőleg 400 erdélyi diákot érintő pályázat kiírása januárra várható, az elbírálás legkésőbb márciusra, így az ösztöndíj folyósítása már áprilisban elkezdődhet.

Tisztújítás Aranyosgyéresen

*** 2003. november 16-án tisztújító közgyűlését tartott az aranyosgyéresi RMDSZ szervezet.

A leköszönő elnök Bene András mellett a választmány tagjai is megtartották beszámolóikat, majd azok megvitatására került sor. A vitát követően megválasztották az új választmányt, mely újra 7 tagú lett, valamint az ellenőrző bizottságot.

Az új választmány elnöke Bükkei Gergely, alelnöke Bene András.

A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet részéről Kónya-Hamar Sándor megyei elnök volt jelen.