Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

*** Az RMDSZ csütörtökön tartott heti sajtótájékoztatóján jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a Képviselőház titkára, Dr. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke és Márton Árpád, a Szövetség képviselőházi frakciójának alelnöke.

A sajtóértekezleten Markó Béla beszámolt a határon túli magyar szervezetek vezetőinek Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölttel, Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével, illetve Kuncze Gáborral, az SZDSZ elnökével szerdán, május 8-án tartott budapesti találkozójáról. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a tegnapi látogatás során megállapodás született arról, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben a magyar kormány döntéshozatal előtt konzultál az illető érdekvédelmi szervezetek legitim vezetőségével. Az előzetes konzultáció megelőzheti Magyarországnak a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatainak elmérgesedését mind államközi, mind magyar-magyar viszonylatban – mutatott rá Markó Béla. A Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, az alakuló kormány folytonosságot biztosít a határon túli magyarság kulturális és nemzeti önazonosságát megőrizni hivatott támogatása terén. Ebben az értelemben kifejtette: a státustörvény továbbra is érvényben marad és a Sapientia Tudományegyetem jövőjét sem fenyegeti semmilyen veszély. Továbbá arra is rámutatott, hogy a leendő szocialista kormány nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésére.

Az Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfők által aláírt Egyetértési Nyilatkozatnak a magyarországi munkavállalást szabályozó cikkelyeivel kapcsolatban valóban vannak fenntartásai az alakuló magyar kormánynak – tájékoztatta az újságírókat Markó Béla. Ugyanakkor hozzátette: a román fél egyértelműen ellenzi a dokumentum módosítását, és az RMDSZ is azon az állásponton van, hogy nem szükségszerű módosítani azt a két kormányfő által elfogadott nyilatkozatot, amely véget vetett a státustörvény kapcsán a két ország között kialakult feszültségeknek. A státustörvény hatása még nem érezhető Magyarországon – mondta – éppen ezért a tegnapi találkozón javaslat született arra vonatkozóan, hogy készítsenek felméréseket arról, hogy miként hat a magyarországi munkapiacra a vitatott dokumentum értelmében elnyert munkavállalási engedéllyel, törvényesen dolgozó külföldi munkaerő.

A sajtótájékoztatón továbbá szó esett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályzó sürgősségi kormányrendeletről. A szövetségi elnök elmondta, hogy a kormánypárttal közösen kidolgozott módosítási javaslatok elfogadása következtében reális esélyek léteznek arra, hogy pár hónapon belül lezárják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését.

Markó Béla továbbá a Bákó megyei csángó-magyar közösségnél tett múlt heti látogatásáról is tájékoztatta a sajtó képviselőit. Közölte: a látogatás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy párbeszéd útján a legkényesebb kérdéseket is rendezni lehet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy megvannak a feltételei annak, hogy ősztől Pusztinán, illetve Klézsén fakultatív oktatást nyújtó magyar tannyelvű csoportok induljanak, és megállapodtak abban is, hogy az erre vonatkozó oktatási tervet a megyei tanfelügyelőség jóváhagyás végett továbbítja az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak. Markó Béla kiemelte azt, hogy a megbeszélés során a tanfelügyelőség képviselői végül elismerték a magyar oktatás bevezetését célzó kérések törvényességét, és elfogadták a magyar tannyelvű csoportok létrehozására vonatkozó igény jogosságát is.

Márton Árpád képviselő megerősítette az anyanyelvű oktatás igényének jogosságát a bákói csángó-magyar közösség részéről, ugyanis a magyar nyelvet fakultatív szinten heti 3-4 órában tanulni kívánó diákok szülei írásban, közjegyző által hitelesítve, a tanügyi törvény előírásainak megfelelően fogalmazták meg kérésüket. Nem magyar iskolát, és nem magyar tannyelvű oktatást igényeltek – hangsúlyozta Márton Árpád – hanem anyanyelvüknek fakultatív szinten történő tanítását.

