RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2002. november 5., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro X. évfolyam, 2321. szám – II. kiadás
Markó Béla a Duna Televízió, az ATV és a Magyar Televízió műsoraiban
*** Az erdélyi magyarság megítélésében bekövetkezett pozitív szemléletváltás ellenére még ma sem visszafordíthatatlan a Romániában beindult, a nemzetiségi kérdés európai rendezésére irányuló kedvező folyamat – hangsúlyozta Markó Béla kedden, a Duna Televízió, valamint a Magyar ATV reggeli műsorában.
A napokban, Romániában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás azon eredményeivel kapcsolatban, miszerint a román nemzetiségűek jelentős százaléka betiltaná az RMDSZ-t, vezetőit pedig szélsőséges politikusoknak tartja, Markó Béla kifejtette, bár a kétnyelvűség megteremtése a közigazgatásban, a tulajdonkérdés rendezésében elért eredmények komoly bizonyítékai annak, hogy az elmúlt években végbement egy szemléletváltás, a közvélemény-kutatás ennek ellenére komoly figyelmeztetés arra, hogy tovább él a nacionalizmus talaja Romániában. Ezért a szövetségi elnök szerint a politikumnak nagy felelőssége van abban, hogy biztosít-e vagy sem teret a nacionalista erők érvényesülésének. Értékelése szerint ugyanis még korántsem visszafordíthatatlan a nemzetiségi kérdés rendezése és az európai integráció felé mutató jelenlegi politikai irányultság.
Az RMDSZ helyes utat választott, amikor úgy döntött, hogy a magyar kisebbség helyzetén a román politikai erőkkel együttműködve, politikai döntések kieszközlésével kívánt javítani. A közvélemény-kutatás ugyanis azt bizonyítja, hogy téves az az álláspont, miszerint az RMDSZ-nek csak azután kellene kisebbségi jogorvoslatot szorgalmaznia, hogy a román közvélemény többsége elfogadja az erdélyi magyarság igényeit – jelentette ki az elnök.
Kérdésre válaszolva Markó Béla rendkívül hibás lépésnek nevezte a Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellen indított bírósági eljárást, amely megítélésében súlyos erkölcsi károkat okozott az erdélyi magyarságnak. Az elnök szerint a tett mögött nem elvi nézetkülönbségek, hanem olyan politikai megfontolások húzódnak, amelyek arra irányulnak, hogy az RMDSZ-en belüli erőviszonyok megváltoztatásának reményében minél későbbi időpontra halasszák el a Szövetség Kongresszusát.
Az elnök úgy vélte, a Szövetség egysége nem csupán egy fontosabb politikai eszköz, hanem közösségi lét egyetlen lehetséges formája. Ennek fényében az RMDSZ elnöke igen aggasztónak nevezte azt, hogy a Szövetségen belül egy olyan konfrontáción alapuló politikai irányvonal is körvonalazódik, amely amellett hogy vitatja az egység szükségességét, nem tartja járható útnak a párbeszédet, az együttműködést, a politikai érdekérvényesítést.
Aki – akár kimondatlanul is- ilyesmire gondol, az nincs tisztában azzal, mi van a mai Európában, és azzal, hogy milyen politikai környezetben él az erdélyi magyarság – szögezte le Markó Béla.
Az RMDSZ autonómia-törekvéseivel kapcsolatos kérdésre válaszolva a szövetségi elnök e tekintetben is igen jelentős előrelépésnek nevezte a közigazgatásban történő anyanyelvhasználatot, a kétnyelvűség megteremtését, de hasonlóan fontos eredményként értékelte azt is, hogy az államosított földek és erdők visszaszolgáltatása révén az erdélyi magyarság visszaszerezte azt a gazdasági erejét, amely a belső önrendelkezés alapvető feltételének tekinthető.
A kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban Markó Béla elmondta, az RMDSZ alapvetően jónak tartja a jogszabályt, mivel ezáltal a határon túli magyarság egy többlet-támogatáshoz jutott. A tervezett módosítások értékelése szerint technikai jellegűek, amelyek nem érintik a jogszabály lényegét, valamint a törvény romániai alkalmazását. A szövetségi elnök ugyanakkor rendkívül pozitív fejleménynek nevezte azt, hogy a módosítást célzó javaslatcsomagba bekerült az RMDSZ javaslata, miszerint az oktatási támogatás nemcsak a kétgyerekes, hanem az egy gyerekes családok esetében is igényelhető legyen.
