RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                              2002. március 7., csütörtök

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                           X. évfolyam, 2160. szám

 

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismertette az újságírókkal, hogy a 2001/102 számú Sürgőségi Kormányrendeletet tárgyaló törvénytervezet cikkelyenkénti vitája során az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatnia több rendkívül fontos módosító javaslatát, amelyeknek köszönhetően egyre határozottabban körvonalazódik a visszaszolgáltatások megoldásának kérdése.

A sajtóértekezleten Varga Attila képviselő, a Képviselőház emberjogi bizottságának tagja beszámolt az RMDSZ legfontosabb alkotmánymódosító javaslatairól. Az RMDSZ képviselője hangsúlyozta ennek fontosságát Románia Európai Uniós csatlakozásának folyamatában, ugyanakkor kifejtette, hogy az államszervezés rendszerében tapasztaltak az elmúlt 10 év során egyértelműen szükségessé tették az alapjogszabály megváltoztatását.

Varga Attila ezt követően kiemelte az RMDSZ által javasolt három fő módosító elvet: az államhatalmak – törvényhozó, végrehajtó és bírói – különválasztása, az állam szuverenitásának újrafogalmazása, az Alkotmány felsőbbrendűsége elvének bevezetése, valamint a nemzetállam fogalmának átértékelése.

A államhatalmak különválasztásának folyamatában a Szövetség javaslatot tesz a különböző hatalmak szintjén létező hatáskörök világos körülhatárolására is. Törvényhozói szinten az RMDSZ a kétkamarás rendszer fejlesztését támogatja, amelyben azonban mind a Képviselőház, mind a Szenátus jól elkülöníthető hatáskörrel rendelkezik. A Szenátus főként védelmi és nemzetbiztonsági, külpolitikai kérdésekkel, illetve a kinevezések, ankétok és kihallgatások lebonyolításával foglalkozna. A Szenátus törvényhozó tevékenységének felügyelő jellege lenne, ennek értelmében a Képviselőházban elfogadott törvényeket kellene megvizsgálnia. Ily módon a Képviselőház a legfőbb törvényhozó hatalommá válna.

A végrehajtó hatalom átértékelése kapcsán Varga Attila elmondta, hogy az RMDSZ támogatja a parlamenti köztársaság rendszerének bevezetését, amelyben a legfőbb szerep a miniszterelnök által vezetett kabinetre hárulna. Ebben a rendszerben az államelnök az állam és társadalom közötti moderátor szerepét tölthetné be. A bírói hatalom szintjén szükségszerű a vizsgálóbíró intézményének újra bevezetése, amely a két világháború közötti időszakban működött Romániában.

A nemzetállam fogalmának átértékelésének fontosságáról Varga Attila elmondta, hogy az Alkotmány 2. Cikkelye Romániát egységes nemzetállamként határozza meg. A Szövetség úgy véli, hogy ez a meghatározás elavult, ugyanakkor ellentmond a 4. cikkely 2. Bekezdésének, amely szerint Románia minden itt élő állampolgárának hazája, fajra, nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra való tekintet nélkül.

Pete István Bihar megyei szenátor a maga rendjén a mezőgazdaságnak nyújtott pénzügyi támogatásról szóló törvényjavaslatáról számolt be, amely kerettörvényként szabad mozgásteret biztosítana bármely kormánynak. A törvényjavaslat tisztázza a támogató és támogatott fél közötti viszonyt. A kormánynak ugyanakkor határozatot kell elfogadnia, amelyben megjelöli a szakterületeket, a tevékenységeket és prioritásokat, valamint az egy vagy több éves támogatásra szánt összegek nagyságát, amelyek lehetnek: visszafizetendő, nem megtérítendő vagy pályázati alapon kiutalt összegek. Ez utóbbi újdonság, és ugyanakkor serkentő hatással lenne a közpénzek kezelésének hatékonyságára nézve.

