RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

 Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                    Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                                           2003. április 9., szerda

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                     XI. Évfolyam, 2434.szám, II. kiadás

 

Belső választások előkészítése Hunyad megyében

Állásfoglalás

 

 

Szerkesztőségek figyelmébe

*** Az RMDSZ csütörtökön, április 10-én 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utcai székházában.

 

Belső választások előkészítése Hunyad megyében

***      Április 10-én Déván, a polgármesteri hivatal tanácstermében kerül sor a Hunyad megyei RMDSZ szervezet Megyei Képviselők Tanácsának ülésére. A helyi Operatív Tanács által javasolt napirendi pontok: a belső választások előkészítése, a Hunyad Megyei Választási Bizottság, a szabályzat- és programmódosító bizottságok megválasztása, a helyi szervezetek tagnyilvántartásának aktualizálása, a Megyei Önkormányzati Tanács tevékenységének elemzése, a helyhatósági választások előkészítésének megkezdése, a Hunyad megyei magyar oktatás jelenlegi helyzetének ismertetése, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által irányított „Fehér folt” mozgalom bemutatása. Az ülést megelőzően Nagy Zsolt, Területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a belső választások előkészítéséről tárgyal a Hunyad megyei szervezet elnökével, Winkler Gyulával.

 

ÁLLÁSFOGLALÁS

 

Megdöbbenéssel olvastuk a Szabadság 2003. április 2-án megjelent közleményt, melyet öt képviselőtársunk – Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Vekov Károly és Toró T. Tibor – fogalmazott meg az alkotmánymódosításokkal kapcsolatosan.

Megdöbbenésünk addig tartott, amíg a rendelkezésünkre álló anyagot el nem olvastuk, utána nyilvánvalóvá vált, hogy a közlemény olyan pontatlanságokat, rosszhiszemű állításokat és szakmai tévedéseket tartalmaz, amelyeket kollegáinknak nehezükre esett volna szemtől-szembe, egy nyílt vitába elmondani, illetve fenntartani.

Bár az a véleményünk, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagjai és munkatársai tevékenységükkel kapcsolatos kérdéseket személyes nyílt vitában kellene megtárgyalják és megoldják, a közlemény nyilvánosságra hozatala után kötelességünknek érezzük, hogy választóinkat, illetve a Szabadság olvasóit pontosan és tényszerűen tájékoztassuk az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdésekről.

Meg kell jegyeznünk, hogy válaszunk nem teljes és nem is lehet az, hiszen az említett közleményt az aláírók nem juttatták el sem a frakció tagjaihoz, sem pedig az RMDSZ elnökéhez, Ügyvezető Elnökségéhez, vagy bármely más RMDSZ-fórumhoz.

1. A fentebb említett öt képviselőtársunk 2003. március 16-án meglehetősen rossz magyarsággal megírt alkotmánymódosító szövegtervezetet nyújtott be Markó Béla szövetségi elnök úrhoz, valamint a két parlamenti RMDSZ frakcióhoz, kérve, hogy azt tartsa fenn a Parlament együttes ülésén.

Az alkotmánymódosítás RMDSZ-en belüli vitája 2001 szeptemberében indult el, azaz csaknem két esztendeje. Az alkotmánymódosító szöveg kidolgozásával megbízott RMDSZ-munkacsoport egy teljes éven keresztül dolgozott a szövegen, begyűjtötte, megvitatta és feldolgozta az RMDSZ-tagoktól, platformoktól, társult szervezetektől érkező javaslatokat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden egyes javaslatot kimerítően megvitattunk, a sajtót folyamatosan tájékoztattuk a munkálatok menetéről és több egymást követő alkalommal kértük, hogy mindenki, akinek javaslata van, juttassa ezt el a munkabizottsághoz. Nehezen képzelhető el, hogy ez a tevékenység bárki figyelmét is elkerülhette volna egy teljes esztendőn keresztül, ha az illetőt egyáltalán érdekelte volna a téma.

A munkálatok második szakasza 2002. július 26-án indult, amikor is a Parlament 2002/23 sz. Határozatával létrehozta az alkotmánymódosítás szövegtervezetét kidolgozó bizottságot, amelyben az RMDSZ-t Varga Attila képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor képviselte.

A bizottság 2003. február 26-án fogadta el az elkészített és a plénum elé benyújtandó alkotmánymódosító törvénytervezetet.

A 2001 szeptembere és 2003 februárja között eltelt idő alatt került tehát kidolgozásra az a tervezet, amely meghatározza Románia új alkotmányának lényeges vonásait. Az is kétségtelen, hogy kollegáink, akik között két olyan képviselőt is találunk, akik 13 esztendeje tagjai a törvényhozó testületnek, akik maguk is részt vettek az első, alkotmányozó országgyűlés munkálataiban, tudják, vagy legalábbis tudniuk kellene, hogy a Parlament 2002/23. sz. Határozata 1. cikkelyének értelmében, az alkotmánymódosítási törvénytervezet kidolgozása pontosan meghatározott keretek között történik. Bár a közleményt aláíró kollegáink között nem találunk jogászt, biztosra vehetjük, hogy tudták, a 2003. március 16-án benyújtott javaslatuk, túl azon, hogy azt rossz magyarsággal és elfogadhatatlan dilettantizmussal fogalmazták meg, megengedhetetlen késéssel is érkezett.

