Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén, 2003 december 3-án, Markó Béla szövetségi elnök beszámolt arról a közvélemény-kutatásról, amelyet az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (Centrul de Cercetare a Relatiilor Interetnice, CCRIT) készített 2003. október 10–24. között. A választói preferenciák kapcsán A romániai magyar közvélemény röntgenképe című felmérés eredményei közül kiemelte: az adatok egyértelműen arra mutatnak, hogy a romániai magyarságnak azon része, amely biztos pártpreferenciákat fogalmazott meg 91%-ban az RMDSZ-szel szavazna a helyi tanács esetében, 79 százalékuk az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatná és 88 százalékuk szavazna az Szövetségre a parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ közel 90%-os támogatottságot élvez, ami egy igen jelentős számadat. Figyelmet érdemel továbbá – a felmérés eredményei alapján – az a bizalom és támogatottság, ami az önkormányzatok, a helyi közigazgatási szervek felé irányul, mondta az RMDSZ elnöke.

Az aktuális politikai kérdések közül Markó Béla szövetségi elnök beszámolt arról, hogy a román Kormány jóváhagyta a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló kétoldalú megállapodást, továbbá a magyarországi kormány erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Unió alkotmány-tervezetébe bekerül a kisebbségek jogainak elismerésére vonatkozó szövegrész, amely eredetileg abban nem szerepelt. Különösen értékelendő, hogy a román Kormány is támogatta ezt a javaslatot.

Verestóy Attila szenátor beszámolt az EU kreszténydemokrata néppártjainak a gyűléséről, ahol az RMDSZ képviselőjeként vett részt. Az RMDSZ szenátor felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy az EU-ban a legnagyobb döntési befolyással rendelkező Kereszténydemokrata Néppárt tömörülés Románia és Bulgária uniós csatlakozásának támogatása mellett foglalt állást, mely támogatás igen különleges jelentőségűnek tekinthető, hiszen az említett két ország kormánypártjai a másik nagy párttömörüléshez, a szociáldemokratákhoz tartoznak.

Frunda György szenátor beszámolt arról a jelentésről, amelyet az Európa Tanács számára készít a nemzet, az állampolgár, a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek meghatározásáról. Az RMDSZ politikusa elmondta, egy tanulmány részeként kérdőíveket juttatnak el 45 EU tagállam kormányaihoz, annak érdekében, hogy felmérjék, hogyan kezelik alkotmányos és jogi szinten a nemzeti és a nemzeti kisebbségi problémakört. A tanulmányt – további megvitatás céljából – az Európai Parlament elé terjesztik, remélhetőleg 2004 végéig. A továbbiakban Frunda György szenátor felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy az Európa Tanácsban működő Néppárt támogatni fogja a kisebbségek közösségi jogainak védelmét megcélzó kerettörvényeknek az Európai Alkotmányba való bekerülését.

Újságírói kérdésre az RMDSZ elnöke kifejtette, a Szövetség továbbra is azt javasolja, hogy a polgármester-választások legyenek egyfordulósak, és a több mint 50%-os részvételi küszöb eltörlését támogatja. A Szövetség egyetért a parlamenti és az elnökválasztások egyidejű megtartásával, december 12-i, illetve december 19-i dátummal, de jó lenne, ha valamivel előbbre, november végére lehetne hozni ezt a dátumot, ha az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy az lehetséges. A Szövetség ugyanakkor továbbra is egyértelműen elutasítja az egyéni választókörzetek bevezetését, hiszen egy ilyen változás a romániai magyarságot nagyon hátrányosan érintené, de a román pártok többségét is nehéz helyzetbe hozná, és egyáltalán nem vezetne egy jobb összetételű parlamenthez.

