RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 30., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2488. szám
Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa
A régiók Európája
Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** Szombaton, június 28-án Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az SZKT Állandó Bizottságának elnökévé újból Frunda Györgyöt választották, az SZKT Takács Csabát is megerősítette az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségében. Az SZKT ülésével párhuzamosan ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) is, majd délután a két testület együttes ülése tanácskozott.
A Szatmárnémetiben tartott VII. RMDSZ-kongresszus által kiírt belső választások eredményeképpen az elmúlt hónapokban valamennyi területi szervezetben közvetlen vagy közvetett választások során döntöttek arról, hogy kik kerüljenek be az új SZKT-ba. A testületnek hivatalból tagjai a szenátorok, a parlamenti képviselők, valamint a szövetség megyei és területi szervezeteinek elnökei. A fennmaradó 74 helyet töltötték ki a belső választások nyertesei.
A romániai magyaroknak nemcsak joga, de kötelessége is az együttlét – hangsúlyozta az új összetételű SZKT-t köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök beszédében emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ programja egyértelmű: a szülőföldjén megtartani, megerősíteni, Romániában is és az Európai Unióban is versenyképessé tenni a magyar közösséget. Nem az elkövetkező évtizedekben, hanem az elkövetkező években dől majd el, hogy ezt a programot sikerül-e megvalósítani, ezért az SZKT döntései nem csupán az elkövetkező évekre, hanem az eljövendő évtizedekre is kihatnak majd – hangsúlyozta. A szülőföldön való boldogulás ma nagy mértékben a gazdaságtól függ, s az RMDSZ ezen a téren képes eredményeket elérni. Ennek egyik szemléletes példájaként említette, hogy az RMDSZ fáradozásának köszönhetően az Erdélyt átszelő autópálya távlati, 2015 utánra kijelölt tervét ma a román és a magyar kormány is nemzeti prioritásnak tekinti, és esetleg már jövőre a konkrét építési munkálatok is megkezdődnek. Ehhez egy olyan szolidáris RMDSZ-re volt szükség, amelynek befolyása van a román politikai életben, és meghallgatják Magyarországon is – szögezte le. Külön hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság semmiféle haladást nem érne el, ha nem lenne politikailag egységes, netán nem lenne parlamenti képviselete. A parlamenti képviselet nélkül a romániai magyarságnak csak a tiltakozás lehetősége maradna. Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek – jelentette ki. A szövetségi elnök óvott az ideológiák mentén történő szakadástól. „Ez nem a mi osztozkodásunk, ez nem itt történik, hanem Magyarországon. Mi külön-külön lehetünk jobboldaliak vagy baloldaliak, mint ahogy vagyunk székelyek, partiumiak vagy éppen szórványbeliek, de együtt az RMDSZ-nek mindenkit képviselnie kell„ – mondta. Éppen ezért az SZKT-nak mint a romániai magyar közösség belső parlamentjének kell működnie, a nyitottság, az átláthatóság, a szabályosság, a hatékonyság és a szolidaritás elve alapján.
Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ-nek sokszínűnek kell lennie ahhoz, hogy egységes maradhasson, a Szövetségi Képviselők Tanácsának pedig egyidejűleg kell munkájában ezt az egységet és sokszínűséget kifejeznie.
*** Az ülésen megalakultak az RMDSZ SZKT-ban működő frakciói is. Ezek az alábbiak (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor).
*** Az SZKT Állandó Bizottságának elnökévé titkos szavazással 103:21 arányban Frunda György szenátort választották, aki biztosította a képviselőket arról, hogy a sokszínűség és a véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartásával végzi majd munkáját, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az SZKT valóban az RMDSZ parlamentjeként működjön.
*** Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek tagjai Bíró Enikő, Markó Attila, Asztalos Csaba, Rozsnyai Sándor és Rütz Erzsébet.
*** A testület módosította az RMDSZ parlamenti frakcióinak működési szabályzatát. Márton Árpád és Verestóy Attila hangsúlyozták, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben.
*** Ezt követően a testület döntött az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottsága (EFB) által hozott határozatokat illetően.