Markó Béla szövetségi elnök Puskás Bálint szenátornak a Román Hírszerző Szolgálatban az RMDSZ-t megillető alelnöki tisztség betöltésre vonatkozó nyilatkozatát feszegető újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette: a Szövetség a kormánypárttal megkötött egyezményben nem tárgyalt algoritmus függvényében leosztott tisztségekről, viszont hozzátette, hogy a kétoldali megállapodásban helyet kapott a magyar kisebbségnek a döntéshozó állami intézményekben való arányos szerepvállalása.

Dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Nagy-Románia Párt által benyújtott Erdély-feladása című egyszerű indítvány mai vitájára utalva közölte: a Szövetség egykori partneri azzal a politikai alakulattal szavaztak, amelyikkel az RMDSZ eddig sem volt, és ezután sem lesz hajlandó semmilyen együttműködésre. Továbbá arra is rámutatott, hogy a DP és az NLP szavazatai a román politikai osztály éretlenségét bizonyítja. Ilyen politikai hozzáállással képtelenség megteremteni azt a politikai összhangot, amely az  alkotmánymódosításhoz szükséges – tette hozzá. Az RMDSZ szenátora ugyanakkor kifejtette: bízik abban, hogy mind a Demokrata, mind a Nemzeti Liberális Pártot pillanatnyi rövidzárlat érte, amikor az indítvány mellett szavazott.

A Szenátusban leszavazták az Erdély cserbenhagyása egyszerű indítványt

***      Március 7-i csütörtöki ülésén a Szenátus letárgyalta a Nagy Románia Párt Erdély cserbenhagyása címen benyújtott indítványát. Az indítvány azzal vádolja a román kormányt, hogy kivonta magát a parlament ellenőrzése alól, amikor nem terjesztette be ratifikálás végett a magyar kormánnyal a státustörvénnyel kapcsolatosan megkötött együttműködési egyezményt. Állítja, hogy a szóban forgó törvény magyar állampolgársággal egyenértékű státust biztosító igazolványt bocsátott ki. Felrója a kormánynak, hogy Magyarország és annak “ügynöke”, az RMDSZ vazallusává vált, s a román többség sérelmére “előjogokat” biztosít a romániai magyaroknak. Az indítványt a Szenátus külügyi bizottsága, majd a külügyi tárca és a kormányzó párt nevében is megalapozatlannak nyilvánították. A liberális állásfoglalásban a “nemzetféltés” fonódott össze a kormánypolitika kritikájával, melyet végső soron a gazdaság cserbenhagyásával vádolt meg a szóvivő. A Demokrata Párt nevében csupán a jogi tálalást nyilvánították ügyetlennek, tartalmában teljesen helytállónak mondották az indítványt, s bejelentették, hogy azt  testületileg megszavazzák.

Az RMDSZ álláspontját Markó Béla szenátor fejtette ki. Kiváló alkalmat szolgáltat ez a vita arra, mondotta, hogy tisztázhassuk: a konfrontáció vagy az együttműködés stratégiáját választjuk a kisebbségi probléma megoldásához. Állította, hogy az utóbbi a bátrak és az előbbi a gyávák választása. Az Együttműködési egyezség aláírásával konfrontációkkal terhes térségünkben példát mutatott a két kormány. Az indítványnak azzal a kitételével kapcsolatban, hogy saját magyar igazolványának kiváltása következtében kettős állampolgárságot szerzett, amely összeférhetetlen a szenátori tisztséggel, alaptalannak nevezte ezt az állítást és ugyanakkor kiemelte: a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához, a magyar hagyományokhoz, a magyar nemzethez való kapcsolódás szimbólumának fogja föl az igazolványt, s nem a felkínált kedvezmények miatt folyamodott érte. Vallja mindenki magát annak, ami valójában. Ennek az országnak nem renegátokra, hanem önazonosságukat bátran vállaló polgárokra van szükségük. Áll ez a csángókra is, nyilváníthassa ki közülük  bárki, hogy kinek-minek érzi magát. Publicisztikai fordulattal zárta beszédét, mondván, hogy a dinoszauruszok nem vesztek ki a politikai életből, vannak még olyan ultranacionalista politikusok, akik nem képesek érzékelni, hogy más időket élünk, mint ők szeretnék.

