2003

2003. december 14., vasárnap XI. Évfolyam, 2604. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                          Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                         2003. december 14., vasárnap

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                          XI. Évfolyam, 2604. szám

 

 

SZKT-ülés Marosvásárhelyen

Az erdélyi magyarság csak úgy fog autonómiát kapni, ha megerősödik, ehhez azonban egységre, erős parlamenti és önkormányzati képviseletre van szüksége – szögezték le az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának december 13-i, marosvásárhelyi ülésén. A Szövetség belső parlamentjének tanácskozásán megvitatták az RMDSZ helyhatósági választásokra való felkészülésről szóló határozatot és elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben leszögezik, az RMDSZ ellenzi a választási törvény módosítását.

 

Befogadó, de egységes szervezetre van szükség ahhoz, hogy a romániai magyarság szembenézhessen a következő év kihívásaival; ha ez a közösség nem erősödik meg, soha nem fog autonómiát kapni – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolójában. Az egység, a közösségi szolidaritás fontosságát hangsúlyozva az elnök kifejtette, nem egy pár év, hanem egy évtized küzdelmes munkájának köszönhető az, hogy összefogással sikerült módosítani az alkotmányt és ezáltal a magyarság egy jelentős lépéssel közelebb került a jogegyenlőség felé.

Úgy vélte, a romániai magyarság jól döntött, amikor a román alkotmánymódosításról szóló népszavazáson nagy létszámban vett részt, 95 százalékos igen szavazatával jóváhagyását adta a törvényre. Ez a magas arány Markó szerint azt jelenti, hogy a magyarság kiállt az egység eszméje mellett, ezáltal bizalmat szavazott az RMDSZ-nek, amely a részvétel és az igennel voksolás érdekében mozgósított.

Az elnök felsorolta az utóbbi időszak konkrét eredményeit. Az anyanyelvhasználatot sikerült alkotmányos joggá tenni az igazságszolgáltatásban is. A csángóknál az anyanyelv hivatalos oktatása mellett ma már komolyan szóba kerül a magyar mise lehetősége. Rendezték az újabb középiskolák, a szatmárnémeti Hám János és a brassói Áprily Lajos líceum helyzetét. A vasútállomások nevét ma már magyarul is kiírják. Az erdők, a földek és immár az egyházi ingatlanok egy része is visszakerült tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ befolyással van Románia autópálya-építési stratégiájára. Jó irányba sikerült terelni a kedvezménytörvény romániai sorsát.  Most viszont szembe kell nézni azzal, hogy román oldalról akár a választási törvény módosításával is megpróbálják a romániai magyarság parlamenti képviseletét felszámolni vagy meggyengíteni. „A másik oldalról meg mindenféle fórumok, szövetségek, egyesületek, tanácsok próbálnak megosztani minket, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak gyűjtve ezzel szavazatokat” – fogalmazott Markó Béla. Szerinte nem szabad megengedni, hogy éppen az autonómia esélyétől távolítsa el a magyar közösséget egy „mesterségesen felgerjesztett közhangulat, egy könnyen feszültté váló román-magyar viszony.

Markó szerint a romániai magyarságnak meg kell erősödnie, különben soha nem fog autonómiát kapni. A szociális gondokra szociális választ, a gazdasági gondokra gazdasági választ, a nemzeti sorskérdésekre nemzeti választ kell adni. A kenyérhiányra nem válasz a himnusz, de a piros-zöld-fehér lobogó hiányára sem válasz a nagyobb darab kenyér – mondta Markó Béla.

Eredményes évet zárt az RMDSZ – fogalmazódott meg a szövetség helyzetéről szóló általános vitában. A felszólalók hangsúlyozták, az alkotmánymódosítást célzó népszavazáson való nagyarányú részvétel és a nemrégiben bemutatott közvélemény-kutatás is arra világít rá, hogy az erdélyi magyarság továbbra is változatlanul támogatja az RMDSZ politikáját. A résztvevők ugyanakkor keményen bírálták a magyarok politikai egysége ellen dolgozókat, leszögezve, hangzatos, ám megtévesztő elképzeléseikkel ezek nemhogy segítenék, hanem éppen veszélyeztetik a magyarság RMDSZ által is képviselt autonómiatörekvéseit.

