RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                                Szerkeszti: Szász Attila

www.rmdsz.ro                                                                                             2002. július 18., csütörtök

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                                        X. évfolyam, 2248. szám

 

 

A MÁÉRT sajtóértekezletéről

***      Szerdán, július 17-én került sor a Magyar Állandó Értekezlet ülésére. A MÁÉRT soros ülésén az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Dr. Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának elnöke, valamint Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője képviselték.

A gyűlést követő sajtóértekezleten Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke eredményesnek nevezte a MÁÉRT ülését. A szerdai sajtóértekezleten a szövetségi elnök kifejtette: sok olyan alapelvet sikerült tisztázni, amelyben a felek között egyetértés van. Egyetértés van abban, hogy a támogatásokat a szülőföldön való boldogulásnak kell alárendelni abban az időszakban, amikor a Kárpát-medencei magyarság jó helyzetben van, hiszen dinamikusan fejlődő anyaországgal rendelkezik, és jó pozíciót értek el hazájukban a határon túli magyar szervezetek is – mutatott rá Markó Béla.

Továbbá elmondta, hogy a határon túli magyarság helyzetének elemzése során közös gondként merült fel a gazdasági helyzet kérdése. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy szükség van a határon túli magyar közösségek gazdasági előrelépésére, és ebben számítanak a magyar kormány támogatására.

A támogatási rendszerről szólva Markó Béla kiemelte a folytonosság, az összehangoltság és az átláthatóság szükségességét, és üdvözölte a kormány új kezdeményezéseit, köztük az Ady Endre ösztöndíjrendszert, illetve a Magyar Nemzet Házát.

 

Az alábbiakban közöljük a MÁÉRT július 17-i ülésén elfogadott zárónyilatkozatát:

 

A 2002. július 17-i Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozata

 

A Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ 2002. július 17-i ülésének résztvevői az egyetemes magyarság nemzeti összetartozásának tudatában, a hagyományok és értékek megőrzését, a demokrácia és szolidaritás közösen vallott eszméinek kiteljesítését, a világ különböző részein élő magyarok kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztését szem előtt tartva

– üdvözlik, hogy a rendszerváltozás óta a magyar-magyar kapcsolatok konkrét együttműködésben kifejezésre jutó folyamata – amelyből jelentőségénél fogva kiemelkedett az 1996. júliusi konferencia, majd az 1999. februári alakuló üléssel intézményesült és azóta már négy alkalommal (1999 novemberében, 2000 decemberében és 2001 októberében) ülésező Magyar Állandó Értekezlet – töretlenül folytatódik;

– megelégedéssel nyugtázzák, hogy a 2002. május 27-én hivatalba lépett magyar kormány első intézkedései között kezdeményezte a MÁÉRT 5. ülésének összehívását;

– fontosnak tartják, hogy Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatai a közös érdekek iránti felelősség vállalásának, a szervezetek egyenlőségének és kölcsönös tiszteletének, a nemzeti kötődés szabad vállalásának és gyakorlásának erősödését eredményezze;

– az egész magyar nemzet iránt érzett felelősségük alapján megerősítik elkötelezettségüket az együttműködés fokozására az olyan nemzeti sorskérdések mentén, mint a magyarság lélekszámának és életkörülményeinek alakulása, s ezzel kapcsolatban fontosnak tartják, hogy a MÁÉRT járuljon hozzá a magyarság gyarapodását és felemelkedését eredményező megoldások megtalálásához, támogassa a magyar kormány ezt célzó intézkedéseit. A tanácskozás résztvevői a következőkben állapodtak meg:

1.) Megelégedéssel állapítják meg, hogy tovább erősödött Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatrendszere. Támogatják a magyar kormányt abban, hogy a környező országok kormányaival folytatandó párbeszéd útján is segítse elő a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény céljainak megvalósulását.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény működésének féléves tapasztalatai, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai és a Velencei Bizottság ajánlásai alapján, valamint a jogszabály alkalmazásának megkönnyítése érdekében a résztvevők tudomásul veszik a törvény módosításának szükségességét. Fontosnak tartják továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatok áttekintése a MÁÉRT intézményei keretében történjen meg, s a közös álláspont kialakítása érdekében a következő MÁÉRT tanácskozás tűzze ezt a kérdést napirendjére, biztosítva az érintettek számára, hogy hozzájáruljanak a kölcsönösen elfogadható, az európai normáknak és mértékadó gyakorlatnak megfelelő megoldások kidolgozásához.