A képviselőházi frakció alelnöke továbbá kitért egy, szintén a moldvai csángó-magyar közösséget érintő kérdésre: a helyi katolikus hívek anyanyelvű szertarásának a katolikus egyház által is elismert jogos igényére. Az ügy viszont nehezebben orvosolható – mutatott rá Márton Árpád -, mert nem áll politikai vagy kormányzati döntés hatáskörébe. A mintegy 360 fős katolikus közösség anyanyelvű egyházi szertarására vonatkozó igényének jóváhagyásáról csakis a Iasi-i katolikus püspökség dönthet.

Képviselőházi tájékoztató

*** A Képviselőház plénuma 2002. május 9.-én cikkelyenként tárgyalta és megszavazta a Kormány kezdeményezett profitadóról szóló törvénytervezetet.

Az RMDSZ részéről Winkler Gyula és Birtalan Ákos képviselők nyújtottak be módosító indítványokat, amelyek közül a plénum elfogadta a következőket:

– a restitutios törvények alkalmazása során az egyházakat megillető pénzbeli kárpótlás adómentességet élvez;

– eltörlik a profitból, illetve a cég saját tartalékaiból történő törzstőke emelésére fordított összeg 5%-ából álló adót (ez a Kormány által benyújtott törvénytervezetben szerepelt, és egy újabb adó lett volna).

A plénum Továbbá megszavazta azt a jelentésből kimaradt módosítást, amely szerint a non-profit szervezetek a gazdasági tevékenységeikből származó profitra 25%-os adót fizetnek, az összeg nagyságától függetlenül.

Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy a romániai profitadóra vonatkozó rendelkezéseknek ne kelljen azonnali hatállyal megfelelniük egyes európai integrációs kritériumoknak, hanem a felzárkózás fokozatosan történjen 2007-ig – ezt a javaslatot a Kormánypárt képviselői elutasították mind a szakbizottsági, mind a plénumi vita során.

Birtalan Ákos képviselő javasolta az exportra vonatkozó támogatást tárgyaló cikkely átfogalmazását, amely szerint csak a versenyképes kivitelek élvezhessenek állami támogatást. A képviselők elfogadták a javaslatot.

Politikai egyezség született arra az RMDSZ kezdeményezésre vonatkozóan, hogy a bruttó profitból szponzorizálásra fordítható 5% a szenátusi vita során 1-1,5%-al fog emelkedni, miután a Kormány megvizsgálja ennek az emelésnek az előrelátható hatásait.

*** Továbbá, a Képviselőház napirendjén végső szavazásra került a mezőgazdasági és erdős területek tulajdonjogának visszaállítását szabályozó 2001. évi 102. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentése (a Szenátussal történő egyeztetés eredményeként).

Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy hamarosan Románia Hivatalos Közlönyében megjelenjen a módosítás, amely tartalmazza a következő – RMDSZ által kezdeményezett – lényeges pontokat:

Az 1945-1959 között erőszakkal elvett, majd a kollektív gazdaságokba bevitt földek az eredeti tulajdonosokhoz kerülnek vissza.
Az egyházak és oktatási intézmények közbirtokosságokban található erdőterületeit nem adják hozzá ezen intézmények más formában visszakapott erdőterületeihez, azaz az egyházak és oktatási intézmények visszakapnak 30 hektáros erdőterületen felül még 20 hektárt az egyes közbirtokosságokban található résztulajdonuknak megfelelően.
Törölték azt a megszorító rendelkezést, amely szerint a közbirtokossági tagok nem végrendelkezhetnek, nem adományozhatnak, és nem adhatják el résztulajdonukat.
Egykori erdőterületek helyett, ahol ma mezőgazdasági terület van, a jogosult opciója alapján mezőgazdasági területet vagy erdőt kell visszaszolgáltatni.
A közbirtokosságok tagonként 10 hektár felső határig visszakapják a kaszáló- és legelő területeiket.