Bihardiószegi Kossuth-emlékünnepség

*** Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére vasárnap a romániai Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Az ünnepi rendezvényen jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, az RMDSZ országos és helyi vezető, egyházi méltóságok több magyarországi és szlovákiai település polgármesterei. A Nagyvárad közelében fekvő falu református templomában istentisztelettel kezdődött az ünnepség, amelyen Hegedüs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét.

Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Vissza kellett szereznünk történelmünket is. De ebben a térségben, ahol egymás mellett élnek a nemzetek azt is meg kell tanulni, hogy egymás mellett élhessenek a különböző nemzetek történelmei is Markó hangsúlyozta, hogy nem szabad szembeállítani Széchenyi István reform pártiságát, Kossuth Lajos forradalmiságát és Deák Ferenc politikai bölcsességét. Eszméiket ma együtt kell néznünk és értékelnünk

Szabó Vilmos azt hangsúlyozta, hogy Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak.

A bihardiószegi Kossuth szobrot 1896-ban a millennium alkalmából emelték. Gerenday Béla alkotásának avatásán részt vett Kossuth Ferenc is. A szobrot, az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették.

Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg.

Művelődéspolitika a határon innen és túl

*** Vasárnap kulturális fórumra került sor Művelődéspolitika a határon innen és túl címen Nagyváradon. Kocsi László a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy a döntések közösen szülessenek. A támogatást nem lehet hazai pártpolitikai célok szolgálatába állítani – jelentette ki.

Markó Béla az RMDSZ elnöke a szövetség művelődéspolitikájáról szólva elmondta, hogy létfontosságú az erdélyi kultúra belehelyezése természetes helyébe, a magyar nemzeti kultúrába. Ugyanakkor meg kell teremteni a magyar művelődés önálló életét is; ezért nagy szükség van egy egészségesen rétegzett kulturális életre. Az általános cél a nemzeti önazonosság megerősítése – zárta a szövetség elnöke.

Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, abban konszenzusról lehet beszélni a magyarországi politikai erők között, hogy a határon túli magyarságot a szülőföldön való maradásban kell támogatni. Szabó Vilmos külön hangsúlyozta, hogy Magyarországnak értékként kell magával vinnie a magyar-magyar kapcsolatokat az Európai Unióba. Ez akkor érhető el, ha a magyar nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet viszonya Magyarország és a szomszédos országok kapcsolatai modellként mutathatók fel.