*** Az erdélyi magyarság ma válaszúton van: felzárkózni vagy elzárkózni, ez a választás tétje – jelentette ki Markó Béla az SZKT és a SZET együttes ülésén tartott politikai beszámolójában. Az RMDSZ elnöke élesen bírálta mindazokat, akik meg akarják osztani a szövetséget, az erdélyi magyar közösséget pedig cselekvés helyett nagyotmondással, álradikális demagógiával tévesztik meg. Nem engedhetjük meg, hogy egységes politikai képviselet nélkül maradjon a magyar közösség, de csak a nyitottság, a tolerancia, a demokrácia és a véleményszabadság által tartható meg ez az egység – jelentette ki. Az elnök szerint az erdélyi közéletben a jövő vitázik a múlttal, az a kérdés, hogy nagyhangú szólamokkal traktálják-e a magyar közösséget, vagy pedig tégláról téglára rakva építenek számára kézzelfogható és lakható jövőt. Az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a szövetség számára nem kétséges melyik a helyes válasz: ehhez viszont erős parlamenti képviseletre és erős önkormányzatokra van szüksége a romániai magyarságnak. Ugyanakkor figyelmeztetett arra: egyre nagyobb a szociális elégedetlenség, sokakra könnyen hat az álradikális demagógia. „Ezek az emberek jóhiszeműségükben nem veszik észre, hogy akik arról prédikálnak, vegyük a sorsunkat a kezünkbe, azok éppen most ütik ki sorsunkat a kezünkből” – tette hozzá. Markó Béla tanulságos példaként említette a kedvezménytörvénynek és módosításának történetét. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem örült annak, hogy az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben, de az RMDSZ azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült.
*** Az SZKT és a SZET együttes ülésén újraválasztották Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökének. Az ügyvezető elnökségen belül új főosztályokat hoztak létre: az európai és régiófejlesztési, a szórvány és szociális kérdésekkel foglalkozó, valamint az ifjúsági főosztályt, melyek munkáját egy-egy ügyvezető alelnök irányítja. Takács Csaba elmondta: eltökélt szándéka, hogy a jövő évi választásokon a szövetség újra nagyon jó eredményeket érjen el, miközben a területi szervezetek infrastruktúráját is fejlesztik. Az együttes ülés titkos voksolással, 129/9 arányban újraválasztotta Takács Csabát.
*** A régi-új ügyvezető elnök a főosztályok élére az alábbi személyeket javasolta (zárójelben a főosztály, illetve a kapott igen-szavazatok száma: Nagy Zsolt (területi szervezetek és önkormányzatok, 135), Borbély László (kormányzati tevékenység, 128), Niculescu Tóni (európai integráció és régiófejlesztés, 137), Kerekes Gábor (gazdaság, 135), Kötő József (oktatás, 139), Szép Gyula (művelődés, 138), Porcsalmi Bálint (szórvány és szociális kérdések, 132), Kovács Péter (ifjúsági, 132). Takács Csaba javaslatára az ügyvezető elnök helyettesévé Nagy Zsoltot nevezték ki.
A régiók Európája
*** „A testvértelepülési kapcsolatok bővítése a sikeres európai integrációért” címmel, szakmai szemináriumot szervezett a Hargita Megyei Tanács Csíkszeredában június 27. és 28. Között az Európai Bizottság Oktatási és Művelődési Főigazgatóságának támogatásával. A magyarországi, lengyel és olasz vendégeket, valamint a romániai résztvevőket Zsombori Vilmos, megyei tanácselnök köszöntötte. Előadásában röviden bemutatta Hargita megyét és a megye településeinek kapcsolatrendszerét. Véleménye szerint a Hargita megyei tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy a kapcsolatok kialakítását, működtetését – tágabb értelemben a partnerséget – rurális térségekben tanulni és tanítani kell. A továbbiakban, Bali István, Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezető főtanácsos ismertette a megye nemzetközi kapcsolatait, illetve Európa Uniós csatlakozási stratégiáját. Tóth Cecília, a Mobilitás Közép-Magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetője, az Uniós elvárásokról és a magyarországi ifjúsági rendszerről tartott előadást, amelyben többek között ismertette azokat az európai dokumentumokat, melyek alapján a magyarországi hálózat működik, külön kitérve az erdélyi kapcsolatokra is. Dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Önkormányzat elnöke a testvérkapcsolatok szerepéről a szakmai tudás bővítésében címmel külön kitért a különböző közösségi programokban való részvétel jelentőségére, és ismertette a Somogy megyei önkormányzat EU-s szakértőinek munkáját.
