Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülése Marosvásárhelyen

*** Takács Csaba ügyvezető elnök 2002 október 11-re összehívja a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését a Szervezet marosvásárhelyi székházába, a következő napirendi pontok megbeszélésére:

– a szövetségi elnök politikai tájékoztatója

– a soron következő SZKT ülés elé terjesztendő határozatok véleményezése a Kongresszus előkészítése

Aradon megemlékeztek az 1848/49-es szabadságharc vértanú tábornokairól

*** A szabadságharc nem csupán kiemelkedő része volt a történelemnek, hanem maga volt a történelem. A forradalom hihetetlen nagy teljesítménye volt, hogy a szabadságharc egész ideje alatt egységes tudott maradni a nemzet – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke vasárnap Aradon, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai előtt tisztelgő megemlékezésen.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete által megrendezett hagyományos rendezvényen a szövetségi elnök mellett jelen volt és beszédet mondott Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa, Doru Popa, a város polgármestere, Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke és Tokay György az RMDSZ Arad megyei képviselője. Az aradi vértanúk emlékére vasárnap délelőtt a város belvárosi katolikus templomában szentmisét celebráltak, a vesztőhelyen álló emlékmű koszorúzási ünnepségére délután került sor, mintegy 5000 magyar és román résztvevő jelenlétében.

Ünnepi beszédében Markó Béla kiemelte, bár a szabadságharc nagy alakjai, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Deák Ferenc másképpen gondolkoztak, szabadságharc egész ideje alatt egységben tudták tartani a nemzetet. A szövetségi elnök szerint 1848 nemcsak a magyar történelemben, hanem Európa történelmében is kivételes pillanatot jelentett, hiszen nemcsak az egy nemzethez tartozók összefogását, hanem a más-más nemzetbéliek szolidaritását is megteremtette. Ennek köszönhető az, hogy nemcsak a magyar nemzetet sikerült akkor egy történelmi pillanatra egységbe kovácsolni, hanem Európa felvilágosultabb része is a magyarság mellé állt – hangsúlyozta az elnök.

Beszédében Markó utalt arra, hogy méltó helyre kell visszaállítani az aradi Szabadság-szoborcsoportot, amely hosszú évek után előkerült ugyan, de két éve a minorita rend udvarán várja jobb sorsát. „Itt az ideje, hogy ezeket a történelmi igazságokat mindenki felismerje, hiszen akkor arra is rá kell jönnie majd mindenkinek, hogy itt Aradon például a Szabadság-szobor egyszerre magyar érték és közös érték, mert ha nincsen külön magyar szabadság és román vagy német szabadság, akkor a Szabadság-szobor is mindannyiunk közös szabadságának szobra kell, hogy legyen” – mutatott rá.

A szabadságharc ma is időszerű üzenetét értelmezve Markó Béla kifejtette, az egységes Európa küszöbén a magyar, de a román nemzet is újabb kihívás és újabb esély előtt áll. “Ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy mit jelent a nemzeti nyelvek, kultúrák, hagyományok továbbélésének szempontjából a határok nélküli Európa. De nekünk, kisebbségi sorsba szorított magyaroknak, meg kell próbálnunk úgy politizálni, hogy cselekvő módon járuljunk hozzá egy nekünk való, mindenkinek otthont adó, minden nemzetet és nyelvet megbecsülő Európa-modell kialakításához.” – szögezte le az RMDSZ elnöke.

A román kormány üzenetét Vasile Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa tolmácsolta, majd Dorel Popa aradi polgármester mondott beszédet. Mindketten a két népet összekötő szálak fontosságát, közös jövőjüket emelték ki.

Szili Katalin a nemzeti egység és az összefogás jelentőségéről szólt. Külön hangsúlyozta, hogy forradalmi ellenállás mutatta egységesnek a sokszínű forradalmat, a tábornokokat a mártírhalál avatta testvérekké.

Október 6-a azon kevés históriai dátumok egyike a magyar történelemben, amelynek jelentését azóta se merte senki megkérdőjelezni. Az aradi vértanúk kálváriája – legalább egy napra – mindig egységbe forrasztja a nemzetet – fogalmazott a Magyar Országgyűlés elnöke.

Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője arról szólt, hogy ez a nap az alázat napja. „Azért van, hogy meghalljuk az egység üzenetét, az egységét, amely túlélésünk záloga”.

Az ünnepség a vesztőhelyen felállított emlékmű megkoszorúzásával zárult.