2.) Üdvözlik, hogy a magyar kormány programjában hitet tett minden, a határon túli magyarság számára kedvező, a gyakorlatban bevált együttműködési és támogatási formák folytatása mellett.

Támogatják a Kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében, beleértve a kulturális, nyelvi identitás és hagyományápolás erősítését, valamint a szülőföldön való boldogulás elősegítését szolgáló támogatórendszerek működtetését is.

Egyetértenek azzal, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább kell bővíteni a támogatási rendszernek a kedvezménytörvényen alapuló és egyéb elemeit. Fontosnak tekintik, hogy növekedjék a támogatások szintje és átláthatósága. Üdvözlik és támogatják azt a szándékot, hogy a jövőben a támogatások fő irányainak kijelölése és fontossági sorrendjének meghatározása mindenkor a határon túli legitim magyar szervezetek véleményének figyelembevételével történjék.

Üdvözlik a határon túli magyar felsőoktatási intézményrendszer kiépítése és helyreállítása érdekében tett lépéseket, és egyetértenek abban, hogy a folyamat kiteljesítése további közös erőfeszítéseket igényel. Támogatják a magyar kormányt abban, hogy az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében tárgyalásokat folytasson az érintett államok képviselőivel.

3.) Szükségesnek tartják, hogy a szülőföldön történő megmaradás és boldogulás feltételeinek javítását célzó erőfeszítésekben a fő hangsúlyt és támogatást azok az együttműködési formák kapjanak, amelyek hosszú távú felemelkedési perspektívát nyitnak egy-egy térség lakói számára. Ezek közé tartozik a határ menti és eurorégiós együttműködés, a magyar és nemzetközi beruházások, a két- és sokoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése. Ebben a tekintetben is bizakodással tekintenek Magyarország és más országok európai uniós tagsága elé, amelynek várakozásaik szerint az új tagállamokon túli kisugárzása lesz.

4.) Kedvezően fogadták a Kormány szándékát „Ady Endre-ösztöndíj” alapítására azzal a céllal, hogy az segítse az általános és középiskolai tanulók szülőföldön történő magas színvonalú tanulását, különös figyelemmel a szórványhelyzetben élők hátrányaira.

Ugyancsak kedvezően fogadták a budapesti Magyar Nemzet Házának létrehozására vonatkozó kormányzati kezdeményezést, amely méltó körülményeket kíván teremteni a magyar nemzet történelmi és kulturális emlékeinek bemutatására, megőrzésére és ezen keresztül a magyarság összetartozásának erősítésére.

Támogatják, hogy az anyaországi és határon túli társadalmi szervezetek együttműködésének ösztönzésére kerüljön sor a MÁÉRT szellemiségét tükröző szakosított, tematikus rendezvényekre, különös tekintettel a „Tudós Magyarok” és a gazdasági életben „Sikeres Magyarok” találkozójára, továbbá az egyházaknak a magyar nemzet életében, fejlődésében betöltött szerepét áttekintő tanácskozásra.

A résztvevők egyetértenek azzal, hogy a Kormány által tett kezdeményezések megvalósításának részletkérdéseit a MÁÉRT illetékes szakbizottságai vitassák meg.

5.) Fontosnak tartják, hogy a magyar-magyar párbeszédben a nyugati magyarság képviselői is – akik támogatásukról biztosították a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt – részt vesznek, ami kifejezi kötődésüket az egyetemes magyar nemzethez. Egyetértenek a nyugati magyarsággal való intézményes kapcsolatteremtés érdekében eddig tett lépések folytatásával, s azzal, hogy a kapcsolattartás gyakorlati formáinak megvalósulása kerüljön előtérbe.