Ülésezett a az RMDSZ-SZDP megállapodást kiértékelő bizottság
*** Hétfőn, november 4-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ-SZDP megállapodást kiértékelő bizottság. Az ülésen történtekről Borbély László, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, a következőket mondta el: a találkozón megtárgyaltak néhány fontos a napirendi kérdést, közöttük a költségvetést. Megegyeztek abban, hogy az olyan egyeztetett pontokban amelyek többlet támogatást irányoztak elő, bizonyos, az RMDSZ által képviselt témakörökben – mint például a tanügy, egészségügy, infrastruktúra, művelődési intézmények – egyes pontok esetében írásos egyezségre kerül sor, és belekerültek a költségvetési bizottság jelentésébe. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy sürgetik az új fakultások létrehozását a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, valamint a marosvásárhelyi egyetem keretén belül. A kormánypárt egyetértett e folyamat felgyorsításával.
Borbély László ugyanakkor kifejtette, hogy az RMDSZ az SZDP-vel mintegy négy hónapja tartó tárgyalások során 180 milliárd lejes támogatást eszközölt ki. A Szövetség ügyvezető alelnöke továbbá elmondta: az Oktatásügyi Minisztérium 200 milliárd lejt utalt ki iskolák felújítására, ennek jelentős részét pedig magyarlakta vidékek iskoláinak tatarozására fordítanák – tette hozzá Borbély László.
A kolozsvári ingatlanok, különös hangsúllyal a Gheorghe Şincai Líceum visszaszolgáltatásával kapcsolatosan felmerült nézeteltérések tisztázása érdekében a hét folyamán Kolozsvárra látogat Ecaterina Andronescu tanügyminiszter, és megbeszéléseket folytat az egyház, valamint az RMDSZ képviselőivel. A gyulafehérvári Batthyáneum kérdésében, ahol a katolikus egyház másodfokon pert nyert, az RMDSZ arra kérte az SZDP-t, hogy ne nyújtson be fellebbezési kérést.
Az RMDSZ küldöttsége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tárgyal a történelmi magyar egyházak vezetőivel
*** Pénteken, 2002. november 8-án, délelőtt 10 órától, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben az RMDSZ küldöttsége a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel folytat megbeszélést az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény alkalmazásáról. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen lesznek azok az RMDSZ tisztségviselők, akik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésével közvetlenül foglalkoztak.
Ülésezett az EU-Román Vegyes Parlamenti Bizottság
*** Az Európai Unió-Románia Vegyes Parlamenti Bizottság XIV. ülésére került sor 2002. november 5-én, a Képviselőház épületében.
Az ülésen jelen volt Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Vasile Puscas, a román kormány európai uniós csatlakozási főbiztosa, Erik Bom Dánia bukaresti nagykövete, aki ezúttal az Európai Uniós soros elnökségét képviselte, valamint Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője. Az RMDSZ részéről a tárgyalásokon részt vettek Pataki Júlia és Szilágyi Zsolt képviselők.
A tárgyalásokon sor került az Európai Bizottságnak Romániáról készült országjelentés megvitatására, a csatlakozási fejezetek jelenlegi stádiumának értékelésére. Különös hangsúlyt fektettek mindemellett a tulajdon visszaszolgáltatásának kérdésére, az ezt szabályozó jogszabályokra és adminisztratív eljárásokra. A vegyes bizottság ülésén a résztvevők kitértek a román magánszféra kérdéskörére is, nevezetesen arra, hogy milyen előrelépésekről lehet itt beszélni és ezáltal milyen lehetőségeket sikerült megteremteni a gazdasági szakemberek számára, különösképpen az ipar és szolgáltatások szférájában. Külön napirendi pontként szerepelt a gyermekközpontokban és az árvaházakban biztosított körülmények értékelése, valamint a nemzetközi örökbefogadásokat szabályozó törvények előkészítése.
A fennebb említett napirendi pontok megvitatását követően sor került a vegyes bizottság Ajánlásához előterjesztett módosító indítványok ismertetésére és elfogadására.