Szabó Károly szenátor bírálta azokat, akik jelen pillanatban különféle alternatív politikai képződmények létrehozásával aknamunkát folytatnak az RMDSZ ellen. Ha nem is nagy a súlyuk a romániai magyarságon belül, azt elérhetik, hogy az RMDSZ veszítsen képviseleti erejéből – vélekedett.

Kelemen Attila, az RMDSZ parlamenti képviselői frakciójának vezetője a bukaresti megosztási kísérleteknél is veszélyesebbnek ítélte, hogy Budapestről is meg akarják osztani a romániai magyarokat. – Meg kell próbálni végre az erdélyi kérdést kivonni a mindenkori kormánypolitika területéről, hogy az ne legyen kiszolgáltatva az aktuálpolitikai változásoknak.

Winkler Gyula képviselő fontosnak tartotta, hogy a magyarság ebben az országban a szociális és gazdasági területen is megerősödjék. Az RMDSZ-nek nem szabad elveszítenie képviseletét, ott kell lennie a következő választások után is az önkormányzatokban és a törvényhozásban. Hiszen csak akkor lesz képes versenyképes európai uniós pályázatokat kidolgozni és megnyerni, csak egy ütőképes  parlamenti csoport tudja érvényre juttatni a magyarok érdekeit a költségvetési vitákban – hangoztatta.

Frunda György szenátor, az SZKT elnöke javasolta, hogy dolgozzanak ki egy olyan kisebbségi törvénytervezetet, amelyben rögzítenék az eddig kivívott és kodifikált jogokat.

Az ülés további részében a testület meghallgatta és elfogadta az Ügyvezető Elnökség beszámolóját, majd pontszerűen megvitatta, majd elfogadta a 2oo4. évi helyhatósági választásokra való felkészülésről szóló határozatot.

A jelenlegi arányos választási rendszer Romániában a lehető legdemokratikusabb módon biztosítja a különböző ideológiák, programok, régiók és etnikumok jelenlétét a parlamentben, elfogadhatatlan bármiféle olyan törvénymódosítás, amely csökkentené a romániai magyarság képviseleti arányát – áll az SZKT által elfogadott nyilatkozatban.

Az RMDSZ megalakulása óta a romániai magyarság érdekeinek védelmét parlamenti és önkormányzati eszközökkel kívánta megvalósítani, ehhez azonban erős és a magyarság létszámával arányos parlamenti, illetve önkormányzati képviseletre van szükség – olvasható a dokumentumban, amely emlékeztet rá, hogy ezt a jelenlétet éppen a jelenlegi választási törvények tették lehetővé az utóbbi tizennégy évben. A jelenlegi arányos választási rendszer a lehető legdemokratikusabban biztosítja a különböző romániai ideológiák, politikai programok, régiók és etnikumok megfelelő jelenlétét a parlamentben – áll a dokumentumban.

A nyilatkozat elfogadói azonban utalnak a román pártok próbálkozásaira, hogy a következő választásokra bevezessék az egyéni választókerületi szavazási rendszert, megváltoztatva a jelenlegi választási törvényt. Az RMDSZ ezt élesen ellenzi, hiszen – mint a nyilatkozatban megfogalmazódik – a változtatások az RMDSZ jelenlétét jelentősen csökkentenék a parlamentben, az érdekképviseleti testületekben, egész megyék magyarsága maradna érdekvédelem nélkül.

Ezért az RMDSZ nem támogat semmiféle olyan törvénymódosítást, amely a magyarság parlamenti vagy önkormányzati képviseleti arányát csökkentené, illetve veszélybe sodorná az országon belüli stabilitást – szögezték le nyilatkozatukban az SZKT tagjai.