RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                              Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                      2003. március 20., csütörtök

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                              XI. évfolyam, 2418. szám

 

Országos Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen

Összefoglaló az RMDSZ által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatokról

 

Országos Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen

***      „Az önkormányzati tevékenység az RMDSZ érdekvédelmi szervezetként való működésének egyik legfontosabb kérdése. Ennek megfelelő kezelése, az e téren felmerülő problémák megfelelő orvoslása elsőrendű feladat kell, hogy legyen a továbbiakban is a Szövetség számára” – fogalmazott Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere a március 22-én, Marosvásárhelyen sorra kerülő Országos Önkormányzati Konferencia fontosságáról szólva. Véleménye szerint a hétvégi fórumnak mindenekelőtt az önkormányzatok felé irányuló hatékony tájékoztatást kell szolgálnia, ennek során interaktív párbeszédet szükséges kialakítani a helyi közigazgatást érintő sajátos gondokról. Ilyés Gyula prioritásként kezeli – ugyancsak a konferencia nyújtotta keretek között – az RMDSZ parlamenti képviselőivel a kormányrendeletek, kormányhatározatok kapcsán sorra kerülő konzultációkat. Szatmárnémeti alpolgármestere szerint, az adott helyzetben, amikor a Szociáldemokrata Párttal megkötött protokollum értelmében a kormánypárt képviselőinek egyeztetéseket kell folytatniuk a Szövetség képviselőivel a törvénytervezetek, kormányrendeletek vagy kormányhatározatok kidolgozása szakaszában, igen fontos, hogy az RMDSZ képviselői korlátozni próbálják az utóbbi időben megsokasodott jogszabályok számát. Ilyés úgy véli, hogy a kormányrendeleteknek, kormányhatározatoknak – mennyiségükből, valamint az ezek rendszerében tapasztalható következetlenségből kifolyólag – a hétköznapi életben való alkalmazása rendkívül gondot okoz, ezek gyakorlatba ültetése jelentős mértékben megnehezíti a helyi hatóságok tevékenységét.

 

Összefoglaló az RMDSZ által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatokról

***      Az RMDSZ képviselőházi frakciója többségi szavazattal úgy döntött, hogy tagjainak aláírásával támogatja az Alkotmánymódosító törvénytervezetet, amelyet az e célra létrehozott parlamenti bizottság készített el. A bizottságban az RMDSZ javaslatait Eckstein – Kovács Péter szenátor és Varga Attila képviselő tartotta fenn.

Az RMDSZ parlamenti csoportja kezdettől fogva alkotmányreformot kezdeményezett, és ennek megfelelően készítette el rendkívül részletes, minden alkotmányos elvre kiterjedő alkotmánymódosító javaslatait.

 

I. Az RMDSZ elfogadott javaslatai

1.A 119-es cikkely kiegészítéseként javasoltuk a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogának elismerését a helyi közigazgatásban és a miniszteri alárendeltségű (dekoncentrált) területi közigazgatási hatóságok előtt.

MEGJEGYZÉS: A bizottság a következő formában fogadta el javaslatunkat: „Azokban a közigazgatási egységekben ahol a nemzeti kisebbségek jelentős arányban élnek, a sarkalatos  törvényben előírt feltételek mellett, biztosított anyanyelvük használata, szóban és írásban a helyi közigazgatási egységekkel valamint a dekoncentrált közintézményekkel való kapcsolatukban.” Ez az előírás lehetővé teszi azt, ami korábban sem alkotmányban, de a rendes törvénykezés szintjén is csak korlátozott formában volt elismerve, nevezetesen, hogy a cikkelyben megjelölt feltételek mellett nemzeti közösségünk két külön kategóriába tartozó közigazgatási hatóság (önkormányzatok és dekoncentrált szervek) előtt  használhatjuk szóban és írásban használni anyanyelvünket.

2. A 127-es cikkely második bekezdésének a módosítását javasoltuk, a következőképpen: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a sarkalatos törvényben előírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok (instante de judecata) előtt.”

MEGJEGYZÉS: ezt a bizottság ebben a formában fogadta el és terjeszti a plénum elé.

3.Az 55-ös cikkelynél, amely a Nép Ügyvédjének (ombudsman) intézményét szabályozza, javasoltuk hogy jelenjen meg a szakosodott ombudsmanek, közöttük a kisebbségvédelmi ombudsman intézménye. Ez eszköz lehet egy hatékonyabb kisebbségvédelem vonatkozásában.

MEGJEGYZÉS: e javaslatunkat olyan módon fogadták el, hogy nincsenek ugyan megnevezve a különböző szakterületek, de a szakosodott Nép Ügyvédek intézmény elfogadásra került a bizottságban.

4. Hasonlóképpen javasoltuk a Nép Ügyvédje intézményének valamint az Alkotmánybíróság szerepének a növelését, intézményi autoritásának erősítését tekintettel arra, hogy ezek feladata egyrészt az állampolgárok védelme a közigazgatási hatóságok visszaélései ellen valamint a törvények alkotmányosságának az ellenőrzése.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta javaslatainkat átdolgozott formában, de amelyben megjelennek azok az elvek amelyeket mi is megfogalmaztunk.

