RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. december 18., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2608. szám, I. kiadás
Ezüst fenyő díjazottak
*** Az RMDSZ december 20-án, Marosvásárhelyen ünnepli megalakulásának 14. évfordulóját. A Kultúrpalota Tükörtermében tartandó ünnepség keretében adják át a Szövetség által létrehozott Ezüstfenyő Díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő és ingatlantulajdon visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében.
Az Ügyvezető Elnökség és az RMDSZ területi szervezeteinek javaslatai alapján az idén a következő személyek részesülnek Ezüstfenyő díjban:
Bognár Levente, Arad, alpolgármester
Király András, Arad, területi elnök
Tokay György, Arad, parlamenti képviselő
Szilágyi János, Beszterce, kertészmérnök
Balazsi József, Érsemjén, polgármester
Szakál András Zsolt, Brassó, erdészmérnök
Markó Attila, Bukarest, helyettes államtitkár
Nagy Benedek, Bukarest, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa
Tőke István, Csíkszereda, erdészmérnök
Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós, alprefektus
Kásler Pál, Hátszeg, vállalkozó
Egyed Csaba, Barót, erdészmérnök
Dimény Zoltán, Bereck, alpolgármester
Eckstein-Kovács Péter, Kolozsvár, szenátor
Sallai János, Szék, polgármester
Borbély László, Marosvásárhely, parlamenti képviselő
Csató Béla, Marosvásárhely, főesperes
Péter Ferenc, Szováta, polgármester
Böndi Gyöngyike, Nagybánya, parlamenti képviselő
Bekő Tamás, Nagykároly, polgármester
Varga Attila, Szatmárnémeti, parlamenti képviselő
Antal István, Székelyudvarhely, parlamenti képviselő
Kaba Gábor, Zsombolya, polgármester
Lakatos Sándor, Zilah, mérnök
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. december 18., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2608. szám, II. kiadás
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Adrian Nastase miniszterelnökkel találkozott Markó Béla szövetségi elnök
A végső döntés következik
Szenátusi hír
Szabó Károly szenátor felszólalásáról
Képviselőházi tájékoztató
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** A RMDSZ mai, december 18-i sajtóértekezletén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Kelemen Hunor képviselők.
Az RMDSZ elnöke röviden ismertette a sajtó képviselőivel a 2003-as év megvalósításait, valamint a 2004-es év prioritásait. A szövetségi elnök elsősorban az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt együttműködési megállapodásba foglaltak megvalósított, illetve egyelőre teljesítetlen kérdéseiről szólt. Mindezek tekintetében kijelentette: a kormánypárttal való együttműködés kiértékelésére valószínűleg jövő év januárjában kerül sor, illetve akkor dől majd el, aláírnak e protokollumot a 2004-es évre vagy sem.
A 2003-as év eredményei között mindenekelőtt a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatást említette meg, valamint kiemelte: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata is felgyorsult az utóbbi időben. Ugyanakkor hangsúlyozta, az anyanyelvhasználat terén is jelentős előrelépés történt, főleg a helyi közigazgatási törvény alkalmazásával, amelynek értelmében azokban a településekben ahol a magyar kisebbség jelentős arányban jelen van kikerültek a kétnyelvű helységnév- és vasútállomás-táblák.
A továbbiakban Markó Béla kifejtette: az év legfontosabb megvalósítása az alkotmánymódosító törvény megszavazása volt, amely Románia EU-integrációja szempontjából is igen fontos előrelépést jelent.
Az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt együttműködési megállapodás megoldatlan kérdései közül a szövetségi elnök az aradi Szabadság-szobor visszaállításának, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretén belül létrehozandó két magyar kar kérdését emelte ki. Az aradi Szabadság-szobor ügyéről szólva a szövetségi elnök elmondta: a közelmúltban tárgyalásokat folyatott Adrian Nastase miniszterelnökkel a szobor kérdéséről, a megbeszélések értelmében 2004-re megoldás körvonalazódik az ügyben. Ugyanakkor Markó Béla kifejtette, sajnos az aradi Szabadság-szobor helyreállítása körül kialakult vita krízishelyzetbe sodorta egy adott pillanatban a kormánypárt és a Szövetség kapcsolatát.
