RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                             Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                              2003. június 3., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                        XI. évfolyam, 2468. szám, II. kiadás

 

 

A MIÉRT küldöttsége Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozott

***      Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke és Borboly Csaba, az Értekezlet ügyvezető elnöke, 2003. június 2-án, Budapesten, Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszterrel találkozott. A MIÉRT képviselői ismertették a romániai magyar ifjúsági közélet helyzetét, és bemutatták a 2003. július 19–23. között Marosvásárhelyen sorra kerülő Ifjúsági és Diákfesztivál tervezetét.

A MIÉRT támogatja a Magyar Kormány kezdeményezését, amely a MÁÉRT struktúrájához hasonló ifjúsági-MÁÉRT létrehozását célozza. Az Értekezlet javaslatot fogalmazott meg az erdélyi Agora irodák hatékonyságának növelése érdekében, amely első körben a csíkszeredai iroda átszervezésére vonatkozik.

A Budapesti látogatásuk során Kovács és Borboly találkoztak Lévay Zoltánnal, az Ifjúsági Demokrata Fórum alelnökével és Petrás D. Róbert elnökségi taggal. A két szervezet vezetői eldöntötték, hogy az elkövetkező időszakban szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy nem kizárólag elnökségi szintű látogatásokra, hanem az alapszervezetek közötti együttműködés kiépítésére is szükség van. Mindkét fél részéről megfogalmazódott az igény, hogy ennek az együttműködésnek elsősorban nem ideológiai alapokon kell nyugodnia. Megállapodtak, hogy a MIÉRT, illetve az IDF egy-egy küldöttsége részt vesz a két szervezet legnagyobb nyári rendezvényén, az elnökségi tagok pedig szélesebb körben előreláthatóan június végén találkoznak Nagyváradon.

Az SZDSZ ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak elnökével való találkozón a MIÉRT elnöke és ügyvezető elnöke kérte az Oktatási és Informatikai Minisztériumok irányába történő közvetítést. Csőzdik László elnök beszámolt az Új Generáció programtervezetről, amely a szervezete és a határon túli magyar ifjúság és ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat megerősítését szolgálja. Kovács és Borboly meghívást kapott június végére egy politikai talk-showban való részvételre, amely témája az erdélyi magyar fiatalok boldogulási lehetőségei. A MIÉRT vállalta a közvetítői szerepet az Új Generáció és a Nemzeti Liberális Párt ifjúsági szervezete közötti kapcsolat kialakításában.

Az Agora irodákkal kapcsolatos MIÉRT-javaslatot Kovács és Borboly bemutatta Baranyi András programigazgatónak is.

A parlamentben a MIÉRT küldöttek rövid megbeszélést folytattak Újhelyi István, Arató Gergely és Zuschlag János országgyűlési képviselőkkel.

 

Tájékoztató a Képviselőház 2003. június 2-i plenáris üléséről

***      2003. június 2-án a Képviselőház plénumában napirendre került a dísznövény piac és a virágtermesztés szervezésére vonatkozó törvénytervezet.

Bevezető beszédében dr. Kelemen Atilla az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a törvény kezdeményezésének szükségességét hangsúlyozta, illetve kiemelte: a cél az EU-konform normák bevezetése volt.

 

Ezt követően a Képviselőház plénumában napirendre került a dohánytermékek fogyasztásával járó hatások megelőzésére és megszűntetésére vonatkozó 2002. évi 349. Számú törvény módosítására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentése.

A jogszabály előírási szerint az egészségügyi egységekben tilos a dohányzás, valamint a középületekben  megfelelő szellőztető rendszerrel ellátott  dohányzó és nem dohányzó helységeket kell biztosítani. A jogszabály része az EU jogharmonizációs folyamatnak.

 

Tájékoztató a Képviselőház 2003. június 3-i plenáris üléséről

***      2003. június 2-án a Képviselőház plénuma megszavazta Dr. Kelemen Atilla által kezdeményezett törvénytervezetet, amely a Maros megyei Kibéd községgé nyilvánításáról szól.

A tárgyalás során Kerekes Károly képviselő tartotta fenn a törvénykezdeményezést. Ismertette, hogy a XX. század végén Orbán Balázs földrajzkutató a környék legszebb és legnagyobb falvaként említi. A történelem során Kibéd település független községként szerepelt, jó gazdasági és szociális helyzet jellemezte, 1968-ban pedig Ghindari község adminisztrálásába került. Kibéd lakosságának 99,9%-a magyar anyanyelvű.