5. A 32-es cikkely kiegészítését javasoltuk a következőképpen: „Az oktatás valamennyi szinten állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik.” Vagyis javasoltuk az önálló felekezeti oktatás létrehozását, illetve azt, hogy ez valamennyi oktatási szinten fog történni, az óvodától az egyetemig.

MEGJEGYZÉS: A bizottság ezt a javaslatunkat a fent jelzett formában elfogadta és eszerint terjesztette a plénum elé. Amennyiben a parlament elfogadja ezt a módosítást, a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg, az oktatás minden szintjén. Ez a közösségi autonómia egy rendkívül fontos tartozéka, eleme.

6.A hatalommegosztás elvének a tételes megfogalmazása és az alkotmány felsőbbrendűsége elvének elismerése.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta  a javaslatot.

7.Államszervezési kérdésekben javasoltuk a két Ház hatáskörének különválását, a törvényhozási eljárás leegyszerűsítését, a jogalkotás hatékonyabbá tétele érdekében.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta az elvet, de születhetett volna jobb megoldás is.

8.Az Európa Uniós integrációt elősegítő rendelkezések megfogalmazása különös tekintettel a szuverenitás egyes elveinek az átruházása Uniós intézményekre. A Közösségi joganyag elsőbbsége a román jogrendben.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta egy közösen kialakított szövegezésben.

 

1. A bizottság által elutasított javaslatok:
2. Az alkotmány 1-es cikkelyével kapcsolatosan törlésre ajánlottuk a nemzetállam kifejezést.
3. A 2-es cikkely esetében, amely a szuverenitást határozza meg, az RMDSZ javasolta, hogy a „szuverenitás a román állampolgárokat illeti meg, amelyet választott képviseleti szervein keresztül és népszavazás keretében gyakorol.” A jelenleg érvényben lévő szabályok azt írják elő, hogy „A nemzeti szuverenitás a román népé…”
4. A 6-os cikkely esetében a kiterjesztést javasoltuk. Javaslataink a személyi elvű kulturális autonómia igényét fogalmazzák meg, úgy ahogyan azt az RMDSZ programjában rögzítettük. Eszerint javaslatunk a következő: „Az állam elismeri és védelmezi a nemzeti kisebbségeket, melyek államalkotó nemzeti közösségek…” Ez a fogalomhasználat „államalkotó nemzeti közösség” egyfelől közjogi státusát teremti meg a nemzeti kisebbségnek másrészt pedig a közösségi jogok elismerését jelenti, hiszen megnevezi e jogok jogalanyát.

A cikkely harmadik bekezdése a jogegyenlőség elve mellett  bevezeti az esélyegyenlőség és a diszkriminációellenesség fogalmát mely korábban nem létezett a  román alkotmányban.

A negyedik bekezdése a 6-os cikkelynek amit az RMDSZ javasolt és a bizottságban fenntartott, azt írja elő, hogy „A nemzeti közösségnek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szerveződnek.” Ez a javasolt előírás teljes egészében a személyi elvű autonómia alkotmányos kifejezése.

MEGJEGYZÉS: A fenti javaslatainkat a bizottság nem fogadta el, de módunk van a plénum vitájában fenntartani, amit meg is teszünk.

4. Javasoltuk a 148-as cikkely törlését, amely korlátozza az alkotmánymódosítás lehetőségét bizonyos cikkelyek vonatkozásában. Vagyis megtiltja bizonyos cikkelyeknek (közöttük az 1-es cikkelynek) a módosítását.

MEGJEGYZÉS: a bizottság nem fogadta el javaslatunkat, mivel értelmezésük szerint ezt a módosítást csak egy új Alkotmányozó Gyűlés tehetné meg.

5. Javasoltuk az elnöki, félelnöki rendszerről való lemondást és a parlamenti rendszer bevezetését, vagyis amikor az államelnököt a parlament választja és szükségszerűen megerősödik a mindenkori miniszterelnök.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elutasította javaslatunkat.

6.Javasoltuk a sürgősségi kormányhatározatok meghozatala lehetőségének a törlését, illetve alternatívaként annak szigorú keretek közé szorítását.

MEGJEGYZÉS: a bizottság ugyan elfogadott némi korlátozást, de ennek mértékével nem vagyunk megelégedve mert nincsen alkotmányos garancia arra, hogy csökkenni fognak a sürgősségi kormányrendeletek.

7. Végül említhető hogy javasoltuk a prefektus intézményének a törlését illetve a közigazgatási alapelvek közé s a szubszidiaritás elvének becikkelyezését.

MEGJEGYZÉS: A bizottság nem fogadta el ezt  a javaslatot.

Természetesen az általános érdekű alkotmányos rendelkezésekkel kapcsolatosan csak a fontosabbakat emeltük ki

 

Mérlegelve elfogadott és elutasított javaslatainkat, azt, hogy a kisebbségvédelem terén, több vonatkozásban (felekezeti oktatás, anyanyelvhasználat három hatósági szinten)  is lényeges módosítást fogadott el a bizottság, hogy az általános jellegű módosítások is javítják, (és nem rontják) a jelenlegi, egyébként igencsak kifogásolható alkotmányt, valamint, hogy a plénum vitájában fenn fogjuk tartani elutasított javaslatainkat, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciója támogatja az alkotmánymódosító törvénytervezet kezdeményezését.

 

A Képviselőházi RMDSZ – frakció vezetősége