Pataki Júlia RMDSZ képviselő két indítványba foglalta javaslatait. Mindenekelőtt megfogalmazta egy, az esélyegyenlőség teljes kérdéskörének lefedését célzó autonóm intézmény létrehozásának fontosságát, amelynek fenntartását és finanszírozását Európai Uniós támogatások révén kell biztosítani. Az RMDSZ képviselője újrafogalmazta ugyanakkor a vegyes bizottság által elfogadott Ajánlás 15. pontját, amelyben felkérik a román kormányt és az illetékes hatóságokat, hogy tartalékforrásokat biztosítsanak a kábítószer kereskedelem leküzdésére. Megkülönböztetett figyelmet kell tulajdonítani a kábítószer élvezőknek, fontos ezeknek páciensekként való kezelése és hatékony kezelésben való részesítése, amely magába foglalja az alternatív gyógyszerek használatát is. A fennebb felsorolt intézkedések ugyanis nagymértékben hozzájárulnak a kábítószer élvezőknek a társadalomba való re-integrációjához. Felszólítják ugyanakkor a román kormányt, hogy támogassa a civil társadalomnak a prostituáltak és kábítószer élvezők által terjesztett fertőző betegségek megelőzése, illetve leküzdése érdekében kifejtett tevékenységét.
Képviselőházi beszámoló
Tájékoztató a Képviselőház 2002. november 5-i plenáris üléséről
*** 2002. november 5-én a Képviselőház plénuma megszavazta a szakszervezetekre vonatkozó törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
A jogszabály része az EU jogharmonizációs folyamatnak és szabályozza a szakszervezetek létrehozásának feltételeit. Az RMDSZ aktívan részt vett a törvénytervezet kidolgozásában.
A jogszabály értelmében bármely személy, akinek munkaviszonya van, tagja lehet a szakszervezeteknek.
Ezt követően a Képviselőház plénuma megszavazta az integrált környezetvédelemre vonatkozó 2002. évi 34. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
A jogszabály új szemléletet tükröz. Az ágazati elemzés helyett, most egy szintetikus szemléletmódot vezet be, amely szerint a szennyeződés minden szféráját érinti a környezetnek (EU direktíva bevezetése). A jogszabály forradalmasította az egész környezetvédelmi szemléletet.
Továbbá a képviselők megszavazták a román nyelv közintézményekben, nyilvános helyeken és hivatalos kapcsolatokban való használatát szabályozó törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
Az egyeztető bizottsági jelentés tárgyalása során a Nagy Románia Párt kérte, hogy legyen jelen a kezdeményező is. Ennek a kérésnek helyt adva, elnapolták a vita folytatását.
Ezt követően a képviselők megszavazták az Országos Erdőügynökségnek a faanyag mennyiségére vonatkozó hosszú távú adás-vételi szerződéseit szabályozó 2002. évi 71. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.
A jogszabály szövegének végső formája tartalmazza azt az RMDSZ által kezdeményezett kitételt, amely értelmében az Országos Erdőügynökség nem köthet hosszú távú adás-vételi szerződést a visszaadandó – még jóvá nem hagyott – magánterületekről származó faanyag-mennyiségre.
Tájékoztató a Képviselőház és a Szenátus 2002. november 4-i együttes üléséről
*** 2002. november 4-én a képviselők és a szenátorok titkos szavazással (346 igenlő és 23 ellenszavazat) jóváhagyták Paul Gabriel Miclăuş kinevezését az Országos Értékpapír Felügyeleti Tanács (CNVM) tagjának tisztségébe.
Ezt követően a képviselők és a szenátorok titkos szavazással döntöttek a Kormány, illetve a Szenátus jelöltjeinek az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagjának tisztségébe való megválasztásáról.
A szavazás eredménye szerint a két ház jóváhagyta a Kormány jelöltjeit az Országos Audiovizuális Tanács tagjának tisztségébe, illetve visszautasította a Szenátus jelöltjeit.
Továbbá a képviselők és a szenátorok véglegesítették a filmgyártásra vonatkozó törvénytervezetet.
A képviselők és a szenátorok újra átvették és megszavazták a jogszabály azon cikkelyét, amely esetében a két ház által külön-külön elfogadott szövegváltozat eltérő volt.
Az RMDSZ részéről Márton Árpád Kovászna megyei képviselő szólalt fel. Elmondta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a jogszabály szövegéből törölni kell a kábeltévé-társaságok azon kötelezettségét, hogy a havonta esedékes bérleti díjakból származó bevételeik 5%-át befizessék a filmgyártás finanszírozási alapjához. Ennek megfelelően, a két ház a képviselőházi szövegváltozatot szavazta meg.