A Szenátus végül 47 mellette és 69 ellene leadott szavazattal, 2 tartózkodás mellett az Erdély cserbenhagyása című indítványt elvetette.

Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában

*** … címmel a határon túli magyar vezető politikusok és magyarországi szakértők részvételével szervezett konferenciát Budapesten március 5-én a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete, az MTA Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet. A rendezvényen részt vett Glatz Ferenc, az MTA elnöke, Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, valamint Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Továbbá jelen volt Gál Kinga, a HTMH elnökhelyettese, Milován Sándor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Jakab Sándor Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Ügyvezető elnöke, Eszék-Baranya megye Közgyűlésének tagja, az Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottság elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke és Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetségének, valamint a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke.

A konferencián Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az önkorlátozás bátorságát adták a világnak 1989 után a Kárpát-medencei magyar közösségek. A politikus emlékeztetett rá: az akkoriban a világ számos helyén bátorságnak számító radikalizmus és az azt követő erőszak nem hozott megoldást, csak évszázadokon át gyógyuló sebeket, míg az önmérséklet nyomán eredmények születtek.

Az RMDSZ elnöke továbbá arra is rámutatott, hogy a szlovákiai magyaroknak nem a koalícióból való kimaradáshoz, hanem az abba való belépéshez kellett bátorság, ahogy az RMDSZ 1996-os kormányba menetele is mindkét fél részéről önkorlátozást igényelt. A Szövetség politikai tapasztalatairól szólva Markó Béla kifejtette: változtatni kellene a jelenlegi helyzeten, amelyben még a politikai érdek, nem pedig a kisebbség-többség együttműködés iránti igény motiválja a közös fellépést Romániában.

 

Képviselőházi hírek

***      A 2002 március 6.-i ülésen a Képviselőház elkezdte a 2000/1 számú törvényt kiegészítő 2001/102 számú Sürgőségi Kormányrendeletet tárgyaló törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját.

Az RMDSZ képviselőinek bizottsági szinten sikerült több módosító javaslatot elfogadtatni.

Az általános vitánál Tamás Sándor képviselő kiemelte, hogy a 2001. évi 102. számú Sürgősségi Kormányrendelet több olyan módosítást tartalmaz, amelyek megkönnyítik a 2000. évi 1. számú törvény alkalmazását. Példaként említette, hogy fontos módosítás az erdőterületek tulajdonjogát igazoló okiratok pontos felsorolása, illetve a közbirtokosságokat szabályozó cikkelyek egyértelműbbé tétele.

Kiemelte azt is, hogy örvendetes, hogy a Demokrata Párt végre a teljes körű visszaszolgáltatás mellett érvel, bár jobb lett volna, ha ezt 3–4 évvel ezelőtt tették volna meg, amikor kormányon voltak.

A Sürgősségi Kormányrendelet 7. pontjánál a plénum elfogadta a szakbizottság által javasolt szöveget, ami az RMDSZ  képviselők javaslatára módosult. A módosító javaslat lehetővé teszi az erdős területek tulajdonjogi igazolását időbeni korlátozás nélkül, többek között, mezőgazdasági regiszter szerint is.

Az Sürgősségi Kormányrendelet cikkelyenkénti vitája során a plénum elfogadta az RMDSZ-nek azt a módosító javaslatát is, amely szerint az 1945-1959 között erőszakkal elvett, majd a kollektív gazdaságokba bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerüljenek vissza.

A Képviselőház plénuma a jövő héten folytatja a törvénytervezet vitáját.

 

Petőfi szoboravatás Zsombolyán

***      Holnap, március 8-án, Petőfi Sándor mellszobrát avatják fel Zsombolyán. Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester meghívásának eleget téve Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Toró T. Tibor Temes megyei képviselő és Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője is. A zsombolyai városatya 170 magyarországi város polgármesterét is meghívta a szoboravatóra, Demszky Gáborral az élen, továbbá a hazai városok RMDSZ-es polgármestereit, politikusokat és közéleti személyiségeket.