RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. március 15., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2413. szám, II. kiadás
“A magyar március emléke mindig erőt adott a későbbi nemzedékeknek”
Bukaresti megemlékezések
*** Méltóságteljesen emlékezett ma, március 15-én a bukaresti magyarság az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. A bukaresti Kálvineumban lezajlott ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyet Zsold Béla és Bányai László református lelkipásztorok, Páll Antal római katolikus címzetes esperes, Adorjáni Dezső evangélikus püspöki helynök, Illyés Márton református segédlelkész celebrált. Ezt zenés-verses összeállítás követte, amelynek keretén belül többek között Petőfi Sándor és Wass Albert költeményeiből szavaltak az Ady Endre líceum diákjai.
Majd emlékplakett leleplezésére került sor, hogy méltóképpen emlékezhessenek „mindazok akik nemcsak márciusban a ’48-as ifjakra, hanem októberben az ’56-os forradalomra vagy éppenséggel a Rákóczi szabadságharc hőseire emlékeznek” – fogalmazott Zsold Béla református lelkipásztor. „Forradalmaink mindenkor kivívták az egész világ megbecsülését, rajtunk is múlik, hogy mennyire tudunk méltóak lenni elődeinkhez. Mennyire tudjuk megőrizni és megerősíteni a megszerzett és helyreállított nemzeti megbecsülést. Ez utóbbi birtokában tudjuk csak az előttünk álló nemzeti feladatok, az összmagyarság megmaradását számban, gazdasági erőben és erkölcsben kívánatos gyarapodását megoldani. A magyar március emléke mindig erőt adott a későbbi nemzedékeknek.” – mondotta a bukaresti református közösség lelkésze. „Minden becsületes, szabadságra vágyó embertársunknak boldog március 15-ét kívánok” – zárta ünnepi beszédét Zsold Béla lelkipásztor.
Lőrinczi Gyula, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság képviselőjeként szólt az egybegyűltekhez, annak érdekében, hogy „ezt a nagy ünnepet méltassa és március 15-e üzenetét a mai embernek továbbítsa.” „Tisztában vagyunk azzal, hogy az elmúlt 155 esztendőben a magyarság nagy megpróbáltatásokon esett át” – indította beszédét a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság elnöke. „Az emberekben ennek ellenére mindig megvolt az elhatározás, hogy, az 1848-as kiáltvány célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a csapásokból lelkes elhatározásokat vonjon le a jövőre vonatkozóan.” – mondotta Lőrinczi Gyula. Majd hozzáfűzte: „Az utóbbi évek fejleményei azt sugallták nekünk, hogy az Európai Unióba való belépés küszöbén körvonalazódnak azoknak a ’48-as céloknak a megvalósítási lehetőségei, amelyeket az előző rezsimek hátráltattak és akadályoztak.” E gondolat kapcsán Lőrinczi Gyula azonban biztató jelként értékelte ősi iskoláink egy részének, egyes egyházi javak visszaszerzését, a bukaresti magyar oktatás helyreállítását, valamint a Petőfi Háznak a bukaresti magyarság tulajdonába való visszajuttatását. E folyamat fejlődésébe, ennek egészen az állami magyar egyetem visszaállításáig való bővítésébe vetett hitének adott hangot a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság elnöke.
Pataki Júlia bukaresti képviselő Markó Béla szövetségi elnök felhívását tolmácsolta az ünneplő közösségnek, majd felolvasta Adrian Nastase román miniszterelnöknek a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz, a március 15-e alkalmából intézett üzenetét. Medgyessy Péter magyar kormányfőnek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Mózes Sándor, meghatalmazott miniszter, a Magyar Köztársaság bukaresti Nagykövetségének első beosztottja továbbította. Az ünnepségen jelen volt Dan Baranga bukaresti alprefektus is.
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékeztek ma a Râmnicu Vâlcea-i, a Ploieşti-i, valamint a Galaci-i magyar közösségek tagjai is, ahol hasonlóképpen felolvasták Románia és Magyarország miniszterelnökeinek ünnepi köszöntőit.