Szili Katalin az RMDSZ küldöttségével találkozott

Az alkotmánymódosító bizottság elfogadta az RMDSZ anyanyelvhasználatra vonatkozó javaslatait

*** A Tájékoztató tegnapi kiadásában beszámoltunk arról, hogy az alkotmánymódosító bizottság tegnapi ülésén véglegesítette az alkotmány új tervezetét. Az elfogadott változat tartalmazza azokat az RMDSZ által megfogalmazott javaslatokat is, amelyek fontos előrelépést jelentenek a Romániában élő nemzeti kisebbségek, így a magyarság jogainak biztosításában is.

Varga Attila RMDSZ képviselő leszögezte: a módosítások értelmében az anyanyelvhasználat joga három szinten, három területen jelenik meg.

A 119-es cikkely kiegészítéseként azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részaránya jelentős, anyanyelvük használata, szóban és írásban, a helyi közigazgatási (választott, önkormányzati) hatóságokkal való kapcsolatukban, a törvény feltételei szerint biztosított. Varga Attila hangsúlyozta, hogy a cikkely megfogalmazásában használt, és a kisebbségek nyelvhasználatának feltételeként megszabott „jelentős részarány” összhangban áll a Kisebbségi Keretegyezményben használt fogalmakkal, így az Alkotmány új tervezete e téren is jelentős lépést jelent az európai normáknak való teljesítésében.

A jelenlegi hatályos román jogrendszer a 215/2001–es a helyi közigazgatásról szóló törvényben előírja ezeket a feltételeket és a nyelvhasználat jogát 20%–os kisebbségi arányhoz köti. A jelentősége ezen alkotmányos módosításnak, hogy a jelenlegi hatályos rendelkezést az alaptörvény szintjére emeli, ami azt eredményezi, hogy megerősödik e jog érvényesítésének garanciális része. Magyarán a rendes törvényhozás keretében ezt a jogot nem lehet elvenni.

Ugyancsak a 119-es cikkely kiegészítéseként jelenik meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának joga, szóban és írásban a helyi (általában megyei szintű) minisztériumi alárendeltségű dekoncentrált hatóságok előtt (megyei tanfelügyelőség, rendőrség, különböző igazgatóságok stb.).
Végül a harmadik szint, terület, ahol az anyanyelvhasználat joga megjelenik: az igazságszolgáltatás szervei. A 127 (2)-es cikkelyt a bizottság olyképpen módosította, hogy első lépésként megszüntette azt a korábbi (akár sértőnek is tekinthető) „egybemosást”, amely szerint a külföldiek, illetve hontalanok és a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozó román állampolgárok jogállása között e sajátos vonatkozásban nem tett különbséget.

A bizottság által elfogadott javaslat egyértelműen megteszi ezt az állampolgársági státusra visszavezethető alkotmányos megkülönböztetést.

Ezzel egyidejűleg pedig az említett paragrafus előírja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van (és nem lehetőségük) anyanyelvükön kifejezni magukat a bíróságok előtt a törvényben előírt feltételek szerint.

Tekintettel arra, hogy ilyen rendelkezés a bíróságok megszervezéséről és működéséről szóló hatályos törvényben nem szerepelt (nem is szerepelhetett, hiszen nem létezett alkotmányos jogalap, ami ezt lehetővé tette volna), az alkotmány ilyen értelmű végleges módosítása esetén az alacsonyabb szintű jogszabályban is részleteiben szabályozni kell ezt.

A mindhárom területen alkotmányosan szabályozott anyanyelv-használati jog rendkívül jelentős, egyrészt, mivel bizonyos politikai szemlélet – és magatartásváltást körvonalaz, de ami ennél is fontosabb, de legalábbis biztosabb, hogy normatív konzisztenciájú, garanciális jellegű alkotmányos rendelkezésben jelenik meg.

Varga Attila rámutatott arra, hogy az alkotmánymódosító bizottság által véglegesített szöveg a képviselők vagy szenátorok egynegyedének kezdeményezésére válik törvénytervezetté, amelyet a két ház külön-külön fog megvitatni, várhatóan előbb a Képviselőház, majd a Szenátus. Az RMDSZ képviselője tájékoztatott arról is, hogy a tervezethez módosító javaslatokat lehet megfogalmazni, ezek mindegyikét kétharmados többséggel kell elfogadni. Amennyiben a Szenátus és Képviselőház által jóváhagyott változatok egymástól eltérőek, egyeztető bizottság asztalára kerül a tervezet, ha itt sem születik konszenzus, a két ház együttes ülésén kerül sor az Alkotmány véglegesítésére. Varga Attila emlékeztetett arra, hogy a Parlament végső szavazása után az ország lakossága referendum révén adhatja le voksát az új alapjogszabály ellen vagy mellett.

Szili Katalin az RMDSZ küldöttségével találkozott

*** Dr. Szili Katalint, a magyar Országgyűlés elnökét fogadta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar delegáció tagja volt Kovács Tibor képviselő, az Országgyűlés magyar-román baráti tagozatának elnöke, dr. Csapody Miklós képviselő, az Országgyűlés magyar-román baráti tagozatának alelnöke, Lázár Mózes képviselő, az Országgyűlés magyar-román baráti tagozatának tagja, Béki Gabriella képviselő, Dr. Wéber Attila kabinetfőnök, államtitkár, Dr. Sárdi Péter, az Országgyűlés Külügyi Hivatal vezetője, államtitkár. Az RMDSZ részéről jelen volt Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyezető Tanács Elnöke, Puskás Bálint és Borbély László, a Szenátus valamint a Képviselőház jegyzői, Szabó Károly és Márton Árpád, az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak alelnökei, Pataki Júlia, a képviselőházi frakció titkára. Jelen volt mindemellett Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, államtitkár, Íjgyártó István Magyarország bukaresti nagykövete.

A találkozót követő rövid sajtótájékoztatón dr. Szili Katalin ismertette a sajtó képviselőivel a Ion Iliescu államfővel, a Cotroceni palotában folyatott megbeszélés fontosabb részleteit. Az Országgyűlés elnöke elmondta: elsősorban az Uniós csatlakozásról és a globalizáció kérdéseiről tárgyaltak. Az Európai Unióba való integrációval kapcsolatosan Szili Katalin külön hangsúlyozta azt, hogy az egységesülő Európában mindenképpen törekedni kell arra, hogy erdélyi kultúrát és hagyományokat megőrizzük. Értékelte a Románia és Magyarország között kialakult parlamenti együttműködés fontosságát, amit – véleménye szerint – hasznos lenne kormányzati szintre is kiterjeszteni. Ugyanakkor megemlítette a 4. számú korridor kérdését, amely kapcsán a román államfővel egyetértettek abban, hogy közösen fordulnak majd az Európai Unióhoz támogatásért. Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésen a román kormányfő kijelentette, hogy 100.000 euroról 50.000-re csökkentették azt az összeget, amelyet a Romániában gazdasági tevékenységet folyatni szándékozó külföldi vállalkozóktól kérnek a tartós vízum kibocsátásához.

A magyar Országgyűlés elnöke továbbá elmondta: örömmel vette tudomásul azt, hogy az aradi Szabadság – szoborcsoportot visszahelyezik eredeti helyére, valamint hangsúlyozta, hogy a magyar Országgyűlés szakmai és anyagi támogatást kíván nyújtani a szoborcsoport minél előbbi restaurálásához.

Szili Katalin külön gratulált Markó Bélának a Szövetség elnöki tisztségében való megválasztásáért.

Markó Béla a sajtó képviselőinek elmondta, hogy tájékoztatta Szili Katalint a romániai magyarság politikai helyzetéről. Ennek kapcsán említette a nemrég aláírt RMDSZ-SZDP együttműködési szerződést, kiemelve ennek azon előírásait, amelyek a tulajdon visszaszolgáltatásáról, a magyar nyelvű felsőoktatás kérdéséről, az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvény alkalmazásáról rendelkezik. Ugyanakkor külön kitért a protokollúm azon pontjaira, amelyek a két ország közötti kapcsolatokra is kiterjednek, éspedig az autópálya építésére valamint a kedvezménytörvény alkalmazására. Az RMDSZ rendkívül fontosnak tartja, hogy a déli autópályán kívül, a kormánypárttal kötött szerződés értelmében mielőbb elkészüljön a Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár–Nagyvárad nyomvonalon haladó autópálya. Szó esett mindemellett arról, hogy a következő időszakban gazdasági téren is szorosabbá kell tenni a két ország közötti kapcsolatrendszert. Szili Katalin a Magyarország és a határon túli magyarság képviselői közötti minél hatékonyabb kapcsolatrendszer kialakítása érdekében meghívta az RMDSZ parlamenti frakcióit.