RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. november 13., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2579. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Hibaigazítás a 2003 november 12-i képviselőházi tájékoztatóhoz:
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a sajtó képviselőit a hétvége fontosabb eseményeiről. Ennek értelmében felhívta az újságírók figyelmét a november 13-án és 14-én Nagyváradon, az RMDSZ, valamint a magyar információs minisztérium társszervezésében zajló, Magyarság az információs társadalomban konferencia eseményeire. Ugyanakkor elmondta: szombaton, november 15-én Kolozsváron, a Szövetség Ügyvezető Elnökségének szervezésében Alkotmánymódosítás után című szakmai konferenciára kerül sor, amelyen részt vesznek az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai, a területi szervezetek elnökei, a Szövetség jogász szakértői, a szakmai egyesületek képviselői, valamint az egyházak jogi tanácsadói, akik közösen fogják értékelni az alkotmánymódosítási folyamatot, illetve megbeszélik a további cselekvési prioritásokat.
A továbbiakban, a 2004-es évi állami költségvetésről szólva az RMDSZ elnöke elmondta: nagyjából lezárultak a szakbizottságokban a 2004-es évi költségvetéssel kapcsolatos viták, ezek során a Szövetség több javaslatát is elfogadták.
A választási törvény módosítását illetően Markó Béla ismertette a sajtó képviselőivel az RMDSZ álláspontját, mondván, hogy a Szövetség egyetért a kormánypárt által javasolt választási időpontokkal. Ugyanakkor továbbra is támogatja azt az RMDSZ által is javasolt módosító indítványt, hogy a helyhatósági választások keretén belül a polgármesteri választások egyfordulósak legyenek. Egyetértünk azzal is, tette hozzá Markó Béla, hogy a parlamenti, illetve az elnökválasztást egyidőben tartsák, ez a jövőben, a módosított alkotmány értelmében úgyis megváltozik, hiszen jelenlegi 4 éves elnöki mandátum 5 évesre módosul. Az egyéni választókerületes rendszer bevezetésével továbbra sem ért egyet az RMDSZ – jelentette ki Markó Béla, valamint elmondta: a név szerinti szavazás bevezetése esetén a Szövetség elvesztené politikai erejét, ez a választási rendszer tulajdonképpen a kormánypártnak kedvezne, hiszen a szavazatok mintegy 80 százalékát szerezné meg, így azonban egypártrendszer lenne Romániában.
Az RMDSZ az utóbbi 14 évben, melyek során politikai szerepet vállalt, több ízben is bebizonyította, hogy nem csak a romániai magyarság sajátos kérdései foglalkoztatják, hanem olyan gazdasági és szociális problémák megoldása érdekében is lépéseket tett, amelyek az ország összlakosságának szempontjából is fontosak – jelentette ki Kerekes Károly parlamenti képviselő, a Képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságának tagja. Ezt követően a képviselő egy szociális, illetve egy gazdasági jellegű kérdés megoldása érdekében, az RMDSZ által tett intézkedés lemenetét és eredményét vázolta a sajtó képviselői számára.
Hasonlóan más Európai államhoz, Romániában is egyre aktuálisabb az egyszülős családok problémája, hiszen ez a hátrányos szociális helyzetű társadalmi csoport különleges állami támogatást igényel – fejtette ki Kerekes Károly. Az RMDSZ kezdeményezésére bekerült a kormánypárttal aláírt protokollumba a Szövetség azon kezdeményezése, mely a 2003/105 kormányrendeletben nyert formát, amelyet a Képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottsága nemrégiben megvizsgált és elfogadott. A rendelet az eltartásba levő gyermekek száma, valamint a család jövedelmének függvényében nyújt támogatási pótlékot az érintett családoknak. Ez az eljárás még nem orvosolja teljességében a problémát, de a továbbiakban is foglalkoznak a helyzet jobbításának lehetséges módozataival – mondta az RMDSZ politikusa.