A kolozsvári BBTE keretében létrehozandó magyar karok helyzetéről szólva elmondta: a kormánynak és az egyetem Szenátusának jelen pillanatban még nem sikerült közös nevezőre jutnia.
A 2004-es év prioritásait ismertetve kiemelte: a 2004-es év választási év, az RMDSZ szempontjából elsőbbséget élvez e tekintetben a helyhatósági, valamint a parlamenti választásokra való felkészülés. Markó Béla hangsúlyozta: rendkívül fontos az, hogy a Szövetség 2004-ben milyen döntéseket hoz, hiszen ezek meghatározóak lesznek az elkövetkező négy évben, illetve fontosak az ország, és a romániai magyar közösség EU-integrációja szempontjából. Ennek tekintetében az RMDSZ erős képviseletet szeretne a helyi önkormányzatokban, valamint a parlamentben is.
Ezt követően röviden ismertette a december 13-án Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának eseményeit. Elmondta: döntés született a helyhatósági választásokra való felkészülés ügyében, ugyanakkor a résztvevők határozatban rögzítették a polgármesterek, tanácsosok megválasztásának kritériumait. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ azt szeretné, hogy a jelölések kérdésében is minél nyitottabb legyen a különböző politikai ideológiák, csoportosulások szempontjából. A Szövetségnek az a célja, hogy továbbra is megőrizze sokszínűségét, valamint lehetőséget adjon mindenkinek a megméretkezésre, mindenekelőtt a helyhatósági választások keretén belül.
Az elkövetkező időszak fontosabb eseményei között Markó Béla megemlítette: az RMDSZ december 20-án, Marosvásárhelyen ünnepli megalakulásának 14. évfordulóját. Ennek keretén belül átadják a Szövetség által létrehozott Ezüstfenyő Díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő és ingatlantulajdon visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében.
Ezt követően Borbély László RMDSZ képviselő ismertette a sajtó képviselőivel a nemrégiben megszavazott Adótörvénykönyv fontosságát. A Szövetség politikusa kifejtette: az Adótörvénykönyv 2004. január 1-i életbeléptetésének jelentősége elsősorban abban áll, hogy kerettörvény jelleggel egységesíti a jelenleg hatályban levő adóügyi intézkedések nagy részét. Ezáltal kiszámíthatóbbá, áttekinthetőbbé válnak a törvények, ugyankkor fontos az az intézkedés, hogy az adótörvénykönyv tartalma csak a pénzügyi év első felében módosítható – tette hozzá Borbély László.
A továbbiakban kiemelte azt az intézkedést, amely megadja az adófizető állampolgároknak azt a jogot, amely szerint a befizetendő éves jövedelemadójuknak 1 százalékát célirányosan nem kormányzati szervezetek finanszírozására ajánlhassák fel. Ezt a javaslatot az RMDSZ több éve szorgalmazza, eleinte a 2001., valamint a 2002. évi költségvetési törvény vitája során, utána pedig a személyi jövedelemadóról szóló törvény parlamenti vitája során terjesztette elő.
Az intézkedés bevezetése fontos előrelépést jelent, és a civil társadalom javára válik, bár nem teljes egészében az RMDSZ által javasolt formában kerül be az Adótörvénykönyvbe. Ugyanakkor a fent említett intézkedés bevezetésével teljesült egy, az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt együttműködési megállapodásban szereplő kitétel – hangsúlyozta az RMDSZ képviselője.
Ezt követően Borbély László az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatáról szólva kifejtette: bár az utóbbi időben elég jól haladt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye, a jövőben mégis fel kell gyorsítani ezt a folyamatot. A képviselő elmondta, nemrégiben, december 11-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság, az ülés folyamán döntés született 36 ingatlan visszaszolgáltatásáról, ezek közül 23 a magyar történelmi egyházak tulajdonában kerül vissza. Az Országos Restitúciós Bizottság legutóbbi ülésének eredményeit figyelembe véve több mint 120-ra növekedett azoknak az egyházi ingatlanoknak a száma, amelyek a magyar történelmi egyházakhoz kerülnek vissza. A képviselő végül megjegyezte: a Romániában jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok közül 1600 a magyar történelmi egyházak tulajdonát képezte.
