RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 25., szerda
- évfolyam, 2485. szám, I. kiadás
Képviselőházi tájékoztató
Elfogadták az RMDSZ javaslatát a felekezeti intézményekre vonatkozóan
Ismét sugároz a sepsiszentgyörgyi STV
Képviselőházi tájékoztató
Elfogadták az RMDSZ javaslatát a felekezeti intézményekre vonatkozóan
*** 2003. június 25-én a Képviselőház plénuma folytatta az Alkotmánymódosítás vitáját. Az Alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni azt a javaslatot, hogy az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezentúl felekezeti intézményekben is lehetségessé váljon, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére.
A 32. cikkely (5) bekezdésének szövege a következő:
„Az oktatás minden szinten állami, magán és felekezeti intézményekben zajlik, a törvénynek megfelelően”.
Továbbá sikerült elfogadtatni az RMDSZ azon módosító javaslatát, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.
A plénumi vita során Dr. Makkai Gergely képviselő tartotta fenn a módosító javaslatot. A környezetvédelemre vonatkozó bekezdés három irányvonalat követ: az állam elismeri az állampolgárok jogát egy egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez; az állam biztosítja az ehhez szükséges jogi keretet; a természetes és jogi személyek pedig kötelesek védeni a környezetet.
Ismét sugároz a sepsiszentgyörgyi STV
*** Kéthetes szünet után ismét sugározza hírműsorait a sepsiszentgyörgyi STV. A tévéstúdióban a továbbiakban is magyar- és román szerkesztőség működik, a hírműsorok adásideje – a reggeli ismétlés kivételével (melyre az eddigi 7 óra helyett 8 órakor kerül sor) – nem változott. Így a Krónika munkanapokon 18.30-kor kezdődik, azt a román nyelvű hírösszefoglaló követi. Az esti ismétlést 22 órakor láthatják. Megszokott adásidejében jelentkezik Az orvos mondja, a Csináld magad! a román nyelvű fórumműsor, az Esti egyveleg, az ismert műsorvezetőkkel. Az adásidő többi részében a Képújság hirdetéseit láthatják. A marketing osztály ezután is készséggel áll a hirdetni, reklámozni óhajtó cégvezetők rendelkezésére.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 25., szerda
- évfolyam, 2485. szám, különkiadás
Összefoglaló az Alkotmánymódosítás vitájában idáig elfogadott és visszautasított RMDSZ módosító javaslatokról
*** Az RMDSZ eredeti elképzelése szerint az Alkotmány reformját szorgalmazta, azonban jelenleg csupán Alkotmány-módosításról beszélhetünk. Ebben az értelemben „a legszükségesebb módosítások” nyerték el a támogatottság azon fokát, amely eredményeként törvényjavaslatként került a Parlament elé. Az RMDSZ módosító javaslatainak egy része a kormánypárttal való egyeztetés következtében bekerült a törvénytervezet szövegébe.
Az RMDSZ álláspontját a plénumban elsőként Varga Attila képviselő ismertette, amely az 1. cikkely vonatkozásában a nemzetállam fogalmának eltörlését célozza:
„Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan állam.” A képviselő felszólalásában elmondta, hogy az RMDSZ azért bírálta a nemzetállam fogalmát, mert anakronisztikusnak ítéli, amely nem felel meg a romániai aktuálpolitikai realitásoknak, nem lelhető fel az európai államok Alkotmányaiban, ugyanakkor veszélyeztetheti a nemzeti kisebbségek létét.
Kitért a Velencei Bizottság első véleményezésére, amely úgy fogalmaz, hogy „az első cikkelyben foglalt nemzeti terminus, mint az állam egy jellemzője, megtévesztő lehet, ezért javallott az eltörlése”.