6.) Megelégedésüket fejezik ki, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása a végső szakaszához érkezett, üdvözlik az e téren elért sikereket. Fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság szervezetei a csatlakozási tárgyalások során az őket érintő kérdésekről tájékoztatást kapnak, továbbá, hogy lehetőségük van véleményük kifejtésére, ami hozzájárul a számukra is elfogadható álláspontok kialakulásához.

7.) Üdvözlik és támogatják, hogy Magyarország erősíteni kívánja együttműködését a szomszédos országokkal, új lendületet kíván adni a visegrádi országok együttműködésének, amely lehetőséget ad összehangolt cselekvésre a közös érdekek mentén, erősíti a régió stabilitását és fejlődését, jobb életkörülményeket teremtve a térségben élők számára, az itt élő magyar közösségek tagjait is beleértve.

8.) Támogatják a térség államainak azon törekvéseit, hogy tagként csatlakozzanak az euroatlanti integrációs szervezetekhez. Ismételten kinyilvánítják, hogy különösen érdekük a Magyarországgal szomszédos országok NATO-tagságának mielőbbi megvalósulása, ami jelentős mértékben erősítené a térség stabilitását, s ebből következően hozzájárulna a társadalmi-gazdasági fejlődés gyorsabb ütemű kibontakozásához, valamint a mértékadó európai gyakorlattal megegyező gyakorlat érvényre jutásához a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében is.

Hasonlóképpen támogatják a térség államainak európai uniós csatlakozási törekvéseit. A résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői újólag annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy együttműködésük az euroatlanti integráció eszméje mellett elkötelezett politikai erőkkel mind az általuk képviselt magyar nemzeti közösség, mind a többséghez tartozó állampolgárok érdekeinek megfelel.

 

Budapest, 2002. július 17.

 

Megkezdődött az első Miért Nyári Akadémia

***      A Miért Nyári Akadémia munkálatai határkőnek bizonyulhatnak az erdélyi magyar fiatalság általános és a kisebbségi létből adódó problémáinak feltérképezésében, illetve az RMDSZ-el együttműködő ifjúsági szerezetek közötti széleskörű konzultáció megteremtésében – hangsúlyozta Kovács Péter szerdán, a szentmártoni Lovasfogadóban megrendezett Első Miért Nyári Akadémia megnyitó rendezvényén. Az erdélyi magyar diákszervezetek több mint felét tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke Nagy Zsolttal, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, a tagszervezetek közel száz képviselőjének jelenlétében nyitotta meg az öt napig tartó tanácskozás-sorozatot, amely az újonnan létrehozott szövetség cselekvési programjának kidolgozását szolgálja.

Kovács Péter úgy vélte, a nyári akadémiára főként azért volt szükség, amiért az elmúlt tizenkét évben, egyetlen ifjúsággal foglalkozó szervezet sem foglalkozott intézményes keretek között az erdélyi magyar fiatalság súlyosbodó gondjaival.

A rendezvényre Markó Béla szövetségi -, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint számos RMDSZ tisztségviselő mellett meghívást kapott a román kormány több tagja és a Szociáldemokrata Párt több vezetője. Az akadémián előadást tart majd Bársony András, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki a Hivatal államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is.

– Nem véletlen, hogy az akadémiának a tömbmagyarság által lakott Nyárádmente, és ezen belül egy példaértékű vállalkozás, az újrainduló Lovasfogadó ad otthont. Az ifjúság számára jelzésértékű, hogy egy fejlődésben, fellendülésben lévő régióban kerülhet sor az erdélyi magyar fiatalság jövőjéről szóló tanácskozásra – mutatott rá beszédében Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök, aki úgy vélte, az elmúlt évtized embert próbáló nehézségei ellenére egyre nagyobb számban jönnek létre életképes, erőt, dinamikát sugárzó diákszervezetek. Az RMDSZ-politikus kifejtette: bár az előadások nagy többségében ifjúsági problémákat érintenek, az akadémia tematikájára nagy hatással voltak az elmúlt időszak politikai téren elért eredményei is. Szó lesz az oktatási és a helyi közigazgatási törvényről, az elkobzott egyházi és magánjavak visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokról, de szó lesz ugyanakkor a népszámlálás aggasztó demográfiai mutatóiról is. Megérett az idő a szorosabb párbeszédre, a közös cselekvésre. Megérett az idő arra, hogy az fiatalság is elkészítse maga számára az elmúlt időszak mérlegét – hangsúlyozta az ügyvezető alelnök.

