RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                      Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                                   2002. június 10., hétfő

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                         X. évfolyam, 2221. szám

 

A várat meg kell védeni!

***      A besztercei magyar várvédők kitartása, helytállása  – az egri vitézekéhez hasonlóan – ma is a legfőbb eszményképe annak, hogy bár más körülmények között, az erdélyi magyarságnak mindenkoron meg kell védenie jelképes várát, a szülőföldet – hangsúlyozta vasárnap Besztercén, Markó Béla az RMDSZ elnöke az 1602-ben kegyetlenül lemészárolt városvédő székelyeknek emléket állító ünnepségen. A „Beszterce Fekete vasárnapjaként” elhíresült tragikus eseményre a helyi magyar lakosság mellett vezető egyházi méltóságok, RMDSZ-vezetők és helyi elöljárók emlékeztek a városi központi temetőben felavatott emlékműnél.

A délelőtti istentisztelet és szentmise után a város központi temetőjében sírkőavatás és koszorúzás volt. Jelen voltak és beszédet mondottak az egyházak magas rangú képviselői, Ft. Dr. Jakubinyi György érsek, az Erdélyi Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főpásztora, Főtiszteletű Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Nt. Gudor Lajos a Dési Református Egyházmegye esperese és Moldovan Vasile a város polgármestere. Az unitárius egyház részéről Nt. Kriza János, az evangélikus magyar egyháztól Nt. Barcsa István szólt. Az ortodox egyházat Vidican Alexandru, a görög-katolikusokat Tolca Ioan, valamint a szászokat Hochw. Herr Stadtfarer Johann Dieter Krauss képviselte. Az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla a RMDSZ elnöke, Szilágyi János a megyei RMDSZ elnöke és Szepessy László, a Szövetség Elnöki Hivatalának igazgatója.

A besztercei református kórus, a római katolikus Szt. Erzsébet Nőszövetség fellépett a kézdivásárhelyi Tuzson János hagyományőrző csoport Boldizsár Béla vezetésével, valamint a Hargita Nemzeti Népi Székely Együttes.

Nt. Geréd Péter, a besztercei római katolikus egyház főesperes-plébánosa az ünneplő vendégekhez három nyelven szólt. Elmondta az 1602. február 24. a „Reminiscere” vasárnapjának szomorú történetét, amikor Basta osztrák generális vallon és hajdú zsoldosaival több száz székely várvédőt és annak családját mészárolta le.

A temetőkertben tartott ünnepségen Markó Béla szövetségi elnök rámutatott: bár az erdélyi magyarság legtöbb megemlékezése különös módon veszteségekről, a megmaradásról, a nemzet a túléléséről szól, ezek minden esetben ahhoz az egri, majd a besztercei magyar várvédők által is felmutatott eszményképhez kötődnek, hogy a várat meg kell védeni. „A mi nagy nemzeti és történelmi eszményképünk nem arról szól, hogy a várat meg kell hódítani. Voltak a mi történelmünkben sikeres várostromok, voltak hódítások is, de alapvetően a mi nagy nemzeti, történelmi eszményképünk az, hogy a várat meg kell védeni. Nem véletlen, hogy minden magyar gyerek és minden magyar felnőtt eszményképe az egri várvédőkhöz kötődik, az egri csillagokhoz, és íme, azokhoz, akiket ma itt bízvást nevezhetnénk besztercei csillagoknak” – mondta a Szövetség elnöke

Markó Béla szerint a 400 évvel ezelőtti esemény is azt példázza, hogy bár sohasem könnyű a helytállás, a kitartás, az igaz emberi magatartás mégis csak az egri, a besztercei csillagok magatartása. „Az erdélyi magyarságnak ma nem külső, hanem belső ostromlókkal kell szembenéznie.

Meg kell küzdenie azzal a gondolattal, amely a lemondást, a megfutást sugallja, amely azt üzeni, hogy nem szükséges a kitartás, nem érdemes megmaradni a szülőföldön. Mindezek ellenére vállalni kell a küzdelmet, a valódi és a képletes várat, a szülőföldet nekünk meg kell védeni” – zárta beszédét Markó Béla.

Az ünnepséget megelőzően az RMDSZ elnöke találkozott az erdélyi református egyházkerület vezetőivel, akikkel megtekintették az RMDSZ Beszterce megyei szervezetének új székházát, valamint a helyi református közösség által épített Hálaadás Otthonát.

 

Markó Béla szövetségi elnök Beszterce Fekete Vasárnapjának 400. éves évfordulójának megemlékező ünnepségén elhangzott beszéde:

 

A várat meg kell védeni!

 

Főtiszteletű Püspök Úr,

Főtiszteletű Érsek Úr,

Tisztelt emlékező közönség!