Maguk a Bizottság tagjai felteszik a kérdést, hogy a nemzet egy szubjektív politikai nemzet-e, amely egyesíti mindazokat, akik ugyanazokat az értékeket, történelmet, jövőt osztják, vagy a nemzet objektív, kulturális és etnikai koncepciójáról van szó, amely csak az azonos nyelvet beszélőket és azonos eredetűeket tömöríti. Másrészt, a Velencei Bizottság úgy véli, hogy az állam fogalmát pontosan körülírja az első cikkely és ezt a megfogalmazást javasolta az RMDSZ is.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a nemzetállam terminus nem egy jogi fogalom, nem is politikai-jogi fogalom, hanem történelmi, amely időközben betöltötte szerepét. A nemzetállam szóösszetétel megtartása megteremtheti egy nacionalista, kisebbségellenes politika jogi előfeltételeit és alkotmányos alapját képezheti olyan jogi, törvénykezési vagy adminisztratív döntéseknek, amelyek a nemzeti kisebbségek ellen irányulnak. A nemzetállam fogalma ugyanakkor alapul szolgálhat egy etnikai homogenizáló folyamathoz, éppen azért, mert az állam etnikai dimenzióira helyezi a hangsúlyt, elhanyagolva annak állampolgári vonatkozásait. A román állam modernizálása érdekében elengedhetetlen tehát ennek a fogalomnak a kiiktatása, amelyet jelenleg sokkal inkább érzelmileg, mint racionálisan közelítenek meg. Varga Attila következtetése, amely egyben a Velencei Bizottságé is az, hogy az állam nemzeti jellegének kiiktatása nem veszélyezteti a szuverenitás elvét.
Az RMDSZ ezen javaslatát a plénum visszautasította.
A továbbiakban Dr. Vekov Károly képviselő, az 1. cikkely (4) bekezdésére vonatkozóan fenntartotta azt a módosító javaslatát, amely szerint az állam működésének egyik alapelve a szubszidiaritás.
A szuverenitás elve kapcsán a képviselő kifogásolta az alkotmányozó bizottság egyes ellenérveit, amennyiben a román alkotmányozás hagyományának csak egyik vonulata a nemzeti szuverenitásra való hivatkozás, emellett létezik egy másik, amelyik a néptől, vagyis az állampolgároktól származtatja a szuverenitást.
Dr. Vekov Károly képviselő javaslatát a plénum nem fogadta el.
A szuverenitás elvéhez kapcsolódott Toró T. Tibor javaslata is (2. cikkely). A képviselő javasolta, hogy az Alkotmányban szögezzék le, miszerint az állam felségjogainak egy részét átruházhatja – nemzetközi szerződés útján – nemzetközi intézményeknek. Ebben az esetben a nemzetközi szervezet által elfogadott és az államra nézve kötelező érvényű jogi normák és bírói döntések a belső jogrendszerben közvetlenül kötelezőek lehetnek és megelőzhetik a többi jogszabályt.
A 4. cikkely esetében egy új bekezdést javasolt Toró T. Tibor, amelyet az alkotmányozó bizottság elutasított: „A román állam felelősséget vállal a határon túli román nemzeti közösségek iránt, segíti nemzeti identitásuk védelmét és fejlesztését a törvény által meghatározott eszközökkel.” A képviselő hozzászólásában kitért arra, hogy az ország és a nemzet határai Románia esetében nem esnek egybe, ezért fontos, hogy a határon túli román közösségek iránt érzett állami felelősség alkotmányos kötelezettség és jogalap legyen.
A képviselő által fenntartott mindkét javaslatot a plénumban is visszautasították.
A vitában még felszólaltak Márton Árpád, Tokay György, Antal István, Szilágyi Zsolt képviselők is, akik az RMDSZ számára elfogadható változatokat támogatták.
Az Alkotmánymódosító törvénytervezet szövegébe előzetes egyeztetések alapján, az RMDSZ javaslatára sikerült bevinni egyrészt azt a javaslatot, mely szerint az eddig csak állami és magánintézményekben zajló oktatás ezen túl kiegészül a felekezeti oktatással, kiterjesztve ezt az oktatási rendszer minden szintjére.
A 32. cikkely (5) bekezdésének szövege a következő: „Az oktatás minden szinten állami, magán és felekezeti formában zajlik, a törvénynek megfelelően”.