*** A kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által, október 10–24. között készített A romániai magyar közvélemény röntgenképe című közvélemény-kutatás eredményeit Marius Lazăr szociológus elemezte szakmai szempontból a sajtó képviselőinek. A szakember elmondta: a kérdőívet 1190 magyar anyanyelvű, és magát magyar etnikumúnak valló személy töltötte ki. A szociológus ugyanakkor hozzátette: a minta reprezentativitásának valószínűsége 95%-os, a maximális hibalehetőség pedig +/- 3 százalékos. Marius Lazăr kifejtette, a közvélemény-kutatás eredményei nem támasztják alá azokat a köztudatban jelenleg létező vélekedéseket, amelyek szerint az erdélyi magyar választók megoszlanak. Más politikai alakulatoknak nincs legitimitásuk a közvélemény szintjén, hangsúlyozta a szociológus, valamint hozzátette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget továbbra is stabil támogatottság jellemzi. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatás eredményeit tekintve a megkérdezettek nagy többsége továbbra is a jelenlegi vezetőket támogatja, illetve az ügyvezető tisztségeket betöltő RMDSZ tisztségviselők nagyobb népszerűségre tettek szert az utóbbi időszakban.

Marius Lazăr a következőkben kiemelte: eltérés tapasztalható az ún. viselkedési modelleket tekintve a tömbben élő, azaz a székelyföldi magyarság, illetve a szórványban élő magyarok között. A szakember kifejtette, a szórványban élő magyarok körében jóval nagyobb a kivándorlási szándék, mint a tömbvidéken.

A kivándorlás kérdése a szakember szerint a romániai magyarság akut problémáját képezi: ha ez a folyamat az elkövetkező időszakban felerősödik, nagymértékű demográfiai változásokat idézhet elő a romániai magyar közösségen belül – jelentette ki Marius Lazăr. Véleménye szerint a Szövetségnek a továbbiakban elsősorban a romániai magyar fiatalok tömeges kivándorlásának meggátolására kell megoldásokat találnia, új gazdasági, nevelési és szociális stratégiákat kell kidolgoznia.. Ugyanakkor a szakember hozzátette: a közvélemény-kutatás eredményeit elemezve világosan kitűnik az, hogy az RMDSZ továbbra is stabilizáló szerepet tölt be, a kivándorlás kérdésében inkább gátló, mintsem kiváltó tényezőként értékelték a megkérdezettek. Marius Lazăr a továbbiakban hozzátette: a megkérdezettek nagy többsége bizalmát nyilvánította ki az RMDSZ iránt, valamint az is bizonyossá vált: jelen pillanatban nem léteznek más politikai alternatívák a romániai magyar közösségen belül, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatás kimutatja, a politikai ideológiák, elgondolások szempontjából sokszínűség jellemzi a romániai magyarságot.

Képviselőházi tájékoztató

december 2-án a Képviselőház plénumának napirendjén szerepelt a népszavazás érvényességét kivizsgáló bizottság létrehozására irányuló kérés megvitatása. A vita során felszólaltak az egyes politikai pártok képviselői, az RMDSZ részéről Márton Árpád elmondta: az RMDSZ ellenzi a bizottság létrehozását. A frakció döntését azzal indokolta, hogy a javaslat alapvetően komolytalan, hiszen amennyiben a választási törvényt kidolgozó bizottságnak meg kellene várnia a vizsgálóbizottság jelentésének elkészültét, félős, hogy a választási törvények módosítására ilyen körülmények között nem kerülhet sor. Ugyanakkor a képviselő rámutatott: a javaslat alkotmányellenes, ugyanis nem kevesebbre hatalmazná fel a törvényhozást, mint az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzésre.

A plénum 148 ellene és 85 mellette szavazattal visszautasította a bizottság létrehozására vonatkozó kérelmet.

Továbbá megtárgyalásra került a 29 demokrata párti és 27 liberális párti képviselő által benyújtott egyszerű indítvány, amelynek témája, a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére vonatkozó, 2003. évi 217. számú törvény megszegése volt.

A jelen indítvány tárgyát a törvény kormány általi szándékos megszegése képezi, amely a családon belüli erőszakra vonatkozó kormánypolitika helytelen alkalmazását érinti, és amely a Munka- és Családügyi Minisztérium tevékenységét bírálja, illetve Elena Dumitru miniszter asszony lemondását kéri. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád képviselő ismertette, hangsúlyozva: sajnálatos módon egy nagyon komoly témát érintő, komolytalan megfogalmazással állunk szemben, amelyet az RMDSZ nem szavazhat meg.

Hossza vita után a plénum 135 ellene, 27 mellette és 23 tartózkodó szavazattal visszautasította az indítványt.