Az RMDSZ ugyanakkor különös figyelmet szentelt a családi társulások, illetve a természetes személyek által kifejtett gazdasági tevékenységeknek, hangsúlyozta az RMDSZ képviselője, majd elmondta: a gazdasági tevékenységek kifejtéséhez szükséges kompetencia-bizonyítvány megszerzése egy sor olyan bürokratikus nehézségbe ütközött, amelyeket jeleztünk a Kormánynak –fejtette ki a Kerekes Károly. Az egyes gazdasági tevékenységek magánszemélyek általi megszervezésére vonatkozó 2002. évi 507. számú törvény hatályon kívül helyezi az egyes gazdasági tevékenységek szervezésére és folytatására vonatkozó 1990. évi 54. számú törvényrendeletet
Az új szabályozás előírásai szerint az említett 1990. évi 54. számú törvényrendelet alapján kibocsátott engedélyt elnyert, önálló gazdasági tevékenységet kifejtő személyek vagy családi társulások ez év november 6.-ig kötelesek új engedélyt szerezni. Ez azonban szinte lehetetlen lett volna, hiszen az érintett személyek nagy része nem tudta beszerezni a megszabott határidőn belül a gazdasági tevékenység kifejtéséhez szükséges képesítési bizonyítványt, annak ellenére, hogy hosszú évek óta fejt ki gazdasági tevékenységet. A probléma megoldása érdekében felkerestük azokat a felelős kormányszerveket, amelyek a 2002. évi 507. számú törvényt megfelelő módon hivatottak alkalmazni –fejtette ki az RMDSZ képviselője, majd hozzátette: az illetékes szervekkel való megbeszélések eredményeképpen sikerült meghosszabbítani az engedélyek megszerzésére előírt határidőt 2004 június 30.-ig.
Márton Árpád képviselő beszámolt az RMDSZ által kidolgozott törvénymódosító tervezetről, amely 2004 júniusában lépne érvénybe és amely a kötelező fegyveres katonai szolgálat teljes megszűnéséig tartó átmeneti időszakra egy olyan lépcsőzetesen felépített megoldást javasol, mely folyamat befejezéseként, 2007-re a kötelező katonai szolgálatot helyét egy professzionális, a NATO követelményeinek is megfelelő hadsereg venné majd át. Így az RMDSZ által javasolt tervezet az átmeneti időszak első lépéseként 2004-re a katonai szolgálatra vonatkozó korhatárt 25 évre csökkentené, továbbá a kötelező katonai szolgálat a felsőoktatási intézmények hallgatói mellett 2005-től, a posztlíceális képzésben részt vevő hallgatók számára sem lenne kötelező.
Egy következő lépésben 2004-re lehetővé kell tenni a 24 hónapos alternatív polgári szolgálat választásának lehetőségét, az egészségügy, a szociális védelem, a környezetvédelem területén, valamint a civil szervezeteknél, továbbá azt is, hogy akik elutasítják a katonai szolgálatot, valamint a civil szolgálatot is, 18 hónapi bruttó minimálbérnek megfelelő összeget fizessenek (legfeljebb hat részletben) a honvédelmi, közrendfenntartó és nemzetbiztonsági intézmények költségvetésébe.
Az RMDSZ a továbbiakban azt támogatja, hogy 2006 júniusától szűnjenek meg a behívások, majd 2007 júniusára teljesen megszűnjön a fegyveres katonai szolgálat vagy a civil szolgálat teljesítésének, illetve az említett összeg befizetésének kötelezettsége. A katonaságnak ez az átszervezése nem igényli a külön pénzösszegek elkülönítését a költségvetésből, hanem ellenkezőleg: az átszervezéssel tulajdonképpen pénzt takaríthatunk meg az államkassza számára, amit egyéb célokra hasznosíthatunk majd – szögezte le az RMDSZ képviselő.
Hibaigazítás a 2003 november 12-i képviselőházi tájékoztatóhoz:
*** A „ – befejeződött a jelenleg hatályban lévő 2000. évi 19. számú nyugdíjrendszert szabályozó törvény alapján történő nyugdíjátszámítási folyamat, illetve a nyugdíjaknak az infláció mértékéhez igazítása;” bekezdés helyett a következő megfogalmazás a helyes:
– a jelenleg hatályban lévő 2000. évi 19. számú nyugdíjrendszert szabályozó törvény alapján történő nyugdíjátszámítási folyamat befejezése, illetve a nyugdíjak infláció mértékéhez való igazításának folytatása;