Kelemen Hunor képviselő a választási rendszer reformjával kapcsolatosan, a napokban nyilvánosságra hozott, a Román Akadémiai Társaság (Societatea Academica Romana) által készített szimuláció eredményeit felhasználva felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy mivel is járna az egyéni választókerületes rendszer bevezetése a helyhatósági és parlamenti választások gyakorlatába. A Szenátust egyetlen párt uralná, amely az említett rendszer szerint a szavazatok mintegy 60 százalékát szerezné meg. Az RMDSZ a szavazatok felét veszítené el, vagyis a Szenátusban csak hat mandátumhoz jutna, ha jövőre a felsőház esetében bevezetnék egyéni választókerületes rendszert – mondta a továbbiakban a tanulmányra hivatkozva.
Kelemen Hunor kifejtette, az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja azt, hogy több százezer szavazat elveszlődjön. Az RMDSZ politikusa hangsúlyozta: a Szövetség továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy meg kell tartani a jelenlegi választási rendszert, hiszen az jól működik és lehetővé teszi az arányos leosztást. A továbbiakban hozzátette: a nemrégiben még az egyéni választókerületes rendszer mellett kardoskodó pártok is felismertek ennek hátrányait.
Újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök kifejtette: az erdélyi és a székelyföldi nemzeti tanácsok csak eltávolítják az erdélyi magyar közösséget helyzetének rendezésétől, viszont azt sem lehet megengedni, hogy román politikusok ezt a politikai kérdést az államhatalom és az igazságszolgáltatás síkjára tereljék. Markó Béla ugyanakkor kifejtette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, mivel az említett szervezetek politikailag próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, az autonómia-nyilatkozatok mögött pedig az a szándék húzódik meg, hogy alternatívát teremtsenek az RMDSZ-el szemben.
Az RMDSZ elnöke a továbbiakban elmondta: elítéli azokat a román politikusokat, akik a tanácsok kérdését az államhatalom és az igazságszolgáltatás síkjára akarják terelni. A Szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy Romániában a szólás- valamint a gyülekezési szabadságot államhatalmi vagy igazságszolgáltatási eszközökkel próbálják korlátozni. Ugyanakkor az említett tanácsok ügyét a román politikai pártok felnagyítják, túl nagy hangsúlyt fektetnek erre a kérdésre. Ezáltal az RMDSZ-nek ártanak, mivel hozzáállásukkal a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak a malmára hajtják a vizet, a jövő évi választások tekintetében.
Adrian Nastase miniszterelnökkel találkozott Markó Béla szövetségi elnök
*** Markó Béla szövetségi elnök tegnap, december 17-én az aradi Szabadság-szobor visszaállításának kérdésében Adrian Nastase kormányfővel és Razvan Theodorescu művelődési miniszterrel egyeztetett.
A megbeszélésről szólva Markó Béla elmondta: a román fél most már egyértelműen elfogadja, hogy a Szabadság-emlékművet teljes egészében visszaállítsák, nincs tehát szó olyan elképzelésekről amelyek korábban román részről felvetődtek, hogy a szoborcsoportot darabjaiban, vagy más, az RMDSZ számára elfogadhatatlan formában helyezzék köztérre. Ugyanazon a téren egy hasonló nagyságú román emlékművet is el akarnak helyezni- mondta a Szövetség elnöke. Román művészek már készítettek egy javaslatot, amely szerint egy diadalívszerű emlékművet alkotnának meg, különböző szimbolikus domborművekkel, amelyek a román, illetve a közös román-magyar történelmi múltat jelképeznék. Ez az emlékmű ugyanazon a téren, a magyar Szabadság-emlékművel szemben állna – mondta Markó Béla. A szoborcsoportok pontos helyéről és a felállítás időpontját illetően még mindig nincs egyetértés a két fél között. Az RMDSZ elnöke úgy látja: az időpontról valószínűleg könnyebb lesz megegyezni, mint a helyszínről, ez utóbbival kapcsolatban komoly véleménykülönbség van egyelőre.
A végső döntés következik
*** Marosvásárhelyen a városi RMDSZ-szervezet bővített választmányi ülésén december 17-én, szerdán este jóváhagyták a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsának javaslatát a szövetség helyi polgármester-jelöltjére vonatkozóan. A végső döntést a Területi Képviselők Tanácsa hozza meg. A TKT hivatalosan december 19-i, pénteki ülésén nevezi meg az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a 2004-es önkormányzati választásokra.
