2003

2003. november 12., szerda XI. évfolyam, 2578. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                     Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                        2003. november 12., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                        XI. évfolyam, 2578. szám

 

Markó Béla szövetségi elnök, a Népújság kérdésére válaszolva, a következő álláspontot fogalmazta meg a különböző platformok, áramlatok vagy csoportosulások közötti párbeszéddel kapcsolatosan:

***      Valóban kaptam egy meghívást Sepsiszentgyörgyről a Volt Politikai Foglyok Egyesületétől, hogy vegyek részt egy vitán Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel. Megértem mindazoknak az aggodalmát, akik féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, és tisztességesnek tartom a szándékot, hogy beszéljük meg minél szélesebb körben a gondjainkat. Viszont a különféle véleményeket az RMDSZ-en belül kell és lehet ütköztetni. Nekem az RMDSZ elnökeként az a feladatom, hogy a kritikát, az ellenvéleményt vagy a panaszt meghallgassam, és ha szükséges, próbáljak változtatni a helyzeten. Ezúttal is szívesen veszem, ha az RMDSZ-en belül valamely platform, csoportosulás, áramlat, területi vagy helyi szervezet képviselői meg akarják velem beszélni közös problémáinkat, akár szűk körben, akár nyilvánosan. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy bárki is az RMDSZ-en kívüli politikai erőként tüntesse fel önmagát, és megkísérelje ily módon kettészakítani a magyar közösséget. Suma sumarum: az RMDSZ-en belül nyitottak vagyunk a párbeszéd legkülönbözőbb formáira, és ugyanakkor állandó konzultációt kell folytatnunk egyházainkkal és civil társadalmi szervezeteinkkel is. De aki egy másik politikai erőt akar létrehozni, az tönkreteszi közös jövőnket, és ehhez mi nem járulhatunk hozzá.

A székelyudvarhelyi polgármesterről még annyit: neki tudomásom szerint ebben a pillanatban az igazságszolgáltatással vannak problémái, nem az RMDSZ-szel, és amíg ez nem tisztázódik, nem kívánok párbeszédet folytatni vele.

 

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                     Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                        2003. november 12., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                    XI. évfolyam, 2578. szám, II. kiadás

 

 

Az RMDSZ az egyházi anyanyelvhasználatért

Alkotmánymódosítás után – szakmai konferencia Kolozsváron

Képviselőházi tájékoztató – 2003. november 12.

Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája

Beindulhat a marosvásárhelyi közszolgálati televízió

 

 

Szerkesztőségek figyelmébe

***      Az RMDSZ november 13-án, csütörtökön 12 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség Dr. Lister utca 57 szám alatti székházában.

 

Az RMDSZ az egyházi anyanyelvhasználatért

***      Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához az RMDSZ elnöke.

Markó Béla a Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának két faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángó-magyarok anyanyelv-használati jogát világi szinten.

A pápai audiencián, amelyen részt vett Jaques Santer, az Európa Bizottság volt elnöke is, Szatmári Tibor az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári Tibor külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírását, illetve a Moldvai Csángó-magyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet.

Markó Béla levelét, illetve a csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean Luis Tavran bíborosnak, Vatikán külügyminiszterének.

Alkotmánymódosítás után – szakmai konferencia Kolozsváron

***      Az alkotmánymódosítás után, választások előtti időszakban kiemelt fontossággal bír az értékelés és a felkészülés. Értékelnünk kell egyrészt a népszavazás eredményeként a módosított alaptörvénybe foglalt, alkotmányos garanciát nyert jogainkat, ugyanakkor leltároznunk kell ezek vonatkozásában a törvényhozás szintjén előttünk álló feladatokat. E gondolatok jegyében kerül sor az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének szervezésében az Alkotmánymódosítás után című szakmai konferenciára november 15-én, 10.00 órai kezdettel Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székházában.

A konferencia meghívottjaként Markó Béla szövetségi elnök tart előadást, politikai szempontból értékelve az alkotmánymódosítást. Varga Attila parlamenti képviselő a módosított alkotmány által megkövetelt törvényhozási folyamatot ismerteti, Székely Ervin parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor a módosított alkotmány által biztosított anyanyelvhasználat lehetőségeiről, illetve az igazságszolgáltatás reformjáról tart szakmai beszámolót. A népszavazás eredményeként az alkotmány által biztosított kisebbségi jogok köréhez tartozik az állami- és magánoktatással egy szintre emelt felekezeti oktatás is, amely oktatási forma gyakorlatba ültetésének módozatairól Kötő József ügyvezető alelnök tart előadást. A módosított alkotmány által alkotmányos garanciát nyert kisebbségi jogok ismertetése mellett olyan általános jellegű témakörök megvitatására kerül sor, mint a környezetvédelem, az államszervezet reformja, illetve az új alkotmány és az európai integráció folyamata. Ez utóbbi tárgykörök kapcsán Makkai Gergely parlamenti képviselő, Veress Emőd jogász, illetve Niculescu Tóni ügyvezető alelnök tart előadást.

