RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. június 17., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. Évfolyam, 2479. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Megszavazták az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban
Képviselőházi tájékoztató
Brüsszelben ülésezett a Románia – Európai Unió parlamenti vegyesbizottsága
Tájékoztató a Képviselőház 2003. június 16-i plenáris üléséről
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** Az erdélyi magyar művészeti életben lezajlott vitáknak az volt az egyértelmű konklúziója, hogy a kultúra semmikor sem válhat áruvá – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén a pénteken Kolozsváron átadott Communitas Ösztöndíjbizottság díjkiosztó ünnepségéről szólva. Ugyanakkor a szövetségi elnök kiemelte: az ösztöndíj létrehozása alátámasztja azt a határozott szándékot, hogy a Szövetség hathatósan támogassa a művészetek különböző területén dolgozó alkotókat. – Itt az ideje, hogy 13 év után az erdélyi magyar közösség vezetői teljes súllyal odafigyeljenek a művészekre, arra, hogy a tehetséges fiatalok a szülőföldjükön maradjanak, mindez, azonban nem könnyű. Ehhez áldozatkész mecénásokra, de főként arra van szükség, hogy maga a magyar közösség váljék a fiatal művészeinek mecénásává.
A kormányalakításról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: véleménye szerint szükség volt egy ilyen jellegű lépésre, hiszen a minisztériumok számának lecsökkentésével átláthatóbbá válik majd a kormány tevékenysége. Ugyanakkor a kormányátszervezés nyomán bekövetkező változások „jótékonyak” lesznek és a kabinet tevékenysége is hatékonyabbá válhat- jelentette ki a szövetségi elnök.
A továbbiakban Markó Béla ismertette a sajtó képviselőivel, hogy június 28-án, Marosvásárhelyen sor kerül a Szövetségi Képviselők Tanácsának alakuló ülésére, illetve ezzel egyidőben ülésezik a Szövetségi Egyeztető Tanács is.
Dr. Verestóy Attila RMDSZ szenátor, ismertette a sajtó képviselőivel, a szombaton Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Orvosok találkozóján lezajlott eseményeket. A szenátor elmondta, az RMDSZ által kezdeményezett egészségügyi szakmai konferencián, mintegy 130 romániai magyar orvos-szakember tanácskozott az egészségügyi reform aktuális kérdéseiről, az egészségügy gondjairól. RMDSZ számos vezető politikusa mellett jelen volt Dan Pavelescu, a román-, valamint Göncz Kinga a magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Dr.Verestóy Attila a találkozóval kapcsolatosan kifejtette: elmúlt években az Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentős felelősséget vállalt, kormányzati és parlamenti tisztségei révén, valamint fontos szerepet játszott az egészségügyi reform beindításában és egyértelműen bizonyította, hogy mozgatórugójává válhat a nagy horderejű, általános társadalmi problémák megoldásának
Eckstein Kovács Péter RMDSZ szenátor, az Európa Konvent román delegációjának tagja, a Konvent tevékenységéről szólva elmondta: múlt hét péntekén az Európai Konvent elfogadta az Európa jövőjéről szóló alkotmánytervezetet. Sikernek tekinthető, hogy több alternatíva helyett egységes szöveget fogadtak el, bár sok európai politikus ezt még csak a kormányközi konferencia kiindulópontjának tekinti, a nemzeti kormányok még sok kérdést tekintenek megoldatlannak – jelentette ki Eckstein Kovács Péter. Ugyanakkor elmondta: az Európai Parlament hatásköre ezáltal jelentősen bővült, a nemzeti parlamenteknek pedig nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy mi tartozik uniós döntéshozásba. Az Európai Bizottság elnöke nagyobb legitimációhoz jut, mivel az Európai Tanács (ET) előterjesztése alapján a parlament választja meg. Nem minden országnak lesz folyamatosan szavazójoggal rendelkező biztosa – tett hozzá az RMDSZ szenátora, de a rotációs rendszer egyenlőséget biztosít majd.
A nemzeti kisebbségek jogai megerősödtek azáltal, hogy az alapvető jogok chartája az alkotmány része lett. Az Unió tiszteletben tartja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, ugyanakkor felvállalja az európai kulturális örökség védelmezését és fejlesztését – áll az Európa Alkotmányát kidolgozó Konvent elnöksége által elfogadásra javasolt Alkotmány 3. cikkelyének szövegében.
Az eredeti tervezetben csupán a kulturális sokszínűség fogalma szerepelt, a Konvent elnöksége, Eckstein Kovács Péter RMDSZ szenátor javaslatára foglalta az Alkotmány szövegébe a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását is.