A törvénykezdeményezés eleget tesz a népszavazással kapcsolatos kitételeknek, ezért a Képviselőház közigazgatási szakbizottsága is elfogadásra javasolta.

A törvénykezdeményezés végső szavazása is megtörtént.

 

Ezt követően a képviselők folyatták a Román Rádiótársaság és Televíziótársaság működését szabályozó 1994. évi 41. számú törvény 40. cikkelyének módosítására benyújtott 2003. évi 18. számú Kormányrendelet elfogadására vonatkozó törvénytervezet tárgyalását.

A plénumi vita során az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő szólalt fel. A kormány legnépszerűtlenebb intézkedésének nevezte a kormányrendeletet, amely kötelezővé teszi a romániai lakcímmel, illetve székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek számára a rádió- és televízió-illeték fizetését függetlenül attól, hogy az illető személyek részesülnek-e a szolgáltatásokban vagy sem, rendelkeznek-e rádió-, illetve televíziókészülékkel vagy egyáltalán lakhelyükön fogható-e a közszolgálati rádió- vagy televízió műsora.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az RMDSZ módosító javaslataiban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra helyezte a hangsúlyt, és az anyagi lehetőségek szerint egyfajta lépcsőzetességet kívánt bevezetni, szem előtt tartva a hátrányos társadalmi helyzetű csoportokat. A képviselő elmondta, hogy fontos lenne a törvénytervezet jelenlegi formában történő megszavazása, mivel ez által olyan kategóriák, amelyek eddig kötelezően fizették az illetéket, mentesülnek ez alól – ilyen például a mezőgazdasági nyugdíjasok esete.

 

2003. június 2-án a napirend előtti felszólalások alkalmával Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő politikai nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év őszén meghozott kormányhatározatok eredményeként számos olyan ingatlan vált a települések köztulajdonává, amelyeket a jogos tulajdonosok a 2002. évi 10. számú törvény alapján természetben igényeltek vissza.

A képviselő elmondta, hogy a nagyszámú tiltakozás és az Emberi Jogok Európai Bíróságán egyre több – Románia által elvesztett perek – arra késztették a Kormányt, hogy egy év eleji körlevében értesítsék a prefektusokat és a megyei tanácsok vezetőit, hogy a polgármesteri hivatalok részéről le kell állítani minden telekkönyvi bejegyzést, azon ingatlanok esetében, amelyeket a tulajdonosok természetben visszaigényeltek, és még nem született jogerős bírósági határozat a tulajdonjog kérdésében.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a kormány bizonyos esetekben még a jogerős ítéletek meghozatala előtt konkrét ígéreteket tett a szóban forgó ingatlanok természetbeni visszaadására. Példaként a Maros megyei Marosvécs község tulajdonába került több évszázados Kemény kastély helyzetét említette. Mint elmondta, a helyszínre látogató Serban Ionescu kormányfőtitkár a Maros megyei perfekturán tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a kastélyt természetben adják vissza az örökösöknek, annál is inkább, hogy Románia számára nem kívánatos még egy elvesztett per Strasbourgban. Ugyanakkor a kormány 30 milliárd lejt utalt ki a kastélyban kezelt fogyatékos személyek átköltöztetésére olyan családias otthonokba, amelyek megfelelnek az európai normáknak. Azonban néhány héttel e kijelentés után ugyanaz a kormányfőtitkár a marosvásárhelyi táblabíróságon folyó perben, a kormány álláspontját megjelenítő válasziratban, pont az ellenkezőjét – a kastély köztulajdonban való maradását kérte. A képviselő döbbenetesnek tekinti a kormányfőtitkár következetlenségét, akinek ezen megnyilvánulása megkérdőjelezi a kormány szavahihetőségét.

Beszéde végén a képviselő feltette azt a kérdést, hogy meddig lehet még egyféleképpen beszélni, és másképpen cselekedni, illetve, hogy komolynak lehet-e tekinteni a kormány azon aggodalmát, hogy Románia egyre több tulajdonjogi pert veszít el az említett nemzetközi bíróságon. A képviselő szerint a választ a kérdésre azok kell megadják, akik az országimázsért felelnek, vagyis elsősorban a kormány.