RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. február 18., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2392. szám, II. kiadás
Tájékoztató a Képviselőház 2003. február 17-i és 18-i plenáris üléséről
- február 18-i napirend előtti felszólalások
Tájékoztató a Képviselőház 2003. február 17-i és 18-i plenáris üléséről
*** 2003. február 17-én a Képviselőház plénuma megvitatta és megszavazta a csődeljárási törvényt módosító 2002. évi 38. számú Kormányrendelet egyeztető bizottsági jelentését.
A vita során Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ a törvénytervezet ellen szavaz, ugyanis kifogásolja a Kormányrendelet szövegének azt a cikkelyét, amely előírja, hogy a privatizációban érintett állami intézmény kérésére a csődbíró felfüggessze a csődeljárást. Elmondta, hogy ez a bírói ítélethozási folyamatba való beavatkozásként értékelhető, valamint ellentmond a hatalmi ágak szétválasztási elvének, ugyanis bírói ítéletet csak egy felettes hatóság függeszthet fel és nem egy olyan állami intézmény, amely érdekelt a csődeljárás felfüggesztésében.
A Képviselőház 2003. február 18-i plenáris ülésén megtörtént a jogszabály végső szavazása.
Továbbá a Képviselőház plénuma megvitatta és megszavazta a mikrovállalkozások adózását szabályozó 2001. évi 24. számú Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
A Szenátus által törlésre javasolt nyereségadó kedvezményeket szabályozó cikkely mellett szólt Ráduly Róbert képviselő. Javaslatát Márton Árpád képviselő is támogatta. A plénum elfogadta a javaslatot.
A Képviselőház 2003. február 18-i plenáris ülésén megtörtént a jogszabály végső szavazása.
Ezt követően a Képviselőház plénuma megszavazta a veszélyes, illetve veszélyesnek minősített kutyák tartására vonatkozó törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
A törvénytervezet meghatározza a veszélyes, illetve a veszélyesnek minősített kutya kategóriákat, valamint tulajdonosaik és ideiglenes gazdáik kötelezettségeit, illetve az előírások be nem tartása esetén kirótt büntetéseket. Az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult a jogszabály jobbításához.
A Képviselőház 2003. február 18.-i plenáris ülésén megtörtént a jogszabály végső szavazása.
- február 18-i napirend előtti felszólalások
*** Kelemen Hunor képviselő a 2000. évi 26 számú Kormányrendeletet módosító és kiegészítő, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó 2003. évi 30 számú Kormányrendelet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály olyan intézkedéseket hoz, amelyek szerint valamely egyesület, illetve alapítvány bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának vagy szakszervének jóváhagyása szükséges. Egy olyan kiegészítésről van szó, amely mintegy 70 éves visszatérést jelentene a múltba, holott a kormány – programjában és nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően – nem ígért visszatérést a múltba. Tulajdonképpen ez által növekedni fog a bürokrácia, meghosszabbodik a jogi személyiség megszerzésének eljárása és további visszaéléseket, diszkriminációt eredményez. A képviselő kiemelte, hogy a kormány ezen lépésének üzenete az igazságszolgáltatási hatalom iránti megvetés, ami magában hordozza azt a feltételezést, hogy képtelen egyedül dönteni a jogi személy odaítéléséről valamely nem kormányzati szervezet esetében. Meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormánynak nem célja a bürokrácia és a korrupció növelése, sem a folyamat meghosszabbítása, hanem a számos rendelet kibocsátása során elkövetett hibáról van szó. A képviselő beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket az aberrációkat a jogi szakbizottságban, majd a plénumi vita során ki kell küszöbölni.
Kelemen Hunor képviselő tájékoztatott arról, hogy néhány társával együtt már benyújtottak módosító javaslatokat a szakbizottsághoz.
Ráduly Róbert, RMDSZ képviselő napirend előtti felszólalásában, párhuzamot vont a döntések áttekinthetőségéről szóló törvény és a kormányrendeletek kibocsátására való felhatalmazását jóváhagyó törvény között. A képviselő kifogásolta azt, hogy a kormányrendeletek elfogadására a Parlament tulajdonképpen látatlanban előlegezi meg a bizalmat, anélkül, hogy elvárná legalább egy szövegtervezet és egy indoklás bemutatását, a későbbiekben a végrehajtó hatalom visszaélve a törvényhozás bizalmával olyan jogszabályokat fogad el amelyek közfelháborodást keltenek. A képviselő példaként a 2000. évi 26. számú, az egyesületekről és alapítványokról szóló kormányrendelet módosító kormányrendeletet említette, amely egy 1924-ben bevezetett és 2000-ben megszüntetett joggyakorlatot éleszt újra.
Ráduly Róbert, a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács korábbi elnöke emlékeztetett arra, hogy a civil társadalom képviselői, a 2000. évi 26. számú, az egyesületekről és alapítványokról szóló Kormányrendelet kidolgozásánál tiltakozásukat fejezték ki az 1924. évi 21-es számú törvény által bevezetett gyakorlattal kapcsolatosan. „A romániai egyesületi és alapítványi közeg a minisztériumok kötelező jóváhagyásának 2000 nyarán történő megszüntetését úgy élte meg, mint a területtel kapcsolatos egyik legliberálisabb és legdemokratikusabb jogot. A minisztériumok kötelező jóváhagyásának újbóli bevezetése jelentős visszalépést jelent tehát a hatályos jogrendhez képest, hiszen a kormány egy tollvonással a romániai civil szférát a nyolcvan évvel korábbi, a III. évezredhez méltatlan állapotba kényszerítette vissza. Nekünk parlamenti képviselőknek kötelességünk ezt az elavult állapotot mielőbb megszüntetni” – zárta hozzászólását a képviselő.
A napirend előtti felszólalások során dr. Garda Dezső képviselő rámutatott arra a sok törvénytelenségre, amelyek akadályozzák az erdők reális visszaadását jogos tulajdonosaiknak. Elmondta, hogy az elmúlt év során az ország öt körzetében került sor tiltakozó megmozdulásra az erdők visszaszolgáltatását késleltető eljárások, perek ellen. Beszédében konkrét példákat mutatott be az állami erdészeti hivatalok klientúrájának erdőirtásával kapcsolatban, és elmondta, hogy az erdészeti hivatalok vezetői miként védték az erdő-tolvajokat. A képviselő ugyanakkor rámutatott arra, hogy ezeket a kiirtott erdőket a csutakvizsga és más törvényes előírások mellőzésével adták vissza jogos tulajdonosaiknak.
Tamás Sándor háromszéki képviselő a Kovászna megyei prefektúra által elkövetett törvénytelenségekre hívta fel a figyelmet. A képviselő politikai nyilatkozatában elmondta, hogy a Kovászna megyei prefektus nem tartja tiszteletben a magánerdészetek létrehozását szabályozó törvényes előírásokat. Az erdőrendtartásról szóló törvény, valamint a vonatkozó miniszteri rendelet megteremti a törvényes keretet arra, hogy az erdőtulajdonosok (helyi tanácsok, közbirtokosságok, egyházak, oktatási intézmények, természetes személyek) közösen magánerdészeteket hozzanak létre erdeik ügykezelése érdekében. A jogszabályok rendelkezéseinek ismertetése után a képviselő elmondta, hogy a törvényes lehetőségekkel ellentétben, a Kovászna megyei prefektus többször is kijelentette, hogy nem ért egyet a magánerdészetek létrehozásával és meg is támadott két, erre vonatkozó helyi tanácsi döntést. Az erdőtulajdonosok jogai korlátozásának megszüntetése érdekében Tamás Sándor Octav Cozmâncă miniszter segítségét is kérte.
Politikai nyilatkozatában Kovács Zoltán képviselő felvázolta egyes kisvárosok és nagyközségek, mint kisrégió-központok, szintjén tapasztalható elégtelenségeket, mint amilyenek a következők: a munkahelyek hiánya, az infrastruktúra hiányosságai, tömeges munkaerő leépítés az ipari átszervezési problémák miatt, az idegenforgalmi látványosságok ismertetésének hiánya, a bel- és külföldi befektetők hiánya, a helyi költségvetésekből alig lehet fedezni a polgármesteri hivatalok kiadásait, illetve a közvilágítást, ezekre a fejlesztésekre csupán szimbolikus összegek jutnak. A képviselő kiemelte Érmihályfalva város hátrányos helyzetét az infrastruktúra, az egészségügy szempontjából. Hangsúlyozta ugyanakkor az egészségügyi rendszer stratégiai hiányosságait Románia észak-nyugati vidékén.
Beszéde végén arra kérte a kormányt, hogy a közeljövőben a szakminisztériumok figyeljenek oda ezekre a városi településekre és nagyobb községekre, belefoglalva őket a beruházási programokba.
A Képviselőház mai ülésén sor került „Az egészségügyi rendszer” című egyszerű indítvány megvitatására. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád képviselő ismertette.
Márton Árpád képviselő elmondta, hogy viszonylag rövid idő alatt egy újabb egyszerű indítvány tárgyalására kerül sor, amely ahhoz a nehéz helyzethez kapcsolódik, amelyben jelenleg az egészségügy van. Az eltelt idő alatt a helyzet nem javult, sőt inkább romlott.
Egyetértett az indítvány aláíróival egyrészt abban, hogy e helyzet fő oka a pénzalapok nem megfelelő begyűjtése, a tartozási összeg befizetésének halasztása, a begyűjtött összegek nem teljes körű felhasználása, illetve hibás elköltése. Hasonló fontosságú okként említette a három Egészségügyi Biztosítóház meglétét, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők külön pénztárakba fizessék be adórészüket, ilyen módon nem járulva hozzá az állampolgárok közös biztosításához. Ebben az értelemben a 2002 évi 150. számú Kormányrendelet kísérletet tesz a három alap egyesítésére egy egységes hazai egészségügyi biztosítási alap létrehozásával, de e kísérletet nem vitték végig.
A képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy az igazi megoldás az lenne, hogy a jövedelem egy bizonyos százalékát egy Biztosítóházhoz, másik részét pedig egy speciális Biztosítóházhoz kelljen befizetni.
Másrészt elfogadhatónak tartotta az indítvány kezdeményezőinek azon álláspontját is, hogy az infláció adott feltételei mellett elfogadhatatlan az egy személyre eső díj csökkentése még akkor is, ha előreláthatóan az infláció csökkenni fog.
Ugyanakkor fenntartásainak is hangzott adott az indítvánnyal kapcsolatban, amely nem megoldásokat tartalmaz, hanem populista, megvalósíthatatlan elvárásokat. A GDP mutatók felsorakoztatása nem megfelelően megérvelt, ugyanis felvetődik a kérdés, hogy honnan veszik el a plusz százalékokat, más szektorból, vagy az adófizetők zsebéből, mert más lehetőség nincs. Az 1989 előtti helyzet vonatkozásában – amikor a 16 év alatti gyerekek ingyen gyógyszerellátásban részesültek – azt lehet elmondani, hogy valóban létezett az ingyenesség, csak éppen az orvosságok hiányoztak.
Az RMDSZ álláspontja szerint csak egy egységes egészségügyi keret, azaz a magán Biztosítóházak és alapok létrehozása, az egészségügyi szolgáltatások decentralizációjának folytatása, illetve koherens törvényhozási intézkedések javíthatják a jelenlegi helyzetet. Egyetlen olyan populista indítványt sem támogatunk, amely életképes megoldásokat nem tartalmaz.
A képviselők 179 ellene, 95 igenlő és 9 tartózkodó szavazattal elutasították az indítványt.
- február 18-án végső szavazásra került törvénytervezetek közül kiemeljük a következőket:
– Az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvény
Az RMDSZ módosító javaslatok elfogadásának eredményei közül kiemeljük a következőket:
– Az úthálózat fejezet kibővül egy lábjegyzettel, mely előírja, hogy a 2003. évtől kezdődően megvalósíthatósági tanulmányok fognak készülni az Erdélyen áthaladó autópálya és gyorsforgalmi útrendszer szakaszának, a Bors – Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely-Brassó nyomvonaláról.
– A repülőterek fejezet kibővül a marosvásárhelyi repülőtérrel.
– A módosításoknak megfelelően újrarajzolják a törvényhez tartozó 3-as számú mellékletet kísérő térképeket.
Az elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a közép-erdélyi zóna bekapcsolódjék az európai autópálya-hálózatba.
A Pete István és Seres Dénes szenátorok által kezdeményezett Bihar megyei Biharfélegyháza község megalakulására vonatkozó törvénytervezet
A megalakult község Biharfélegyháza falu mellett magába foglalja Mihai Bravu és Biharvajda falvakat is. Az új község a jelenlegi Bihardiószeg községből válik ki.