RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. május 27., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2462. szám, különkiadás
Bartók Béla üzenete: az együttlét, az együttélés üzenete
*** Teljesen természetes, hogy egy igazi európai szobra megtalálható egy európai fővárosban – fogalmazott Razvan Theodorescu művelődési miniszter Bartók Béla bukaresti szoboravatási ünnepségén, amelyet Czédly József, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke nyitott meg. A magyar Bartók Béla, a magyar kultúra szülőatyja, azok közé tartozik, akik az európai kultúrát nagymértékben meghatározták. Ez a nagy európai, aki Enescuhoz hasonlóan ötvözte munkásságát, megértette, hogy mit jelent a két ország folklórja. E két kultúrát fonta egybe és helyezte koszorúba – mondotta Razvan Theodorescu.
„Ahogy beléptem a Herastrau parkba és megláttam Ady Endre szobrát, tudtam, hogy Bartók, Ady és Petőfi szomszédságában itthon lesz” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében. Markó szerint Bartók itthon van ebben az országban, de minden bizonnyal itthon kell lennie Bukarestben is. Ennek az otthonosságnak két oka van: sokszor beszélünk globalizációról: mi lesz velünk egy olyan Európában, mely magába olvasztja a különböző népeket, a különböző kultúrákat. Mikor e kérdésre keresünk választ, vissza kell gondolnunk azokra, akik feloldották ezeket az ellentéteket. Mert van-e frappánsabb válasz a globalizáció félelmére, mint Bartók Béla válasza, aki a XX. század egyik legkiválóbb zeneszerzője, a modern ember egyik legkiválóbb ábrázolója – mondotta az RMDSZ elnöke. Majd hozzátette: Bartók válaszának kiindulópontja a folklór volt. Válaszában megfogalmazta: egyetemes értékre tehetsz szert úgy, hogy közben saját néped, és a veled együtt élő nemzet kultúrájára támaszkodsz. Bartók Béla másik üzenete: az együttlét, az együttélés üzenete. Úgy volt az egyik legzseniálisabb, a legeurópaibb, hogy közben kezet nyújtott másoknak. Művészetével egymáshoz tudta kapcsolni a Kárpát medence lakóit. Megmutatta, hogy hogyan lehet az egyetemességet az ősi hagyományokkal összekötni. Így minden bizonnyal Bartók Béla itthon lesz Bukarestben – mondotta a Szövetség elnöke.
„Bartók Béla utat keres és utat mutat” – fogalmazott Csendes László hegedűművész, aki László Ferenc zenetörténészt idézve, megfogalmazta: Bartók munkássága a mi közös méltóságunk zenéje. Ezt adjuk tovább gyermekeinknek – hangsúlyozta Csendes.
Bartóktól mindemellett meg kell tanulnunk azt is, ahogy nemet mert mondani az embertelenre – fogalmazott a hegedűművész.
Az ünnepi beszédeket követően a Cantata Profana népi változatának szövegét magyarul Erdő Eszter, románul Motea Adrian, az Ady Endre Líceum diákjai szavalták. Majd elhangzott Bartók Béla: Háromszólamú művek furulyára átdolgozva, amelyet Ölleler Ágnes tanárnő vezetésével, a „Lyceum Consort” együttese adott elő.