A szakmai konferencián meghívottként részt vesznek az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai, a területi szervezetek elnökei, a Szövetség jogász szakértői, a szakmai egyesületek képviselői, valamint az egyházak jogi tanácsadói, akik közösen fogják értékelni az alkotmánymódosítási folyamatot, illetve megbeszélik a további cselekvési prioritásokat.

 

Képviselőházi tájékoztató – 2003. november 12.

Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája

***      November 11-én a Képviselőház és a Szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. A pénzügyi bizottságok egy 462 módosító indítványt tartalmazó jelentést vitattak meg, amelyek közül 218-at pozitívan véleményeztek, 244-et pedig elutasítottak az alapfokon megkeresett szakbizottságok.

Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitájának kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Ugyancsak az érvényben lévő megállapodások értelmében a szállítás-, építés-, és idegenforgalom-ügyi minisztérium átveszi az RMDSZ által kidolgozott prioritáslistákat, melyek a következő programok finanszírozási igényeit tartalmazzák: megyei és helyi utak javítása, karbantartása és korszerűsítése, lakásépítés, víz- és csatornahálózat kiépítése, sporttermek létrehozása, helyi érdekeltségű repülőterek.

A parlamenti vita során az RMDSZ képviselői közel 50 módosító indítványt terjesztettek elő, melyeket a szakbizottsági vita alkalmával Winkler Gyula képviselő tartott fenn. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei korháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték, amelyek a magyar egyházak alkalmazottai tekintetében Arad, Bihar, Kolozs, Kovászna, Hargita, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Bukarest és Temes megyékben oszlanak meg. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet.

A képviselőházi és szenátusi költségvetési, pénzügyi és bank szakbizottságok együttes ülésének napirendjén a társadalombiztosítási költségvetés-tervezet következik. A 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitájáról szóló bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalától számított 5 napon belül a Képviselőház és Szenátus együttes ülésen kezdheti meg a 2004. évi állami költségvetés tervezetének vitáját.

 

***      2003. november 12-én a Képviselőház és a Szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és ennek elfogadására.

A TBK a társadalombiztosítási szolgáltatások, valamint a munkanélküli segély és foglalkoztatási rendszer szempontjából fontos előírásokat tartalmaz, amelyekből a következőket emelhetjük ki:

– a munkaerő adóztatásának tekintetében a társadalombiztosítási költségek 2,5 százalékponttal, a munkanélküli hozzájárulás pedig 0, 5 százalékponttal csökkent;

– szintén csökkentették a normál és különleges munkakörülményekért befizetett társadalombiztosítási hozzájárulást: 31, 5% a normál, 36, 5% a különleges, valamint 41, 5 a speciális munkakörülményekért;

– a mezőgazdasági nyugdíjak 100%-os emelést élveznek, ami 7. 000 milliárd lejes költségvetési többletfinanszírozást igényel;

– befejeződött a jelenleg hatályban lévő 2000. évi 19. számú nyugdíjrendszert szabályozó törvény alapján történő nyugdíjátszámítási folyamat, illetve a nyugdíjaknak az infláció mértékéhez igazítása;

– 445. 000 ingyenes, illetve részlegesen fizetett üdülő és kezelési jegy biztosítása.

 

Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő, amelyeket a pénzügyi bizottságok ülésén Winkler Gyula képviselő tartott fent. A módosító javaslatok egyike az etnikailag üldözött személyek számára előírt jogoknak megfelelő költségvetési finanszírozásra vonatkozik. Ugyanakkor pontosításra került az évi átlagfizetésen alapuló TBK, (társadalombiztosítási költségvetés) amely eredetileg csak a harmadévre kiszámított átlagfizetést tartalmazta. A módosítás elfogadása azért fontos, mert a GYES-t az évi átlagfizetés alapján számítják ki. A 2004. évi TBK tervezet megalapozásában a figyelembe vett átlag bruttó jövedelem szintje 7. 682. 000 lej. A nyugdíjpont értékének kiszámításához 2004 első negyedévének átlag bruttó jövedelmi szintjét használják, amit 6. 800. 000 lejben állapítottak meg.

 

A törvénytervezet pozitívumai mellett ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a 2004. évi TBK nem oldja meg a romániai kis-nyugdíjasok nehéz anyagi helyzetét, ami az egyes területeken végbemenő reformfolyamatok hiányzó összehangolásának következménye.

A 2004. évi állami költségvetés, valamint a TBK tervezetek szakbizottsági vitájának lezárása után következik a bizottsági jelentések összeállítása, valamint ezek nyilvánosságra hozatala. Várhatóan szerdán, november 19.-én kezdődik meg a jelentések képviselőházi és szenátusi együttes plénumi ülésén való megvitatása.

 

Beindulhat a marosvásárhelyi közszolgálati televízió

***      Megérkezett az Országos Audióvizuális Tanácshoz az a külön tv frekvencia, ami a vásárhelyi közszolgálati televíziót hivatott kiszolgálni. A Tanács felülvizsgálta az új stúdió technikai paramétereit, ezek ismeretében pedig zöld utat adott a készülő csatornának. Ugyanakkor külön földi frekvenciát kapott a kolozsvári televízió is, ami azt jelenti, hogy technikailag megnyílt a lehetőség az egésznapos földi sugárzásra is a Kincses városban.