 

Nem tudom, van-e olyan magyar gyerek, van-e olyan magyar fiatal, magyar férfi vagy asszony, aki az Egri csillagok című regényt ne olvasta volna. Azt hiszem, nagyon sokan vannak közöttünk, akik többször is elolvasták az egri csillagok, az egri várvédők történetét. Azt hiszem, hogy ha rá kellene mutatnunk arra az eszményképre a magyar irodalomból és a magyar ifjúsági irodalomból, ha eszményképet kell magunknak kiválasztanunk, akkor túlnyomó többségünk az Egri csillagokra mutatna rá. Arra a történetre, amely nem az ostromlók, hanem a várvédők története. Hiszen a mi történelmünkben vannak vereségek és veszteségek, sőt – való igaz – legnagyobb évfordulóink és legnagyobb megemlékezéseink, különös módon, vereségekhez és veszteségekhez kötődnek, de ugyanúgy talpraálláshoz, megmaradáshoz és túléléshez is, de egy biztos: mindenképpen ahhoz az eszményhez kötődnek, amely azt sugallja nekünk mindmáig ötszáz és négyszáz és háromszáz esztendő múltán is, hogy a várat meg kell védeni.

A mi nagy nemzeti és történelmi eszményképünk, ismétlem, nem ahhoz kötődik, hogy a várat meg kell hódítani, nem ahhoz, hogy a várakat meg kell ostromolni. Voltak a mi történelmünkben sikeres várostromok, voltak hódítások is természetes módon, de alapvetően a mi nagy nemzeti, történelmi eszményképünk az, hogy a várat meg kell védeni. Nem véletlen, hogy minden magyar gyerek és minden magyar felnőtt eszményképe az egri várvédőkhöz kötődik, az egri csillagokhoz, és íme, azokhoz, akiket ma itt bízvást nevezhetnénk besztercei csillagoknak.

Azt hiszem, hogy ma a besztercei csillagokra emlékezünk. Azokra a csillagokra, akiktől erővel a várat nem lehetett elvenni. El lehetett venni megalkuvással, politikai egyezkedéssel, el lehetett venni végül is csalárd módon az életüket is, – hiszen hittek a csalárd szónak –, de erővel a várat azoktól a besztercei csillagoktól, akik ezt az eszményt tűzték ki maguknak, a várat nem lehetett elvenni.

Én azt gondolom, hogy mindannyiunk számára ez rendkívül fontos üzenet a mai napon is, hogy a várat azoktól, akik eszményül tűzték ki, hogy a várat meg kell védeni, azoktól nem lehet elvenni a várat. Azoktól, akinek eszményképe, – akárcsak az egri csillagoké és akárcsak a besztercei csillagoké – a helytállás, a kitartás, azoktól a várat nem lehet elvenni. És én azt gondolom, hogy ma, négyszáz esztendő múltán, 2002-ben a mi közösségünknek éppúgy szüksége van erre az eszményképre. Hiszen a helytállás és a kitartás egyáltalán nem könnyű választás senki számára. Akkor is könnyebb lett volna a megfutást, a menekülést, a távolmaradást választani azoknak, akik megvédték a várat, vagy azoknak, akik nem távol maradtak, hanem a várvédők segítségére siettek máshonnan. Nem könnyű sohasem a helytállás, nem könnyű sohasem a kitartás.

Sokszor szoktuk azt mondani, hogy itt a szülőföldön megmaradni, kitartani az annyit jelent, hogy a fiatalság számára jobb, megbízhatóbb, szebb jövőt kell mutatni, könnyebb jövőt. Ez igaz. De ehhez még hozzá kell tennünk a helytállás, a kitartás eszményképét és hozzá kell tennünk azt, hogy ez ma nem könnyű választás. Lehet, hogy pillanatnyilag sokkal nehezebb választás mint elmenni, mint megfutamodni a szülőföldről. De van erkölcs is, van eszmény is, van nemzeti múlt is, van történelem is, amely nekünk azt sugallja, hogy az igaz emberi magatartás mégis csak az egri csillagok magatartása, mégis csak a besztercei csillagok magatartása.

Ma is meg kell küzdenünk az ostromlókkal. És leginkább nem a külső ostromlókkal kell megküzdenünk, hanem azokkal, akik belülről ostromolnak minket. Azzal a gondolattal, amely a lemondást, a megfutást sugallja, amely azt sugallja, hogy nem érdemes itt nekünk ezen a szülőföldön megmaradni, hogy el lehet innen menni, mert nem szükséges a helytartás, nem szükséges a kitartás, nem szükséges a várat megvédeni.

De igen, a valódi és a képletes várat, a szülőföldet és mindazt, amit a szülőföld jelent, azt nekünk meg kell védeni.

A várat meg kell védeni.

A besztercei csillagokra ezzel a tisztelettel kell emlékezni, ezzel a tisztelettel hajtok fejet én is a besztercei csillagok emléke előtt.

 

Markó Béla

Beszterce, 2002 – 06 – 09

 

TÁMPONT 2002 – Pályázatírási képzés

***      Újabb képzési hétvégének adott helyet az RMDSZ Maros megyei szervezetének székháza. A találkozó a Pro Régió Egyesület és az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport szervezésében, a Communitas Alapítvány támogatásával, a TÁMPONT 2002 program keretében zajlott le.

