RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

 Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                              Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                      2003. március 19., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                              XI. évfolyam, 2417. szám

 

Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 19-i együttes üléséről

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

Küldöttgyűlés Csíkban

Az RMDSZ bukaresti területi szervezetének közleménye

Összefoglaló az RMDSZ által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatokról

 

 

Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2003. március 19-i együttes üléséről

***      A Képviselőház és a Szenátus 2003. március 19-i együttes ülésén első napirendi pontként szerepelt a Kormány felelősségvállalása a korrupció megelőzését és büntetését szabályozó törvénytervezetre vonatkozóan.

A napirend vitájában Frunda György RMDSZ szenátor szólalt fel. Elmondta, hogy a törvénytervezet számos EU normát foglal magába, majd az Európa Tanácsnak a parlamenti vitákra vonatkozó eljárására hivatkozva, felkérte a Ház elnökét, hogy a felek érveinek felsorolása után bocsássa szavazás alá a napirendet.

A napirendet 243 igenlő és 124 ellenszavazattal elfogadták.

A továbbiakban Adrian Năstase miniszterelnök bemutatta a törvényt és annak legfontosabb rendelkezéseit. A jogszabályt a Kormány felelősségvállalással kívánja törvényerejűvé emelni.

Az Alkotmány szerint az együttes ülésen való bejelentéstől számított 3 napon belül bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani; amennyiben ez nem történik meg, a jogszabály tervezet törvényerőre emelkedik.

Az RMDSZ parlamenti frakció illetékes szakemberei előzetes tárgyalásokat folytattak a kormánypárt képviselőivel, amelyek során az RMDSZ képviselői megfogalmazták észrevételeiket és módosító indítványaikat. Az egyeztetések eredményeképpen az RMDSZ által megfogalmazott javaslatok egy része bekerült a tervezetbe. Az RMDSZ indítványai eredményeképpen a korrupcióellenes intézkedéseknél módosult az a cikkely, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha valaki ellen vizsgálatot indítanak és megfigyelik, majd bebizonyosodik hogy ártatlan, az ügyészségnek kötelessége 30 napon belül ezt a megfigyelt személy tudomására hozni. A közméltóságok és köztisztviselők összeférhetetlenségeit vizsgáló fejezetben – szintén RMDSZ javaslatra – azoknak a helyi tanácsosoknak, akik nem fizetett alkalmazottai a helyi tanácsoknak, lehet magánvállalkozásuk, illetve ez csak abban az esetben összeférhetetlen tanácsosi minőségükkel, ha az illető cég a helyi tanács alárendeltségébe tartozik. Ezen kívül a helyi tanácsosoknak lehet tulajdonrészük a helyi tanács által létrehozott cégnél abban az esetben, ha ez a részesedés nem haladja meg a 10 százalékot.

Az RMDSZ képviselői egyetértenek azzal, hogy a felelősségvállalás intézményének csak rendkívüli esetekben kellene működnie, de mivel ez a korrupcióellenes csomag előrelépést jelent az e téren folytatott küzdelemben, az RMDSZ nem fogja támogatni az esetleges bizalmatlansági indítványt, amelyet egyes ellenzéki pártok be akarnak nyújtani.

***      Ezt követően az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjainak megválasztása ügyében lebonyolított szavazás nem járt eredménnyel, mivel a jelöltekre leadott szavazatok nem érték el az előírt számot.

***      A továbbiakban a képviselők és a szenátorok titkos szavazással (344 igenlő és 88 ellene szavazattal) jóváhagyták Ion Mihai Roşca kinevezését a ROMPRES főigazgatójának tisztségébe.

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

*** Az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök megköszönte a sajtó képviselőinek azt, hogy a március 15-i ünnepi megemlékezésekről közölt részletes és objektív tájékoztatást. A továbbiakban ismertette a március 22-én Marosvásárhelyen sorra kerülő Országos Önkormányzati Konferencia fontosabb célkitűzéseit. Rámutatott arra, hogy az elkövetkező időszakban, amikor Romániának megkülönböztetett figyelmet kell szentelnie az EU-s követelményeknek, a helyi és megyei önkormányzatok is nagyobb szerephez jutnak. Ennek megfelelően az RMDSZ, az eddiginél is hangsúlyosabban kíván az önkormányzatok problémáival foglalkozni, ezek tevékenységét támogatni. Ezt szolgálja az e hét végén sorra kerülő önkormányzati fórum is, ahol a régiók fejlesztési reformja, valamint a decentralizáció problémáján kívül a választási törvény módosításával kapcsolatosan is konkrét javaslatokat fognak előterjeszteni, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök.

