RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                        Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                     2003. január 17., péntek

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                            XI. évfolyam, 2370. szám

 

 

az alábbiakban közöljük Asztalos Csaba Ferenc jogtanácsos kollegánk dr. Kincses Előd ügyvédnek írt válaszlevelét, amelyben egyértelműen elutasítja a doktor úr által megfogalmazott vádakat, és egyben érdemi felvilágosítást nyújt az ügyvéd úr számára az RMDSZ alapszabályzatáról. Mivel az elmúlt időszakban dr. Kincses Előd több magyar nyelvű romániai és magyarországi sajtóban hozta nyilvánosságra közvéleményt megtévesztő írásait, az objektív tájékoztatás érdekében indokoltnak tartjuk Asztalos Csaba Ferenc válaszának az RMDSZ-Tájékoztatóban való közlését.

 

 

Válasz dr. Kincses Elődnek

 

Dr. Kincses Előd ügyvéd a Krónika napilap január 11. számában közölt írásában a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen kezdeményezett per kapcsán ismételten bebizonyítja, hogy nem ismeri az RMDSZ alapszabályzatát, téves közvetkeztetéseket von le, és megtéveszti a közvéleményt. Tájékozatlanságát igazolja az is, hogy utólag módosította keresetét, ugyanis az eredetileg benyújtott bírósági keresetben dr. Kincses Előd az SZKT 2002. szeptember 21-i határozatának érvénytelenítését kéri, amely az ügyvéd úr szerint az RMDSZ VII. Kongresszusának összehívásáról rendelkezik. Ez nem így van. Az RMDSZ alapszabályzatának értelmében az SZKT a Kongresszus időpontjáról, és nem annak összehívásáról dönt. A különbség tartalmi, és nem formai. Miután válasziratunkban felvilágosítottuk erről dr. Kincses Elődöt, az ügyvéd úr módosította bírósági keresetét. Mit jelenthet ez ? Talán azt, hogy az ügyvéd úr annyira nem ismeri a szövetség alapszabályzatát, hogy még azt sem tudja, kinek a hatáskörébe tartozik a Kongresszus összehívása? Ilyet nem illik feltételezni, de ha már tény, akkor nem lehet elhallgatni sem.

A Krónika szombati számában dr. Kincses Előd úgy fogalmaz, hogy elemzése a két ügy (Tőkés László és Ölvedi Zsolt által az RMDSZ ellen benyújtott bírósági kereset) tapasztalataira támaszkodik. Csakhogy ezek szerint az ügyvéd úr „tapasztalatainak” kezdettől fogva kevés közük van a valósághoz.

Ezért az alábbiakban a Krónika olvasóinak objektív tájékoztatása, valamint dr. Kincses Előd ügyvéd úr érdemi felvilágosítása végett megválaszolom az általa felvetett kérdéseket:

1. Kincses Előd azt állította, hogy „az SZKT nem az 1999-es VI. RMDSZ Kongresszus által rögzített összetételben működik”.

Az RMDSZ VI. Kongresszusa határozatának értelmében a „jelenlegi SZKT mandátuma a belső választások nyomán kialakult új SZKT első üléséig tart”. Tehát a határozat nem a jelenlegi SZKT küldötteinek mandátumáról rendelkezik, hanem magának a testületnek a mandátumáról szól. A „jelenlegi” jelző az SZKT korporatív összetételére és a küldöttek kinevezési módszerére vonatkozik. Magyarul ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valakit megválasztottak területi elnöknek, parlamenti képviselőnek vagy szenátornak, az illető személy hivatalból SZKT taggá válik, és felcseréli a testületben azt a személyt, aki elveszítette területi elnöki tisztségét vagy parlamenti mandátumát.

2. Kincses Előd továbbá azt nyilatkozta, hogy „az SZKT nem szervezheti

meg az RMDSZ következő kongresszusát, mivel erre az alapszabályzat szerint nincs hatásköre”.

Az RMDSZ alapszabályzatának 60 cikkelyének h) pontja értelmében a szövetségi elnök hatáskörébe tartozik a kongresszus összehívása. Ezt megerősíti az RMDSZ alapszabályzatának 37. cikkelye is: „a Kongresszust a szövetségi elnök hívja össze négyévente rendes, vagy az SZKT kétharmados többséggel hozott határozata következtében bármikor rendkívüli ülésszakra”.

Tehát az RMDSZ 1999-es VI. Kongresszusa után a következő rendes kongresszus megtartására négy év múlva, azaz 2003-ban kerül sor, és ennek összehívása nemcsak jogában áll, hanem kötelessége is a szövetség elnökének. Más szóval: a szövetség elnöke minden más döntéstől függetlenül köteles négyévente összehívni a rendes kongresszust, és ha ezt nem tenné meg, akkor megszegné az alapszabályzatot.

Az SZKT hatáskörébe a Kongresszus időpontjának megállapítása tartozik, és nem annak összehívása (lásd az RMDSZ alapszabályzat 45. cikkelyének i. pontját).

Egyébként arról szó sincs, hogy egy döntéshozó testület, tehát az SZKT „szervezné” meg a Kongresszust. Tájékoztatjuk dr. Kincses Előd ügyvédet arról, hogy minden kongresszus megszervezése természetes módon az RMDSZ végrehajtó testületeire hárul.