A résztvevőknek alkalmuk volt információkat megtudni az romániai magyar civil szervezetek számára elérhető fontosabb támogatási rendszerekről (romániai, magyarországi illetve európai támogatók). Ezen felül a pályázatírásról, mint a támogató és a pályázó partnerviszonyaként megnyilvánuló együttműködésről beszélgethettek, illetve gyakorlatban is kipróbálhatták egy Európai Uniós pályázat megírását, összerakását. A hétvége meghívott előadói a PONT – romániai pályázatfigyelő rendszer szakértői voltak. A TÁMPONT program kiemelt célja, hogy Maros megye magyar civil szervezeti vezetőinek illetve önkormányzati képviselőinek lehetőséget biztosítson a szakmai fejlődésre olyan találkozók szervezése révén, amelyeken szakértők vezetik be a résztvevőket a projekt- és szervezeti menedzsment, vezetéselmélet és fund-raising rejtelmeibe.

Tekintettel arra, hogy a képzés egy három találkozóból álló sorozat utolsó mozzanata volt, értékelésre és utóélet-tervezésre is sor került. Igényként jelent meg többek között az is, hogy a szervezők az ilyen típusú képzéseket tágabb célcsoportra is kiterjesszék, és szervezzenek vállalkozóknak is hasonló fejlesztő programokat. Továbbá felmerült ötletként különböző tematikus konferenciák, találkozók megszervezése is megyei szinten, melyeknek fontos szerepe lenne a megyén belüli együttműködések és partnerkapcsolatok kialakításában, serkentésében jobb minőségű projektek, vállalkozások megvalósítása érdekében.

Várhatóan 2002 őszén hasonló jellegű képzéssorozatra kerül sor. Ezt kiegészítve a szervezők újabb Maros megyei gócpontokra terveznek kiutazásokat az ottani civil élet felmérése és ezek vezetőinek helyi képzése érdekében.

 

Tisztújító gyűlések

***      Szombaton, június 8-án tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ szászfenesi szervezete. A beszámolók elhangzása után a jelenlévők a közösség fájó problémáiként sorolták fel az egyházi földek és a volt egyházi iskola helyzetének tisztázatlanságát. A közgyűlés újraválasztotta Vincze János leköszönő elnököt, akit munkájában ezután Székely János (kurátor) és Lőrincz János alelnökök segítik. A gyűlésen jelen volt Vekov Károly parlamenti képviselő és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök, Kolozs megye tanácsának tagja.

Vasárnap a kalotaszentkirályi szervezet újította meg választmányát. A közgyűlés egy 23-tagú választmányt hatalmazott fel a helyi szervezet vezetésével. Új elnököt választottak Okos Rigó Dénes-, valamint két alelnököt Péter Árpád és Kispál Edit személyében. A tagság kifogásolta, hogy Kalotaszentkirály község neve nem szerepelt a kétnyelvű táblákat elrendelő kormányrendelet függelékében, pedig a helyreigazítást a megyei szervezet már múlt év novemberében kérte. A gyűlésen jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő – megyei elnök, Vekov Károly parlamenti képviselő, Bitay Levente megyei ügyvezető elnök és Lakatos András megyei tanácsos.

 

Hunyad megyei ifjúsági szervezetek találkozója

***      A Vajdahunaydi MADISZ szervezésében került sor 2002. június 8-án a Hunyad megyei ifjúsági szervezetek fórumára. A találkozón részt vettek a petrozsényi, petrillai, lupényi, vajdahunyadi és dévai ifjúsági szervezetek képviselői. A délelőtti program nagy részét a szervezetek beszámolói töltötte ki: szó esett az elmúlt időszak rendezvényeiről, a nyári és őszi tervezett programokról, ugyanakkor átfogó kép alakult ki azokról a problémákról, amelyekkel a szervezetek, illetve a helyi magyar szórványközösségek küszködnek.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója és az RMDSZ-el együttműködni kívánó szervezeteket tömörítő MIÉRT titkára, bemutatta a Magyar Ifjúsági Értekezletet, beszámolt az aktuális programokról, az ifjúsági szervezetek képzési folyamatáról, hangsúlyozva a MIÉRT szórványstratégiáját.

A fórum meghívottja Winkler Gyula képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke volt, aki a megyében működő szervezetek és az RMDSZ viszonyáról számolt be, hangsúlyozva az ifjúság részvételének fontosságát a Szövetség döntéshozatali és végrehajtó fórumain. A megyében a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács (HUMIT) tölti be az ifjúsági egyeztető fórum szerepét, és ezt a szervet illeti meg a 15%-os képviseleti jog. A rendezvényen részt vett Kofity Magdolna kisebbségi tanfelügyelő, az RMPSZ megyei elnöke.

 

Bihar megyei RMDSZ-tájékoztató

***      Megnyilt dr. Pete István szenátori irodája Belényesen, ahol a rendszeres fogadó órákra is sor kerül.

***      Székely Ervin parlamenti képviselő irodát nyitott Nagyváradon is. A képviselő iroda címe: Parcul Traian 1 szám, I emelet, 7-es ajtó, telefon: 059-478 800; irodavezető Máté Zsófia.

 

Szerkesztőségek figyelmébe

***      Az RMDSZ szerdán, június 12-én 13.00 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség Dr. Lister utcai (Bukarest) székházában.