A következőkben, Campobasso tartomány alelnöke, Giuseppe Chiappini a testvérek testvérei – a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről beszélt, megemlítve, hogy a testvértelepülési kapcsolat egy összetett jellegű, interkulturális folyamat különböző vidékek között, európai népcsoportokat együtt működtet, megcáfolva előítéleteiket. Bereschi Zsuzsa, az RMDSZ Elnöki Hivatalának külpolitikai tanácsosa elmondta, hogy a csatlakozás puszta perspektívája is – annak ellenére, hogy még távoli – már javulást hozott az erdélyi kisebbség számára, segítséget nyújtva azoknak, akik a reformok mellett kötelezték el magukat. A twinning-nek, mint az EU-s előcsatlakozás eszközének, nincs olyan sajátos formája, amelybe az RMDSZ mint politikai szervezet részt venne. A politikai pártok között és a kisebbségi szervezetek között nem létezik twinning (testvér) kapcsolat. De az RMDSZ-nek van egy társadalmi alkotóeleme, és a romániai intézményi reform kontextusában, az intézményépítésben és a civil társadalom megerősítésében aktív szerepet tud betölteni. Michał Wojtkiewicz, a lengyelországi Tarnow Járás elnöke számolt be a 2004-es EU csatlakozás hatásáról a testvérkapcsolatokra. Elmondta, hogy könnyebb együttműködést szeretne kialakítani a külföldi partnerekkel, mert közös és konkrét érdekek fűznek egymáshoz. A holnap Európája a régiók Európája. A régiók fejlesztésére ösztönöz Brüsszel is a strukturális és regionális politika keretében. Mindenki hasznot tud húzni belőle, de nem kell takargatni azt sem, hogy ezek a régiók, melyek Európa ezen részén fekszenek, nem a leggazdagabbak.
Csutak István, a Középrégió Fejlesztési Ügynökségének munkatársa előadást tartott a regionális fejlődésről és a testvérkapcsolatokról, amelyben úgy vélte a csatlakozó közép- és kelet – európai országok számára, így értelemszerűen az erdélyiek számára is, a legfontosabb cél az, hogy a most még „fázis késésének” nevezhető állapot ne váljon végleges és végzetes leszakadássá. Számunkra tehát az alternatíva nem az, hogy 2007 után milyen mértékben leszünk majd részesei az európai vagy nemzetközi integrációnak, hanem csak az, hogy megfelelő feltételeket tudunk-e teremteni a követés sikeréhez vagy sem. Mátéffy Mária, a Hargita Megyei Tanács Fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese ismertette a megye jelenlegi helyzetét, fejlesztési perspektíváit, beilleszkedését az európai fejlődésbe. Elmondta, hogy az elmúlt 12 év során a megyében sok olyan helyi, regionális kezdeményezés jelentkezett, amelyek a helyzetfeltárás, tervezés, a projektírás és projektmenedzsment terén tapasztalatokat szereztek. Fölhalmozódott a megyében jelentős tapasztalat és szakmai tudás a helyi és regionális fejlesztés területén. Ez kedvező környezetnek bizonyult ahhoz, hogy elinduljon a Középtávú Stratégia Fejlesztési Terv elkészítése. Kapcsolatok, illetve hazai és külföldi partnerekkel való együttműködések nélkül Hargita megye ma sokkal hátrányosabb helyzetbe lenne. Ennek a térségnek – számos okból eredően – tudásbehozatalra van szüksége. Ez szakmai kapcsolatok, valamint együttműködési programok révén volt és lesz lehetséges – fejezte be Mátéffy Mária.
Dr. Horváth Gabriella, a bukaresti Magyar Nagykövetség első titkára az EU integrációról és testvérkapcsolatokról tartott előadást, amelyben kifejtette, az Európai Unió sikertörténetét éljük, de az integráció nem csodaszer. Fontos, hogy általános és különböző célcsoportok tájékoztatása folytatódjon és fokozódjon, azért, hogy az elkövetkező időszak elegendő legyen a sikeres csatlakozáshoz. Az ezirányban folytatott hatékony munkának a testvérkapcsolatok bővítése fontos eszköze.
Giuseppe Chiappini, Campobasso tartomány alelnöke és Zsombori Vilmos együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá.