RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                  Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                2003. május 6., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                             XI. évfolyam, 2447. szám

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Az RMDSZ valamennyi képviselője és szenátora saját felelősségére tette le a parlamenti képviselői és valamely kereskedelmi társaság vezető tanácsában betöltött tisztség közötti összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatát. Ez nem központi utasításra történt – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján.

Az összeférhetetlenségekre vonatkozó előírások kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette: egyetért azzal, hogy valamely parlamenti képviselőnek mandátuma alatt nem szabad direkt módon foglalkoznia üzleti ügyekkel. Fontos ugyanis, hogy a képviselők és szenátorok teljes mértékben mandátumukból adódó kötelezettségeiket teljesítsék – mondotta Markó.

A Szövetség elnöke hangsúlyozta: a korrupció jelensége azonban nem csak a politikai szférához kapcsolódik, ezt egy teljes rendszer eredményezi. Szükséges lenne az aktuális rendszer átfogó reformjára. Elegendő csak transzparencia hiányára, a bürokráciára, vagy az igazságszolgáltatási rendszerre gondolnunk. Ezek mind korrupciót eredményeznek, így a jelenlegi intézkedések nem fogják orvosolni a korrupció jelenségét.

Három szenátor és négy képviselő esetében áll fenn hasonló összeférhetetlenségi eset, de mindegyikük a parlamenti képviselői vagy szenátori mandátum megőrzése mellett döntött – tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke. Hozzátette: Úgy vélem, hogy túlzott fontosságot tulajdonít a sajtó ennek a kérdésnek, annak ellenére, hogy ezek a képviselőket vagy szenátorokat nem terheli felelősség, ugyanis a korrupcióellenes törvénycsomag életbe lépéséig törvényes keretek között folytathattak kereskedelmi tevékenységet, valamely kereskedelmi társaság igazgató tanácsa keretén belül betöltött tisztségük révén.

Frunda György szenátor mindehhez hozzáfűzte: ez az intézkedés nem vezet a korrupció legyőzéséhez, nem is jelent hatékony eszközt az ezzel szemben folytatott küzdelemben. A korrupcióban az ellen kell küzdeni, ami nem látszik, nem az ellen, ami mindenki számára észlelhető és ellenőrizhető. Nem hiszem, hogy az összeférhetetlenségi esetek felállítása jelentené az igazi megoldást a korrupció elleni küzdelemben.

Ezt követően Frunda György ismertette a sajtó képviselőivel annak a törvénykezdeményezésének a lényegét, amely azoknak a személyeknek a kárpótlását célozza, akik 1990 előtt bizonyos pénzösszeget fizettek be a CEC-be egy Dacia személygépkocsi megvásárlására. Elmondta, hogy több megoldási kísérlet ellenére, eddig nem sikerült semmit sem tenni e kérdésben, amely megközelítőleg 38 ezer személyt érint.

Törvénytervezetem lényege: az érintett személyeknek joguk van a kárpótlásra – fogalmazott Frunda. A törvény hatályba lépése után az érdekelt személyek egy éven belül igényelhetnek kárpótlást, amelynek egyik lehetséges módozata a befizetett összeg inflációhoz igazított értékének visszatérítése lehetne. Megállapították, hogy a CEC nyereséges intézmény, ezért a CEC fogja ezeket az összegeket kifizetni. – mondotta az RMDSZ szenátora. Románia vállalta ennek a kérdésnek az orvoslását, ellenkező esetben az érintett személyek beperelhetik a román államot a Strasbourgi Bíróságon, ahol a román állam pert vesztene. A felek egyenkénti kártérítése illetve a bírságok kifizetése ugyanis a román államot terhelné.

Markó Béla szövetségi elnök mindemellett beszámolt a múlt hét végén, Kolozsváron lezajlott 5. Civil Fórumról. Ennek kapcsán kifejtette: támogatnunk kell a civil szervezetek, alapítványok tevékenységét, elsősorban egy minél tágasabb jogi keret megteremtése révén. Ennek érdekében módosítanunk kell a személyi jövedelemadót szabályozó törvényt, oly módon, hogy a befizető személy jövedelemadója egy százalékát egy általa megjelölt szervezet, alapítvány stb. tevékenységének támogatására fordíthassa.

 

Új keretek között működik az RMDSZ Beszterce városi szervezete

***      Május 5-én a besztercei Magyar Ház gyűléstermében tisztújító közgyűlésre került sor az RMDSZ Beszterce városi szervezetének újjászervezése érdekében. A javasolt új szervezési és működési szabályzatot a résztvevő besztercei magyar lakosok elfogadták, ezáltal működési keretet biztosítva a városi szervezetnek.. A besztercei ifjúság fiatal elnököt javasolt Szabó Attila személyében, akit a besztercei magyar lakosok egyhangúan elfogadtak. Az új elnök programtervezetében prioritásként emelte ki az önkormányzati választásokat előkészítő kampány megkezdését, ezzel kapcsolatos képzések szervezését, a városon belüli körzetesítés megoldását, a magyar lakosság számára szervezett fórumok, találkozók előkészítését, a magyar fiataloknak nyújtott információközvetítést, tanácsadást, álláslehetőségek közvetítését. Az új alapszabályzat szerint a városi szervezet döntéshozó testülete a városi közgyűlés és a választmány. A közgyűlés megválasztotta a választmány 15 tagját, valamint az Ellenőrző Bizottság 3 tagját. A választmány első ülésén sor kerül a városi szervezet elnöksége 5 tagjának kinevezésére.

 

Tájékoztató a Képviselőház 2003. május 5-i és 6-i plenáris üléséről

***      2003. május 5-én és 6-án a Képviselőház cikkelyenként tárgyalta a 1995. évi 137. számú környezetvédelmi kerettörvény módosítását.

A törvénytervezet célja, hogy a törvény 2000. évi utolsó módosítása óta az európai törvényhozásban megjelent európai irányelvek egy részét átvegye. Ezek az irányelvek a lakosságnak a környezetvédelmi törvényhozásban való részvételére, a jelentős környezetvédelmi beavatkozások szabályozására, valamint a környezetvédelem komplex megelőzésének és követésének elvére vonatkoznak.

Az RMDSZ számos módosító javaslatot nyújtott be, amelyek egy a részét szakbizottság elfogadta.

A plénumi vita során a javaslatokat Dr. Makkai Gergely képviselő tartotta fenn.

Az RMDSZ sajnálattal jegyezte meg, hogy éppen azok a javaslatok kerültek visszautasításra, amelyek határozott úttörő jelleggel bírtak volna az új törvényben.

Az RMDSZ javasolta az 1. cikkelyben a törvény tárgyának módosítását, amely egy több évtizeddel ezelőtt alkalmazott elavult meghatározást tartalmaz, éspedig a környezetvédelem hazánkban fontos célkitűzés. Ez a szemlélet túlhaladott, hiszen nemzetközi szinten a környezetvédelem tárgyaként a magas szintű környezetvédelem elvét fogalmazzák meg.

Az alapelvekről szóló cikkelyhez benyújtott módosító javaslatokat visszautasították, és különösen sajnálatos a környezetvédelmi felelősségvállalási elv bevezetésének visszautasítása, amely elv nem azonos az úgynevezett „a szennyező fizet” elvvel.

Heves vita alakult ki annak a javaslatnak a kapcsán, amely a környezetvédelemben világszerte egyre nagyobb hangsúllyal megjelenő nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) akarta megjeleníteni egy cikkely erejéig. Megalapozatlannak tűnik az érvelés, amely értelmében a civil szervezetek a rájuk vonatkozó EU-s irányelvek ellenére sem indokoltak, hogy helyet kapjanak a környezetvédelmi kerttörvényben.

Egy másik RMDSZ javaslat azt írta elő, hogy azoknál a természetes és jogi személyiséggel rendelkező intézményeknél, ahol komoly környezetvédelmi gondok vannak, az illető intézmények vezetősége és a Környezetvédelmi Minisztérium közös megegyezéssel egy környezetvédelmi szakembert alkalmazzanak.

Összegezésként az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy a törvény jó és elfogadható, mivel tükrözi a jelenlegi környezetvédelmi európai mentalitást Romániában, és úgy értékeli, hogy az új elvek befogadásának érdekében, különösen a környezetvédelmi nevelés terén, még sok a tennivaló.

 

2003. május 6-án a napirend előtti felszólalások során Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő politikai nyilatkozatában egy 82 éves mozgásképtelen beteg panaszlevelére hívta fel a jelenlévők figyelmét. A kézdivásárhelyi idős hölgy, akinek nincs tulajdonában televízió készülék egy azok közül, akiknek nyugdíja nem fedezi a megélhetéshez szükséges költségeket sem, ezért kérik ezek az emberek a televízió-illeték fizetése alóli felmentést.

Tamás Sándor képviselő egyet nem értésének adott hangot amiatt, hogy a Román Rádió- és Televízió Társaság egyik jegyzékében leszögezte, hogy a televízió készülék hiánya nem ok az illeték fizetése alóli felmentésre.