Szerencsére, ha szabad ezt így mondanunk, a március 16-i szöveg kidolgozói nem ismerték sem az RMDSZ, sem a bizottság javaslatait, mert csak így tudjuk megmagyarázni, hogy olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket a parlamenti bizottság már elfogadott (felekezeti oktatás, anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban), illetve, az RMDSZ javasolt, a bizottság elutasított, de az elkövetkező plénumbeli vitákban fenn fog tartani (például a nemzeti kisebbségnek államalkotó nemzeti közösségként való meghatározása, ami a közjogi jogalanyiságot jelenti, a személyi elvű autonómia alkotmányos meghatározását, esélyegyenlőséget, pozitív diszkriminációt stb.).

2. A közlemény aláírói azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy a szervezet által benyújtott javaslatok nem tartalmazzák a szervezet „hosszú távú stratégiai céljainak alkotmányos garanciáit”.

A fentiekből azonban úgy hisszük, világosan kiderül, hogy a javaslatok igenis tartalmazzák az összes stratégiai jelentőségű célkitűzésünk alkotmányos megfogalmazását.

Újfent ajánlanánk képviselőtársainknak az RMDSZ javaslatok figyelmes elolvasását.

3. Hasonlóképpen kifogásként fogalmazódik meg, hogy a bizottság csak töredékét fogadta el javaslatainknak. Ez – finoman is fogalmazva – meglehetősen sommás és pontatlan kifejezés. A valóságban, a bizottság egy részét betű szerint, más részét számunkra is elfogadható kompromisszumos formában fogadta el. Vannak javaslataink melyeket elutasított. Nincs olyan, a bizottságban részt vevő politikai párt, amelynek minden javaslata maradéktalanul elfogadtatott volna.
4. Az RMDSZ alkotmánymódosító indítvány-csomagja a szakértők, platformok, területi és civilszervezetek javaslatai alapján készült. A módosításokról interjúk, viták, sajtóelemzések keretében társadalmi, szakmai vita folyt, az SZKT illetve az RMDSZ frakciók keretében folyamatos és rendszeres tájékoztatásra került sor.

Képviselőtársaink rendelkezésére állnak a frakció üléseiről készült jegyzőkönyvek, amelyekből kiderül, hogy az alkotmánymódosítás kérdésköre nem kevesebb, mint 14 alkalommal szerepelt a napirendünkön. Más kérdés az, hogy az aláíró kollegák, hány ülésen voltak jelen, és amikor jelen voltak, hozzászóltak-e a kérdéshez.

5. Szükségesnek találjuk külön kitérni arra, hogy a közleményt aláíró öt képviselőtársunknak nehezményezi azt, hogy az RMDSZ aláírásával kezdeményezőjévé vált az alkotmány módosításának. Köztudomású, hogy egyetlen párt véli úgy, hogy a jelenlegi alkotmány nem szorul módosításra, ez pedig a Nagy-Románia Párt, amely tehát nem is írta alá az alkotmánymódosító törvényjavaslatot. Kollegáink azt kívánnák tehát, hogy sorakozzunk fel a Nagy-Románia Párt mellett. Ezt nem tehetjük, több okból.

Az RMDSZ 1991-ben nem fogadta el az alkotmányt, mert korszerűtlennek, elégtelennek, hiányosnak, magyarán: rossznak tartotta. Ez a vélemény az évek során nem változott. 2001-ben megszületett az alkotmány felülvizsgálatára irányuló politikai akarat. Ez azért fontos mert amúgy az alaptörvény módosítása rendkívül nehéz, hiszen kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy egyetlen parlamenti párt sem járhat sikerrel, ha egyedül kezdeményezi. A szavazatok 66%-nak elérése nem könnyű, különösen akkor, amikor az RMDSZ körülbelül 7-8%-al rendelkezik a törvényhozó testületben.

Tekintettel arra, hogy a bizottság által elkészített tervezet tartalmaz néhány a kisebbségi, közösségi jogokat szélesítő, bővítő rendelkezést, az intézmények hatékonyabb működésének irányába mutató előírást, az európai integrációt elősegítő fejezetet, és (bármilyen meglepő) nem tartalmaz semmilyen, kifejezetten a nemzeti közösségek ellen irányuló, jogainkat csorbító paragrafust, az RMDSZ nyugodtan vállalhatja, mi több kezdeményezőként aláírásával támogathatja az alkotmánymódosító tervezetet.

A tervezet kezdeményezésének elutasítása, azon túl, hogy a Nagy-Románia Párttal azonos álláspontot jelentene, illetve a rossz alkotmány jobbítása esélyének elszalasztását, a jelenlegi állapotok továbbélését is magával hozná, azok minden következményével.

Nem mondhatunk le olyan reálisan megvalósítható eredményekről, mint a felekezeti oktatás vagy az anyanyelvhasználat kibővítésének alkotmányos szabályozása.

Az RMDSZ parlamenti képviseletének kötelessége a romániai magyar közösséggel szemben, hogy támogasson minden olyan indítványt, mely ténylegesen megjobbítja a jelenlegi, általunk elutasított alkotmányos rendelkezéseket, és folytassa a harcot a Programban lefektetett célkitűzéseink megvalósítása érdekében.

 

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetősége

 

Bukarest, 2003. április 9.