A korrupcióellenes törvénycsomag körüli vitával kapcsolatosan Markó kifejtette: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a kormány felelősséget vállal egy ilyen jellegű és volumenű törvénycsomagért, de a korrupció minél előbbi orvoslása érdekében nem fog az ellen szavazni. A szövetségi elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a továbbiakban az RMDSZ nem fogja támogatni a hasonló jellegű tervezeteknek felelősségvállalás révén történő elfogadását.

Seres Dénes RMDSZ szenátor, a Szenátus önkormányzati és területrendezési bizottságának elnöke ismertette a sajtó képviselőivel azokat a kérdésköröket, amelyek az Országos Önkormányzati Tanács Konferenciájának napirendjén szerepelnek. A fórum célja az önkormányzati tevékenységet jelentős mértékben meghatározó problémák megvitatása, az ezek megoldására legalkalmasabb válaszok kidolgozása – mutatott rá Seres Dénes szenátor. A regionalizmus kérdése kapcsán az RMDSZ szenátora elmondta: Elsősorban arra törekszünk, hogy gazdaságilag ne lehessen elmaradott régiókról beszélni, ennek érdekében az RMDSZ javasolja, hogy a jelenleg létező 8 területi-közigazgatási régió mellé újakat hozzanak létre, figyelembe véve az illető megyék helyi adottságait és fejlődési szintjüket. – hangsúlyozta Seres Dénes. A továbbiakban kifejtette, hogy a Szövetség szorgalmazza a polgármesterek és a helyi tanácsosok hatáskörének világos különválasztását. Az RMDSZ fontosnak tartja ugyanakkor a polgármestereknek egy fordulóban történő megválasztását, valamint megoldást kíván kidolgozni a polgármesterek és a helyi tanács tagjai közötti gyakori konfliktusok orvoslására. A továbbiakban a szenátor elmondta, hogy  kérni fogják a választási küszöb eltörlését, ezáltal ugyanis nagyobb teret lehetne biztosítani a helyhatósági választásokon a függetlenek jelölteknek, a kisebb politikai alakulatoknak illetve a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezeteknek.

Puskás Bálint szenátor merésznek nevezte a kormánynak a korrupcióellenes törvénycsomagért való felelősségvállalását, figyelembe véve, hogy a csomag több területet szabályozó jogszabályt foglal magába. A Szövetség képviselői fontosnak tartották volna, hogy a törvényeknek legalább egy részét a Parlamentben vitassák meg, azonban hozzátette, hogy az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult a Törvénycsomag javításához. Kitért azokra a javaslatokra, amelyeket az előzetes tárgyalások során az RMDSZ képviselőinek nem sikerült elfogadtatniuk, így a kereskedelmi társaságokról szóló 31/1991 törvény módosítását, az elektronikus módon kezelt információk és közszolgáltatások áttekinthetőségének növelését, az informatikai bűnözés megelőzése és megakadályozását valamint a cégnyilvántartásra vonatkozó 26/1990 törvény módosítását.

Puskás Bálint szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz hasonlóan leszögezte, hogy az RMDSZ nem fogja támogatni az ellenzék által előterjesztett bizalmatlansági indítványt, annál is inkább mivel a Szövetég és a kormánypárt között 2003-ra is együttműködési szerződés van érvényben, amely nem teszi lehetővé a Szövetség számára egy bizalmatlansági indítvány előterjesztését, vagy támogatását. „Az RMDSZ mindemellett nem kívánja megakadályozni a korrupcióellenes küzdelmet” – fogalmazott Puskás Bálint szenátor.

 

Küldöttgyűlés Csíkban

***      Március 21-én, pénteken délután 17.00 órától a Hargita Megyei Tanács gyűléstermében kerül sor az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének Küldöttgyűlésére, amelynek napirendjén a területi szervezet Alapszabályzatának módosítása szerepel. A szervezet ezáltal eleget tesz az RMDSZ 7. Kongresszusán elfogadott Alapszabályzatban előírt kötelezettségének, mely szerint területi Alapszabályzatát 90 napon belül összhangba hozza az országos Alapszabályzattal.

 

Az RMDSZ bukaresti területi szervezetének közleménye

***      Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezetének Választmánya folyó év március 18-án tartott gyűlésén, annak érdekében, hogy minél több RMDSZ tag vegyen részt a küldöttgyűlés mandátumaira jelöltek javaslatainak letételében, a jelölő listák benyújtásának határidejét 2003 március 28, 16 óráig hosszabbította meg – áll a Bukaresti területi szervezet elnöke, Czédly József által szerkesztőségünkbe juttatott közleményben.