Szenátusi hír
Szabó Károly szenátor felszólalásáról
*** Szabó Károly RMDSZ szenátor felszólalt a fegyveres erők román állam területén kívüli küldetésekben való részvételére vonatkozó törvénytervezet 2003 december 17-én lezajlott vitája során. Felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy Romániára, mint egy bizonyos nemzetközi közösség jog szerinti és tényleges tagjára, természetesen hárulnak határokon túl teljesítendő katonai kötelezettségek, azonban az 1991-ben elfogadott alkotmányunk és azon alapuló törvényeink akadályokat gördítettek a fegyveres erők ilyen jellegű szerepvállalása elé. Ez okból kifolyólag törvénybe kellett iktatni azokat a kötelezettségeket, melyeket NATO tagországként, és az Európai Unió felvételi követelményrendszerének eleget téve hárulnak Romániára. Kifejtette azonban, hogy nézete szerint mindabban, ami ezeken a kötelezettségeken túl áll elő, még ha netán sürgős döntésre is van szükség, továbbra is elengedhetetlen a Parlament felelősségválallása, a küldetések előzetes parlamenti jóváhagyása: kivált abban az esetben, amikor önkéntes, alkalmi társulás révén hoznak létre koalíciós fegyveres erőket, mint például az afganisztáni vagy az iraki bevetések alkalmából. A kérdés lényege az, hogy a részvétel tekintetében ne haladjuk meg a biztonságpolitikai szempontból szükségesnek mondható mértéket. Az RMDSZ frakciójának az az álláspontja – mondta -, hogy maradéktalanul el kell fogadnunk a törvénytervezetnek, a vállalt, konkrét nemzetközi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit, de minden ezen felüli katonai vállalás tekintetében a parlamentnek legyen döntő szava. A plénum végül megszavazta Szabó Károly szenátor módosító javaslatát, mely szerint bizonyos katonai akciók esetében az államelnöknek kötelezően, és nem csupán belátása szerint kell kikérnie a Parlament jóváhagyását.
Képviselőházi tájékoztató
*** 2003. december 18-án, az 1989. évi forradalom emléke alkalmából sor került a Képviselőház és a Szenátus együttes ünnepi ülésére. Felszólalt Ion Iliescu államelnök és a politikai pártok vezetői.
Az RMDSZ részéről Tokay György képviselő mondott beszédet.
*** Tokay György képviselő ünnepi beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy minden nemzet életében vannak olyan pillanatok, amikor nagyon sokan, nagyon sokat köszönhetnek nagyon keveseknek: a mai nap éppen az a nap, amikor a sokak köszönetet kell mondjanak a keveseknek. Azoknak, akik meghaltak, akik a forradalomban megsebesültek. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is megsértse emléküket, függetlenül attól, hogy a forradalom óta eltelt 14 év alatt mi történt nálunk. Nem mondhatom, hogy egyetértek azzal, amit Tőkés László ma tesz, – mondta az RMDSZ képviselő -, de elmondhatom, hogy amit ’89-ben tett, az hősi cselekedet volt. A történelem, és ez a 14 év átsuhant fölöttünk, és egyszerre távolított el egymástól és közelített egymáshoz. De a történelem nem változik, a tettek tettek maradnak. Remélem, hogy jövőre, amikor közelebb kerülünk ahhoz a – forradalmárokban talán tudatosan meg nem fogalmazódott – ideálhoz, az Európai Unióba való belépéshez, megbékélünk egymással és lehetőségünk lesz megszervezni egy másik emlék-ülést, bensőségesebbet, alázatosabbat, tisztelettudóbbat azokkal szemben, akik meghaltak, akik feláldozták magukat. És önmagunkkal szemben is – mondta Tokay György, majd folytatta: mi, akik részt vettünk ebben a forradalomban, mindannyiunk forradalmában, úgy gondoljuk, hogy nem román szabadságról van szó, hanem mindannyiunk szabadságáról, egyetemes szabadságról. És ez a mi ’89-es forradalmunk jellemzője: az egyetemesség, a szabadság egyetemessége! Szabadság mindenki számára! És még, még!
A teljes magyar és román nyelvű szöveget csatoljuk.