Megszavazták az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban
*** A Szenátus után a Képviselőház 2003. június 17-én elfogadta a Büntető Törvénykönyv, a Büntetőeljárási Törvénykönyv és egyéb, kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvény tervezetének egyeztető bizottsági jelentését. Az elfogadott változat tartalmazza az anyanyelv használatának biztosítását a büntetőeljárás során.
Főszabály, hogy a büntetőeljárás román nyelven folyik, viszont a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek – felek és az eljárásban résztvevő más személyek (tanuk, szakértők stb.) szabadon használhatják anyanyelvüket a büntetőeljárás során.
Az alapszabályon túlmenően minden esetben a román nyelvet nem ismerők számára az állam köteles biztosítani azt, hogy tolmács útján az érdekelt felek megismerhessék az eljárási periratokat, felszólalhassanak, illetve záróbeszédet tarthassanak.
Az elfogadott román nyelvű szöveg a következő:
Art. 7. – (1) În procesul penal procedura judiciară se desfăşoară în limba română.
(2) În faţa organelor judiciare se asigură părţilor şi altor persoane chemate în proces folosirea limbii materne, actele procedurale întocmindu-se în limba română.
Art. 8. – Părţilor care nu vorbesc sau nu înţeleg limba română ori nu se pot exprima li se asigură, în mod gratuit, posibilitatea de a lua cunoştinţă de piesele dosarului, dreptul de a vorbi, precum şi dreptul de a pune concluzii în instanţă, prin interpret.
A szöveg nem hivatalos magyar fordítása a következő:
- cikkely – (1) A büntetőeljárás során a bírósági eljárás román nyelven zajlik.
(2) Az igazságszolgáltatási szervek előtt biztosítják a feleknek és az eljárásban szereplő más személyeknek anyanyelvük használatát, az eljárási okiratokat román nyelven állítják össze.
- cikkely – Azoknak a feleknek, akik nem beszélik vagy nem tudják magukat kifejezni román nyelven, ingyenesen biztosítják, hogy tolmács útján megismerhessék az eljárási periratokat, felszólalhassanak, illetve záróbeszédet tarthassanak.
A törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után válik hatályossá, és 2004. január 1.-től kezdik alkalmazni.
Képviselőházi tájékoztató
- június 17-i napirend előtti felszólalások
*** 2003. június 17-én a napirend előtti felszólalások során Kovács Zoltán parlamenti képviselő a falvak helyzetére hívta fel a jelenlévők figyelmét.
A képviselő kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy az átszervezett kormánynak sikerül megvalósítani a vidékfejlesztési stratégiákat. Elmondta, hogy a 100-800 lelket számláló falvakban, amelyek lakossága 80%-ban 60 év feletti, nincsenek munkahelyek, megszűntek az autóbuszjáratok, a vasútállomások, orvosi rendelők, iskolák, kultúrotthonok, könyvtárak. Hiányzik a fiatal munkaerő, amely képes lenne vállalkozni, és jövőt teremteni. Ezekben a hanyatló falvakban nincs vízellátás, csatornázás, utcai világítás és az iskolák egy része megszűnt.
A képviselő hangsúlyozta egy életképes stratégia kidolgozásának szükségességét, amelyben a vidékfejlesztés, faluturizmus, falusi vendéglátás, mezőgazdaság új alapokra helyezve jobb helyzetet teremtene és hozzájárulna a falvak újranépesítéséhez.
- június 17-én a napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő a Kormány két ellentmondásos intézkedésére hívta fel a figyelmet, amelynek folytán több mint 200 Hargita megyei gazda hiába várja a kormány által beígért kedvezményes gépek és berendezések leszállítását.
Mint elmondta, a 2002. évi 147. számú Sürgősségi Kormányrendelet, 2003. január 1.-el kezdődőden, megszüntette a mezőgazdaság fejlesztését célzó speciális alapot, és úgy döntött, hogy az erre a célra összegyűjtött pénzösszeget másra fordítja. Két héttel a Sürgősségi Kormányrendelet megjelenése után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kiadta a 2002. évi 553. számú rendeletet, amely lehetőséget teremt a hegyvidéken élő gazdák számára, hogy jutányos áron különböző kisebb mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároljanak. A támogatás a vásárlási ár 55%-át jelentette, amelyet a mezőgazdaság fejlesztésére szánt alapból finanszíroztak. A képviselő szerint több Hargita megyei gazda hamar összeállította az igénylési dossziét, befizette a ráeső összeget, remélve, hogy minél hamarabb birtokba is veheti a mezőgazdasági berendezést. Sajnos mind a mai napig nem történt meg a gépek és berendezések átvétele, hangsúlyozta a képviselő, aki kifogásolta ezt az eljárást és kérte a befizetett összegek felhasználási módjának kivizsgálását.
Végső szavazás
- június 17-én végső szavazásra került törvénytervezetek közül kiemeljük a következőket:
- A 2002. évi 17. számú Kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezet, amely a hazai közutakon fuvarozók számára ír elő kötelező pihenőidőket.