A Területi Szervezet Közgyűlésének napját is elhalasztja egy későbben közlendő időpontra.

 

Összefoglaló az RMDSZ által kidolgozott alkotmánymódosító javaslatokról

***      Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy tagjainak aláírásával támogatja az Alkotmánymódosító törvénytervezetet, amelyet az e célra létrehozott parlamenti bizottság készített el. A bizottságban az RMDSZ javaslatait Eckstein – Kovács Péter szenátor és Varga Attila képviselő tartotta fenn.

Az RMDSZ parlamenti csoportja kezdettől fogva alkotmányreformot kezdeményezett, és ennek megfelelően készítette el rendkívül részletes, minden alkotmányos elvre kiterjedő alkotmánymódosító javaslatait.

 

I. Az RMDSZ elfogadott javaslatai

1.A 119-es cikkely kiegészítéseként javasoltuk a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogának elismerését a helyi közigazgatásban és a miniszteri alárendeltségű (dekoncentrált) területi közigazgatási hatóságok előtt.

MEGJEGYZÉS: A bizottság a következő formában fogadta el javaslatunkat: „Azokban a közigazgatási egységekben ahol a nemzeti kisebbségek jelentős arányban élnek, a sarkalatos  törvényben előírt feltételek mellett, biztosított anyanyelvük használata, szóban és írásban a helyi közigazgatási egységekkel valamint a dekoncentrált közintézményekkel való kapcsolatukban.” Ez az előírás lehetővé teszi azt, ami korábban sem alkotmányban, de a rendes törvénykezés szintjén is csak korlátozott formában volt elismerve, nevezetesen, hogy a cikkelyben megjelölt feltételek mellett nemzeti közösségünk két külön kategóriába tartozó közigazgatási hatóság (önkormányzatok és dekoncentrált szervek) előtt  használhatjuk szóban és írásban használni anyanyelvünket.

2. A 127-es cikkely második bekezdésének a módosítását javasoltuk, a következőképpen: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a sarkalatos törvényben előírt feltételek mellett anyanyelvükön fejezzék ki magukat az igazságszolgáltató hatóságok (instante de judecata) előtt.”

MEGJEGYZÉS: ezt a bizottság ebben a formában fogadta el és terjeszti a plénum elé.

3. Az 55-ös cikkelynél, amely a Nép Ügyvédjének (ombudsman) intézményét szabályozza, javasoltuk hogy jelenjen meg a szakosodott ombudsmanek, közöttük a kisebbségvédelmi ombudsman intézménye. Ez eszköz lehet egy hatékonyabb kisebbségvédelem vonatkozásában.

MEGJEGYZÉS: e javaslatunkat olyan módon fogadták el, hogy nincsenek ugyan megnevezve a különböző szakterületek, de a szakosodott Nép Ügyvédek intézmény elfogadásra került a bizottságban.

4. Hasonlóképpen javasoltuk a Nép Ügyvédje intézményének valamint az Alkotmánybíróság szerepének a növelését, intézményi autoritásának erősítését tekintettel arra, hogy ezek feladata egyrészt az állampolgárok védelme a közigazgatási hatóságok visszaélései ellen valamint a törvények alkotmányosságának az ellenőrzése.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta javaslatainkat átdolgozott formában, de amelyben megjelennek azok az elvek amelyeket mi is megfogalmaztunk.

5. A 32-es cikkely kiegészítését javasoltuk a következőképpen: „Az oktatás valamennyi szinten állami, magán és felekezeti oktatás keretében zajlik.” Vagyis javasoltuk az önálló felekezeti oktatás létrehozását, illetve azt, hogy ez valamennyi oktatási szinten fog történni, az óvodától az egyetemig.

MEGJEGYZÉS: A bizottság ezt a javaslatunkat a fent jelzett formában elfogadta és eszerint terjesztette a plénum elé. Amennyiben a parlament elfogadja ezt a módosítást, a felekezeti oktatás önálló oktatási formaként jelenik meg, az oktatás minden szintjén. Ez a közösségi autonómia egy rendkívül fontos tartozéka, eleme.

6.A hatalommegosztás elvének a tételes megfogalmazása és az alkotmány felsőbbrendűsége elvének elismerése.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta  a javaslatot.

7.Államszervezési kérdésekben javasoltuk a két Ház hatáskörének különválását, a törvényhozási eljárás leegyszerűsítését, a jogalkotás hatékonyabbá tétele érdekében.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta az elvet, de születhetett volna jobb megoldás is.