A tábor első napjának záró rendezvényén Varga Attila és Kelemen Hunor RMDSZ-képviselők beszéltek a politikai téren szerzett tapasztalataikról, valamint az időszerű politikai kérdésekről.

 

Medgyes Péter magyar oktatási államtitkár: növelik a támogatást

***      A határon túli magyar közösségeknek, az oktatás területén nyújtott anyaországi támogatási rendszer fenntartásáról, a kedvezmények lehetőségek szerinti további bővítéséről biztosította a résztvevőket Medgyes Péter, a szentmártoni Miért Nyári Akadémia másnapján, csütörtökön tartott beszédében. A Magyar Oktatási Minisztérium államtitkára Nagy F. Istvánnal, az RMDSZ Oktatatásért felelős ügyvezető elnökével, valamint Asztalos Ferenc szövetségi képviselővel tartott előadást az erdélyi magyar oktatás helyzetéről. Medgyes Péter megerősítette: az új magyar kormány eltökélt szándéka, hogy a támogatási rendszerben kieszközölt hangsúlyváltoztatások révén mérsékeljék az erdélyi magyar fiatalság kivándorlását, és elősegítsék a szülőföldön való anyanyelvű oktatás teljes körű kiépítését. Ennek kapcsán leszögezte: a magyar kabinet továbbra is biztosítja a Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem működéséhez szükséges támogatást, és ösztönzi a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar tannyelvű képzés kibővítését is.

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte, bár a szülőföldön való továbbtanulást részesítik előnyben, továbbra is fenn kívánják tartani, mi több, bővíteni szeretnék az anyaországban tanuló határon túli magyar diákok ösztöndíjazási lehetőségeit. Beszédében Medgyes Péter az eddig kialakult támogatási struktúra átláthatóvá és hatákonyabbá tételének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, mindehhez elsősorban a támogatási alapok átcsoportosítására, valamint újabb támogató intézmények létrehozására van szükség. A kormányzati tervekről szólva az államtitkár bejelentette, hogy az oktatási tárca a továbbiakban lényegesen jelentős hangsúlyt fektet majd a határon túli magyar pedagógusoknak nyújtott kedvezmények szociális alapú növelésére, valamint a Magyarországon  folyó továbbképzések nagyobb arányú támogatására.

Előadásában Nagy F. István ügyvezető alelnök pontos, számszerű adatokkal vázolta az erdélyi magyar oktatás helyzetét. Kifejtette, bár a hazai anyanyelvű képzés az elmúlt években lényegesen bővült, a képzett tanerőhiány, a drámaian csökkenő gyereklétszám, és a magyar oktatást biztosító kisiskolák nehéz anyagi helyzete alapjaiban veszélyeztetik a magyar oktatási rendszert. A felsőoktatás helyzetéről szólva Nagy F. István figyelemre méltónak nevezte a magyar egyetemisták számának dinamikus növekedését, bár hozzátette, a jelenlegi szám is alig haladja meg az 1989-es szintet. Mindazonáltal az alelnök a magyar felsőfokú oktatás alapvető kérdésének azt tartja, hogy az anyanyelvű oktatás látványos bővülésével egyidőben sikerül-e megtartani az oktatás minőségét és versenyképességét. E tekintetben a magyarországi felsőoktatási rendszer segítségére is jelentős szükség van – hangsúlyozta Nagy F. István.

Szintén az akadémia második napján tartottak előadást Veress Valér és Bíró Á. Zoltán szociológusok is, akik a nemrégiben közzétett, a Kárpát-medencei magyar ifjúság és ezen belül az erdélyi magyar fiatalok helyzetére vonatkozó felmérés adatait ismertették a résztvevőkkel, a délután folyamán pedig Simona Marinescu Szociáldemokrata párti szenátor, a kormánypárt szociálpolitikáért felelős ügyvezető elnöke beszélt a romániai fiatalság köz-, illetve a politikai életben betöltött szerepéről.