Másrészt a törvénytervezet szövege tartalmazza az RMDSZ azon értékelését is, hogy a Nép Ügyvédje (ombudsman) az alapvető emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok védelmében rendkívül fontos feladatot ellátó intézmény. Annak érdekében, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, az RMDSZ szükségesnek tartja az intézmény gyökeres reformját, hatáskörének és az általa foganatosítható intézkedések körének kiterjesztését. E cél elérése végett, az RMDSZ javasolta az idevágó rendelkezések jelentős bővítését. Hosszabb vita után sikerült elfogadtatni azt, hogy az alkotmány-módosító törvény tervezetének szövegébe olyan rendelkezések kerüljenek be, melyek egyes területekre szakosodott helyetteseket rendel a Nép Ügyvédje mellé.
A frakcióvezetés Dr. Kelemen Atilla és Márton Árpád egyeztetése után a Szociál-Demokrata Párt és a Demokrata Párt képviselőivel, a plénumban sikerült elfogadtatni azt az előzőleg elutasított javaslatot is, amely bevezet egy új szakaszt az egészséges környezethez való jog szabályozására vonatkozóan.
A plénumi vita során Dr. Makkai Gergely képviselő tartotta fenn a módosító javaslatot, amelyet az RMDSZ képviselőházi csoportja együttesen dolgozott ki. A környezetvédelemre vonatkozó bekezdés három irányvonalat követ: az állam elismeri az állampolgárok jogát egy egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez; az állam biztosítja az ehhez szükséges jogi keretet; a természetes és jogi személyek pedig kötelesek védeni a környezetet.
A kisebbségek parlamenti képviseletét megszűntetni kívánó javaslat vitájánál Szilágyi Zsolt képviselő felszólalásában elmondta, hogy nem támogatja a szakasz törlését, a kisebbségek parlamenti jelenléte fontos. Ugyanakkor önmagában a parlamenti jelenlét nem oldja meg a kisebbségi kérdést, a nyugat-európai országokhoz hasonlóan itt is az önálló intézményrendszerrel, költségvetési módszerekkel és jogkörrel rendelkező kisebbségi modellt kell kiépíteni.
Vita bontakozott ki arról a javaslatról, mely kötelezni kívánta a minisztereket a Parlament két Háza előtti személyes megjelenésre. Felszólalt Borbély László képviselő is, aki elmondta, hogy ez nem olyan kérdés, amelyet az Alkotmánynak kell szabályozni. Ellenkezőleg, ez a Parlament két Házának szabályzatára tartozik, ezeknek pedig tartalmazniuk kellene olyan előírásokat is, amelyek országos fontosságú kérdések megvitatása érdekében havonta egyszer kötelezővé tennék az egész kormány számára a jelenlétet.
A kormány hatalmának csökkentése érdekében, az RMDSZ javasolta, hogy a végrehajtó hatalom csak a kormányprogram vagy egy általános politikai nyilatkozat felett vállaljon felelősséget, tekintve, hogy eddig a kormányok visszaéltek a felelősség-vállalás eszközével. Felszólalásában, Varga Attila képviselő elmondta: a kormány a Parlament alapvető funkcióját, a törvényhozást hatástalanítja, és ha különösen népszerűtlen intézkedések esetében felelősséget vállal egy tervezet felett, s így megfosztja a törvényhozást bármilyen vitától. A különböző kormányok vissza is éltek ezzel az alkotmányos eszközzel és nemcsak törvényekért, de törvénycsomagokért (egész területek szabályozásáért) vállaltak felelősséget. A vitában felszólalt Tokay György képviselő is, aki szintén a Kormány túlnyomó hatalmától óvott, egyben elmondta: ez az eszköz alkalmas a Parlament hatáskörének csorbítására.
Hosszabb vita után a Képviselőház plénuma a javaslatot elutasította.
Ugyancsak a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti viszonyt tárgyaló témánál, közelebbről a kormányrendeletek és sürgősségi kormányrendeletekről rendelkező cikkelyek vitájánál kért szót Márton Árpád képviselő is, aki kérte az ülésvezető elnöktől a teljes cikkely tárgyalását, tekintve, hogy az RMDSZ számos javaslatot nyújtott be ebben a tárgyban. Némi vita után, a kérdéses szövegeket visszautalták a szakbizottsághoz, további politikai egyeztetés végett.
A Parlament két Házának szervezéséről és hatásköréről szóló cikkelyek vitáját péntek délelőtt fogják tárgyalni.