8.Az Európa Uniós integrációt elősegítő rendelkezések megfogalmazása különös tekintettel a szuverenitás egyes elveinek az átruházása Uniós intézményekre. A Közösségi joganyag elsőbbsége a román jogrendben.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elfogadta egy közösen kialakított szövegezésben.

 

1. A bizottság által elutasított javaslatok:
2. Az alkotmány 1-es cikkelyével kapcsolatosan törlésre ajánlottuk a nemzetállam kifejezést.
3. A 2-es cikkely esetében, amely a szuverenitást határozza meg, az RMDSZ javasolta, hogy a „szuverenitás a román állampolgárokat illeti meg, amelyet választott képviseleti szervein keresztül és népszavazás keretében gyakorol.” A jelenleg érvényben lévő szabályok azt írják elő, hogy „A nemzeti szuverenitás a román népé…”
4. A 6-os cikkely esetében a kiterjesztést javasoltuk. Javaslataink a személyi elvű kulturális autonómia igényét fogalmazzák meg, úgy ahogyan azt az RMDSZ programjában rögzítettük. Eszerint javaslatunk a következő: „Az állam elismeri és védelmezi a nemzeti kisebbségeket, melyek államalkotó nemzeti közösségek…” Ez a fogalomhasználat „államalkotó nemzeti közösség” egyfelől közjogi státusát teremti meg a nemzeti kisebbségnek másrészt pedig a közösségi jogok elismerését jelenti, hiszen megnevezi e jogok jogalanyát.

A cikkely harmadik bekezdése a jogegyenlőség elve mellett  bevezeti az esélyegyenlőség és a diszkriminációellenesség fogalmát mely korábban nem létezett a  román alkotmányban.

A negyedik bekezdése a 6-os cikkelynek amit az RMDSZ javasolt és a bizottságban fenntartott, azt írja elő, hogy „A nemzeti közösségnek etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzése, fejlesztése és kifejezése céljából létrehozott intézmények az autonómia és a szubszidiaritás elvei alapján szerveződnek.” Ez a javasolt előírás teljes egészében a személyi elvű autonómia alkotmányos kifejezése.

MEGJEGYZÉS: A fenti javaslatainkat a bizottság nem fogadta el, de módunk van a plénum vitájában fenntartani, amit meg is teszünk.

4. Javasoltuk a 148-as cikkely törlését, amely korlátozza az alkotmánymódosítás lehetőségét bizonyos cikkelyek vonatkozásában. Vagyis megtiltja bizonyos cikkelyeknek (közöttük az 1-es cikkelynek) a módosítását.

MEGJEGYZÉS: a bizottság nem fogadta el javaslatunkat, mivel értelmezésük szerint ezt a módosítást csak egy új Alkotmányozó Gyűlés tehetné meg.

5. Javasoltuk az elnöki, félelnöki rendszerről való lemondást és a parlamenti rendszer bevezetését, vagyis amikor az államelnököt a parlament választja és szükségszerűen megerősödik a mindenkori miniszterelnök.

MEGJEGYZÉS: A bizottság elutasította javaslatunkat.

6.Javasoltuk a sürgősségi kormányhatározatok meghozatala lehetőségének a törlését, illetve alternatívaként annak szigorú keretek közé szorítását.

MEGJEGYZÉS: a bizottság ugyan elfogadott némi korlátozást, de ennek mértékével nem vagyunk megelégedve mert nincsen alkotmányos garancia arra, hogy csökkenni fognak a sürgősségi kormányrendeletek.

7. Végül említhető hogy javasoltuk a prefektus intézményének a törlését illetve a közigazgatási alapelvek közé s a szubszidiaritás elvének becikkelyezését.

MEGJEGYZÉS: A bizottság nem fogadta el ezt  a javaslatot.

Természetesen az általános érdekű alkotmányos rendelkezésekkel kapcsolatosan csak a fontosabbakat emeltük ki

Mérlegelve elfogadott és elutasított javaslatainkat, azt, hogy a kisebbségvédelem terén, több vonatkozásban (felekezeti oktatás, anyanyelvhasználat három hatósági szinten)  is lényeges módosítást fogadott el a bizottság, hogy az általános jellegű módosítások is javítják, (és nem rontják) a jelenlegi, egyébként igencsak kifogásolható alkotmányt, valamint, hogy a plénum vitájában fenn fogjuk tartani elutasított javaslatainkat, ezért az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetősége támogatja az alkotmánymódosító törvénytervezet kezdeményezését.

 

A Képviselőházi RMDSZ – frakció vezetősége