Az elfogadott jogszabály egy újabb lépés az EU jogharmonizációs folyamatban.
- A termékek eladására és az eladott termékek utáni jótállásra vonatkozó jogszabály, amely része az EU jogharmonizációs folyamatnak.
- A villamos energiáról és a hőenergiáról szóló törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentése
A jogszabály előírja, hogy a villamos energia szállítása állami tulajdon marad, míg a termelés és az elosztás privatizálható lesz.
- A történelmi műemlékek védelmére vonatkozó 2002. évi 422. számú törvény módosítását célzó törvénytervezetet, amelynek kezdeményezője Dr. Vekov Károly parlamenti képviselő.
Brüsszelben ülésezett a Románia – Európai Unió parlamenti vegyesbizottsága
*** Június 10–11-én Brüsszelben 15. ülését tartotta a Románia- Európai Unió parlamenti vegyes-bizottság. Az igazságszolgáltatás, a közigazgatási és energetikai reform-törekvéseket vitató találkozón a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Pataki Júlia, az Európai Integrációs Bizottság tagja képviselte. Hozzászólásában az RMDSZ- képviselő a román alkotmány módosításáról beszélt, beleértve a kisebbségek anyanyelv-használatának a bevezetéséről az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Ajánlásaiban a vegyes-bizottság elismerően szól a romániai közigazgatási reform-folyamatról, ugyanakkor elítéli a bukaresti végrehajtó hatalom politikai beavatkozását az igazságügybe.
Tájékoztató a Képviselőház 2003. június 16-i plenáris üléséről
*** 2003. június 16-án a Képviselőház plénuma megvitatta a Nagy Románia Párt által kezdeményezett „Az ifjúság tragédiája” című egyszerű indítványt.
Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő szólalt fel. Megjegyezte, hogy sem az előző kormányok, sem a mostani nem ért el kiemelkedő teljesítményeket ezen a területen, de túlzás lenne azt állítani, hogy semmi jó nem történt.
Elmondta, hogy az ifjúság problémáit nem lehet a 90-es évek elején létező, nem kormányzati szervezeteket leíró, valótlan statisztikai adatok segítségével felsorakoztatni. Az indítvány szövegéből nem derül ki azoknak az egyesületi alapon működő struktúráknak a száma, amelyekben fiatalok tevékenykedtek, amelyek ifjúsági projekteket futtattak, mint ahogy az akkor működő egyesületeknek és alapítványoknak a száma sem, amelyeknek ismerete nyilván elengedhetetlen a helyes kép kialakításához.
Természetesen nem hittük – hangsúlyozta a képviselő – hogy az indítvány kezdeményezőinek célja ezúttal a valóság bemutatása lenne. Csupán egy image-gyakorlatról, a Nagy Románia Párt minél erőteljesebb mediatizálásáról van szó.
Továbbá nyilvánvaló az indítvány aláíróinak erőteljes nosztalgiája a hajdani UTC (KISZ) katonai struktúrája, működési módja iránt, amely semmiképpen sem az akkori fiatal generációt szolgálta ki. Ezzel összefüggésben mutatott rá arra, hogy a Romániai Fiatalok Testülete jelenlegi formájában nem azt a célt szolgálja, amelyért létrehozták, ezért anyagi megerősítését, valamint jogi személyiségének megszerzését nem támogatjuk. Szükség van viszont egy tanácsadó, koordináló intézményre, amely az érdekeltekkel való széleskörű egyeztetés révén hozható létre.
A Fiatalok Kezdeményezéseit Támogató Országos Ügynökség létrehozása sem mesterségesebb, mint bármely másik ilyen struktúra. Ennek, valamint az ifjúsági központoknak a hatékonysága ezért azoktól függ, akik ezeket az intézményeket vezetik.
Az indítvány abszolút pikantériájának nevezte azt az összefüggést, amelyet a kezdeményezők az 1992-2002 közötti időszakban kötött házasságok száma és a kormány ifjúságpolitikája között megállapítottak. Úgy vélte, hogy a házasságkötések számának csökkenése, valamint a családalapítás életkorának növekedése sokkal komplexebb okokra vezethető vissza, amelyek nem is föltétlenül negatívak.
Felszólalása végén a képviselő egyetlen jelentős, bár eddig is tudott aspektust emelt ki: a könnyen alkalmazható, modern kerettörvény, az Ifjúsági Törvény elfogadásának szükségességét. Több vonatkozásában propagandista, valótlan szövegről van szó, amelyet az RMDSZ nem támogat, következésképpen ellene szavaz – összegezte a képviselő.
A képviselők 174 ellene, 53 igenlő és 12 tartózkodó szavazattal visszautasították az indítványt.