3. Mivel az SZKT 2001. március 31-i ülésén nem tudott dönteni az SZKT megújításával kapcsolatos egyik vagy másik eljárás mellett, ezt a döntést a Kongresszusra hárította. Tehát az SZKT március 31-i határozata nem saját mandátumának meghosszabbításáról szól. A jelenlegi SZKT mandátumát a belső választások megszervezéséig az RMDSZ VI. Kongresszusának határozata hosszabbította meg. Többek között azért is fontos a soron következő kongresszus, hogy az SZKT megújításának módszeréről most már végleges döntés szülessen.
4. Az RMDSZ 1999-es csíkszeredai VI. Kongresszusán elfogadott alapszabályzat azonos a román nyelven bejegyzett bírósági alapszabályzattal. Az RMDSZ-Közlönyben, a 6. Dokumentumfüzetben megjelent, valamint a bíróságon bejegyezett román nyelvű RMDSZ-alapszabályzat között a különbség csupán formai, ugyanis számozási eltérésekről van szó.

Az RMDSZ 1999. májusi 34-es számú Közlönyében, valamint a szövetség 6. Dokumentumfüzetében az RMDSZ alapszabályzata tévesen számozva jelent meg: a 43. cikkely után a 45. cikkely következik. A dokumentumfüzet ugyanakkor nem az alapszabályzat részeként, hanem külön határozatként, a kongresszusi döntésnek megfelelően közli: „A jelenlegi SZKT mandátuma a belső választások nyomán kialakult új SZKT első üléséig tart”. Így a Dokumentumfüzet az elszámozás miatt 117-es sorszámmal ér véget, de ez csak számozási kérdés, mert a valóságban a cikkelyek száma és tartalma ugyanaz mint a bíróságon bejegyzett alapszabályzatban.

Ugyanis a bíróságon bejegyzett román nyelvű változatban a számozás pontos, tehát a Dokumentumfüzetből kimaradt 44-es számjegyet is tartalmazza, és szintén helyesen, határozatként jeleníti meg a Kongresszusnak az SZKT mandátumára vonatkozó döntését is, ezért 116 cikkelyt tartalmaz. Gondolom, azért csak nem kell elnézést kérnem a doktor úrtól, hogy a tévedést látva – amit egyébként ő is észrevehetett volna – helyesen számoztam a román nyelvű fordítást. Mellékelem egyébként a magyar nyelvű Dokumentumfüzet és a bíróságon bejegyzett román nyelvű alapszabályzat idevágó részének összehasonlítását, hogy bárki megítélhesse, miről van szó.

Az ügyvéd úr zárógondolatára válaszolva megerősítem, hogy azok okoznak „óriási erkölcsi kárt a magyarságnak”, akik jogászként nem ismerik szövetségünk alapszabályzatát, de bíróság elé rángatják saját érdekvédelmi szervezetüket, és a rágalmazás meg az alaptalan vádaskodás csinnadrattájával próbálják felhívni magukra a figyelmet.

 

Asztalos Csaba Ferenc

jogász

 

Markó Béla szövetségi elnök folytatja a megbeszélés-sorozatot a platformokkal

***      A Kongresszus előkészítését célzó megbeszélés-sorozatot folytatva, Markó Béla szövetségi elnök csütörtökön, a marosvásárhelyi Elnöki Irodában találkozott Kelemen Kálmánnal, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) vezetőjével, illetve Toró T. Tiborral, a Reform Tömörülés elnökével. A megbeszéléseken az RMDSZ Alapszabályzat-, illetve Program-módosító bizottságainak tevékenységét, valamint a beérkezett javaslatokat tekintették át.

 

Az RMDSZ tiltakozik Wass Albert háborús bűnössé nyilvánítása ellen

***      Bartha János, holtamarosi református lelkész és Pakó Benedek szászrégeni plébános segítségkéréssel fordultak az RMDSZ-hez tudniillik a megyei ügyészségtől ismételten idézőt kaptak a holtmarosi valamint a szászrégeni parókiák udvarán felállított Wass Albert szobrok kapcsán. Az idézőkben komoly szankciókkal fenyegetik a két lelkészt azzal vádolva őket, hogy a 31/2002-es kormányrendelettel ellentétben, háborús bűnösnek nyilvánított személy kultuszát terjesztik a szobrokkal

A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára, Hidegcuti Ioan, levélben szólította fel Bartha József holtmarosi református lelkészt és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus kanonokot az egyházaik területén felállított Wass Albert-szobrok „ügyének” a megoldására. Az államtitkári levelet a megyei ügyészség kihallgatási felszólítása követte. A kihallgatásra 2003. január 15-én került sor. Mivel a két lelkész az RMDSZ segítségét igényelte, Markó Béla szövetségi elnök felkérésére, dr. Kelemen Atilla megyei elnököt kihallgatáson fogadta Hidegcuti államtitkár, Frunda György pedig felvállalta a két lelkipásztor védelmét, amennyiben sor kerülne büntetőjogi eljárásra.

Ennek kapcsán közöljük, hogy az RMDSZ határozottan elutasítja Wass Albert háborús bűnössé minősítését, és ennek érdekében történelemtudományi szakvéleményt készíttet, amit felterjeszt a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumba.