RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. február 11., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2387. szám
Eckstein-Kovács Péter nyilatkozata a közintézmények nyílt tereiben rendezett kiállításokkal szembeni elvárásokról
Tájékoztató a Képviselőház 2003. február 10 és 11-i plenáris üléséről
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ csütörtökön, február 13-án, 13 órai kezdettel tartja heti sajtóértekezletét az Szövetség dr. Lister utcai székházában.
Eckstein-Kovács Péter nyilatkozata a közintézmények nyílt tereiben rendezett kiállításokkal szembeni elvárásokról
*** Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor a Szenátus hétfői, február 10-i ülésén politikai nyilatkozatában a közintézmények nyílt tereiben rendezett kiállítások iránti – az esztétikai igényeken túlmenő – követelményekkel foglalkozott.
Tiltakozott az ellen, hogy a Szenátus halljában helyet adtak a Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnökének tulajdonában levő, kultúrtörténetileg egyébként értékes kézirat- és aláírásgyűjtemény bizonyos, súlyos politikai konnotációt hordozó egyes darabjainak.
Kifejtette: Safran rabbi és Antonescu marsall kéziratainak ugyanabban a vitrinben való társítása, valamivel odébb pedig egy Ceauşescu-portré kiállítása az azt készítő Corneliu Baba aláírása ürügyén, az adott, szimbolikus jelentéssel bíró beltérben, tüntetéssel felérő politikai gesztusként fogható föl. Hasonló jellegű megnyilvánulásoknak semmi helyük a közintézményekben, mondotta az RMDSZ szenátora.
Tájékoztató a Képviselőház 2003. február 10 és 11-i plenáris üléséről
*** A Képviselőház 2003. február 10-én jóváhagyta a Belügyminisztérium demilitarizálási folyamatát kiteljesítő 2002. évi 179. számú Sürgősségi Kormányrendeletet.
E döntés eredményeképpen Románia újabb, az Európai Unió által megszabott integrációs követelménynek tett eleget, felzárkózva ahhoz az általános európai gyakorlathoz, amely a Belügyminisztériumot polgári szervnek, a minisztérium munkatársait pedig köztisztviselőnek tekinti. A Belügyminisztérium keretén belül a továbbiakban az egyetlen katonai jellegű szerv a csendőrség lesz, amely kompatibilis az általános európai gyakorlattal.
A képviselők továbbá cikkelyenként megvitatták és elfogadták a kozmetikai cikkekre vonatkozó, 2000. évi 178. számú törvény mellékletének módosítására benyújtott törvénytervezetet, amelynek következtében változnak a vámtarifák.
Ezt követően a Képviselőház plénuma cikkelyenként megtárgyalta és elfogadta a Bihar megyei Biharfélegyháza község megalakulására vonatkozó törvénytervezetet, amelynek kezdeményezői Pete István és Seres Dénes szenátorok voltak
A megalakult község Biharfélegyháza falu mellett magába foglalja Mihai Bravu és Biharvajda falvakat is. Az új község a jelenlegi Bihardiószeg községből válik ki.
- február 11-én a napirend előtti felszólalások során Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában újabb államosításra hívta fel a figyelmet, ezúttal azon ingatlanok esetében, amelyeket a költségvetési intézmények foglalnak el, de amelyeknek természetbeni visszajuttatását a két évvel ezelőtt elfogadott 10. számú törvény tett lehetővé. Ezeket az ingatlanokat a kommunista rendszer érvénytelen jogcím alapján kobozta el a tulajdonosoktól.
Kerekes Károly elmondta, hogy – véleménye szerint – a jelenlegi kormány teszi ezt annak ellenére, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az 1997. évi 1123. számú Határozatával befejezettnek nyilvánította Románia monitorizálását, de ugyanakkor kilátásba helyezte annak újra elkezdését, ha Románia nem rendezi végérvényesen és megnyugtató módon az elkobzott, államosított ingatlanok természetbeni visszaadását.
