RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. július 2., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2490. szám
Bákó megyei RMDSZ látogatás
Hatályba lépett az új büntető perrendtartási törvénykönyv
Bákó megyei RMDSZ látogatás
*** Markó Béla szövetségi elnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Márton Árpád képviselő és Szepessy László, az Elnöki Hivatal igazgatója csütörtökön, július 3-án hivatalos Bákó megyei látogatáson vesznek részt, amelynek során találkozni fognak a Bilibók Jenővel és Bartha Andrással, a Moldvai Magyar Csángószövetség vezetőivel, és megbeszélést folytatnak a prefektura képviselőivel.
Hatályba lépett az új büntető perrendtartási törvénykönyv
*** A Hivatalos Közlöny 468. számának tegnapi megjelenéssel hatályba lépett az új büntető perrendtartási törvénykönyv. A jogalkotók ezzel kiküszöbölték az előző törvény ellentmondásait és az új szöveget összhangba hozták az európai törvényhozással és elvárásokkal.
A törvény I. cikkelye 7. bekezdésének értelmében biztosítja a felek és más az érintett személyek számára az anyanyelv használatát a törvényszéki hatóságok előtt, a dokumentumokat viszont román nyelven állítják ki.
Az újdonságok között megemlítik az ártatlanság vélelmét, amelyet a törvénykönyv külön szakaszban ír elő (korábban az alkotmány szövege tartalmazta ezt a vélelmet). Mindenkit ártatlannak tartanak mindaddig, míg be nem bizonyosodik végleges büntetőhatározattal az ellenkezője, tehát a bűnössége.
Az elkövetkezőkben az előzetes letartóztatást csak kivételes esetekben rendelheti el az ügyész vagy bíró, mindenekelőtt akkor, amikor a vádlott életfogytiglani börtönnel vagy fogházzal sújtott bűncselekményt követett el, vagy elzárkózik a kivizsgálás alól. Az előzetes letartóztatás 3 napra szólhat, ezután a vádlottat kötelezően bíró elé kell vinni, aki elrendelheti a letartóztatás meghosszabbítását még 30 nappal. Ennek letelte után szintén a bíró dönt újabb meghosszabbításról. Nem szabad letartóztatást alkalmazni akkor, amikor a szabadságvesztéses büntetést felváltva írják elő pénzbírsággal. Az előzetes letartóztatás mellett alkalmazhatják még a visszatartást, megtilthatják a helységnek vagy az országnak az elhagyását. Házkutatást is kizárólag bírósági jóváhagyással lehet végezni.
Amikor a gyanúsítottat vagy vádlottat letartóztatják, tudomására hozzák a bűncselekményt, amellyel gyanúsítják, az ügyvédhez való jogát, azt a jogot, hogy ne nyilatkozzon semmit, mert ha nyilatkozik, azt ellene használhatják.
Az új büntető perrendtartási törvénykönyv bevezeti a tanúk védelmét. Amennyiben alapos indokkal igazolják, hogy veszély fenyegetheti a tanút vagy annak családtagjait, amennyiben felfedi kilétét egy adott bűncselekményben történő tanúvallomás során, akkor az illető elhallgathatja vagy megmásíthatja identitását. Ezt az intézkedést az ügyész rendelheti el a kivizsgálás során, vagy a per folyamán a bíróság, a nyomozást vezető személy, a tanú vagy más érdekelt személy indokolt kérésére. A tanú adatait jegyzőkönyvbe veszik, amelyet lezárt, lepecsételt borítékban őriznek vagy az ügyészségen, vagy a bíróságon. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy elmúlt a kezdeti veszély, a tanú adatait bevezetik a dossziéba is. Az elkövetkezőkben a tanúknak nem kell jelen lenniük a tárgyalóteremben, vallomásukat megtehetik az ügyész előtt is, amelyet hangszalagra és videóra rögzítenek.
A házkutatást csupán a bíróság rendelheti el, ezzel az előírással kizárták a nyomozó hatóság erre vonatkozó korábbi lehetőségét. Sürgősség esetén az ügyész is elrendelheti a házkutatást, de azonnal értesítenie kell a bíróságot is. Az intézkedést csak a nyomozás megkezdése után alkalmazhatják, a tettenéréses cselekmények kivételével.