A képviselő rámutatott arra, hogy még jóformán el sem kezdődött a 2001. évi 10. számú törvény alkalmazása, a kormány már a tavaly ősz folyamán kormányhatározatokkal állami köztulajdonnak nyilvánította a visszaadandó ingatlanok nagy részét. Kerekes Károly szerint főleg azokról az ingatlanokról van szó, amelyeket költségvetési intézmények foglaltak el, meg sem várva az ezekért folytatott perek lezárását.
A képviselő kifejtette, hogy a kormány a 2002/184. számú Sürgősségi Kormányrendeletével módosította a 2001. évi 10. számú törvényt, ezáltal hatályon kívül helyezte azokat az előírásokat, amelyek lehetővé tették a szóban forgó ingatlanok természetbeni visszaszerzését, meghatározva ezek állami köztulajdonba vételét.
A képviselő figyelmeztette a kormányt, hogy ezeknek az intézkedéseknek kedvezőtlen nemzetközi visszhangja lesz, amelynek következtében az Európa Tanács ismét megfigyelés alá helyezheti Romániát. A képviselő meggyőződése, hogy téves az a felfogás, amely szerint nem feltétlenül szükséges az ország szavahihetősége az euroatlanti csatlakozási folyamatban, majd a kormányhoz intézett kérdésében megfogalmazta: csupán konjunktúra kérdése-e Románia esetében a szavahihetőség?
Márton Árpád képviselő politikai nyilatkozatában a családorvosi rendelők számára valósan átutalt pénzösszegről és annak rendeltetéséről beszélt.
A képviselő megállapította, hogy egyre több kormányrendelet és sürgősségi kormányrendelet jelenik meg, és ebben a felgyorsult folyamatban a kibocsátóknak mind kevesebb idejük jut a megoldandó probléma valós elemzésére.
A miniszter asszony érvelésére reagálva a képviselő elmondta, hogy az érvényben levő jogszabályok értelmében csak azok a családorvosi kabinetek részesülhetnek 20 millió lejnél nagyobb összegben, amelyeknek kétezernél több páciensük van, annak ellenére, hogy a legtöbb orvosnak megközelítőleg 1800 páciense van.
A képviselő rámutatott arra, hogy az orvosi kabinet fenntartásához szükséges pénzösszeg kifizetése után az illető családorvos számára fennmaradt összeg nem éri el az állami költségvetésből fizetett orvosnak, a törvény szerint előirányzott legkisebb bérét.
Véleménye szerint a megoldás az egészségügyi alappal szembeni tartozások hatékonyabb törlesztését, illetve ezeknek az összegeknek teljes egészében az egészségügyre való fordítását biztosíthatná.
A képviselő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy a rádió- és televízió illetékek begyűjtésében tapasztalható rendellenességeket nem lehet kiküszöbölni az általános rádió- és televízió illeték bevezetése révén.
Ezt követően Ráduly Róbert képviselő felszólalásában a Román Rádiótársaság és Román Televíziótársaság működésére vonatkozó törvényt módosító Kormányrendeletről szólt.
Kifogásolta, hogy ez a rendelet kötelezővé teszi a romániai lakcímmel, illetve székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek számára a rádió- és TV illeték fizetését függetlenül attól, hogy az illető személyek részesülnek-e a szolgáltatásokban vagy sem, rendelkeznek-e rádió-, illetve TV készülékkel, vagy egyáltalán fogható-e lakhelyükön a közszolgálati rádió- vagy televízió műsora.
A képviselő szerint abban az esetben, ha a Román Rádiótársaságnak, illetve a Román Televíziótársaságnak nem sikerül behajtania a szolgáltatások ellenértékét a valódi haszonélvezőktől, vagyis a rádió- és televízió készülék tulajdonosoktól, ez még nem jelenti azt, hogy minden romániai természetes és jogi személyt meg kell büntetni.
Technikai szempontból nem egy illetékről van szó, hanem egy különleges adóról, amelyet mindenkire kivetnek anélkül, hogy egy jól meghatározott ellenszolgáltatás létezne.
Felszólalása végén, Ráduly Róbert arra kérte képviselőtársait, hogy a rendelet visszautasításával töröljék ezt a véleménye szerint erkölcstelen és gazdaságellenes illetéket.