A magyarországi külügyi küldöttség az RMDSZ vezetőségével találkozott

*** Németh Zsolt magyar külügy államtitkár kedden, február 19-én az RMDSZ vezetőségével találkozott Kolozsváron. A megbeszélésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Nagy Zsolt illetve Szép Gyula ügyvezető alelnökök. A magyarországi küldöttség részéről a találkozón részt vett Németh Zsolt államtitkár, Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, Magyarország nagykövete, Alföldi László főkonzul és Répás Zsuzsa, a külügyi államtitkár kabinetfőnöke. A magbeszélésen az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette az aktuális politikai helyzetet, a kormánypárttal kötött megállapodás előírásait. Markó Béla ugyanakkor jelezte azokat a kérdéseket is, amelyek megoldásában a közeljövőben konkrét előrelépések várhatók, ilyen az egyházi ingatlanok és a föld, illetve erdős területek visszaszolgáltatása. Németh Zsolt államtitkár a hétfői magyar-román külügyminiszteri találkozóról tájékoztatta a Szövetség vezetőit. Elmondta, hogy magyar-román a kétoldali kapcsolatok egy felfele ívelő pályán haladnak, és sikerült a hangsúlyt a konfrontációról az együttműködésre helyezni. E légkör fenntartása mindkét félnek egyaránt érdeke, erősíti a térség stabilitását és növeli Románia NATO-integrációs esélyeit – mutatott rá Németh Zsolt külügy államtitkár.

A kolozsvári találkozó során Németh Zsolt külügyi államtitkár átadta Markó Béla szövetségi elnöknek a Magyar Igazolványt.

Borbély László képviselőnek a marosvásárhelyi Nemzeti Színház válságos helyzetét ismertető felszólalásának magyar nyelvű fordítása.

Elhangzott a Képviselőház 2002. február 19.-i plenáris ülésén

Elnök Úr!

Tisztelt képviselőtársaim!

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház súlyos helyzetét szeretném bemutatni önöknek.

Egy kis történelmi áttekintéssel kezdeném. A marosvásárhelyi színháznak meggyökerezett hagyományai vannak: 1962.-ig Székely Színház néven működött, majd abban az évben létrejött a román társulat is, s így tulajdonképpen két színház működött ugyanannak az egységnek a keretében, mely később, elnöki rendelettel, megkapta a Nemzeti Színház címet.

Az idők során ez a színház számtalan emlékezetes előadásnak adott helyt.

1990 után, a marosvásárhelyi színház oly időket élt, melyekben cenzúrázatlan előadásokat mutathatott be, minden akadály nélkül, ám ugyanabban az időben, a kulturális költségvetés elégtelensége miatt, az 1973-ban felhúzott szép épület kezdett tönkremenni.

Mindezek ellenére, a két társulatnak sikerült fenntartani a bemutatott előadások magas színvonalát.

A 2002 évi költségvetés vitájának alkalmával, a Maros megyei képviselők amellett érveltek, hogy a Nemzeti Színház maradjon a Kulturális Minisztérium alárendeltségében. Sajnos a Kormány és a parlamenti többség megszavazta néhány színház esetében az erőltetett decentralizációt és az említett intézmények helyi költségvetésből való finanszírozását.

A központi költségvetésből átutalt összegekből a fenntartási költségeknek csak körülbelül a felét sikerült fedezni, azaz a fizetéseket és a minimális működési költségeket.

Ebben a helyzetben vannak a krajovai és temesvári nemzeti színházak is. Ugyanakkor, a jászvásárhelyi és kolozsvári, ugyancsak nemzeti színházi státussal rendelkező intézmények megmaradtak a minisztérium igazgatása alatt.

Érthetetlenek e döntés okai. Olyan döntés ez, mely sok vitát okozott, mely hatásaként kialakult a jelenlegi helyzet, tudniillik az, hogy a marosvásárhelyi Nemzeti Színház alkalmazottai csak február 15.-én kaphatták kézhez két hónapi elmaradt járandóságaikat. Még most se lehet tudni, kihez tartózik az intézmény, mert a Megyei Tanács alárendeltségében további 10 intézmény van, míg a polgármesteri hivatal, pontosabban Marosvásárhely polgármestere, a helyi tanács idevonatkozó határozata ellenére nem hajlandó átvenni az intézményt és nem volt hajlandó átutalni azokat az összegeket, melyek két hónapja folytak be a helyi kincstárba ebből a célból.

E feszült helyzet következtében, a színház két művésze, Nicolae Cristache és Széllyes Ferenc művészek február 15.-én éhségsztrájkba léptek. A színház munkaközössége szolidaritását fejezte ki akciójuk iránt és felkérte az illetékes tényezőket a helyzet orvoslására.

Ennek értelmében, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház megkeresésére, felkérem az illetékeseket (Kulturális Minisztérium, Közigazgatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium) hogy legalábbis ideiglenes jelleggel, oldják meg a következő kéréseket:

A 2001. évből származó kifizetetlen számlák rendezése, kb. 570 millió lej értékben.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház jogi helyzetének rendezése. Mely hatóságnak lesz az intézmény alárendelve?
A fizetéseket az év végéig fedező illetve a szükséges, sürgős javítások elvégzését fedező összeg kiutalása.

Írásbeli választ kérek.

Köszönöm a figyelmüket

Borbély László

Maros megyei képviselő

Képviselőházi beszámoló

*** A hétfői, 2002. február 18.-i plénumban szavazásra került a nemzetközi büntető bíróság alapszabályzatának elfogadására vonatkozó törvénykezdeményezés.

A nemzetközi kapcsolatok erősítése, az emberi jogok fokozott védelme és különösen a jugoszláviai háború szörnyűségei tették szükségessé, hogy világszinten létrejöjjön egy igazságszolgáltatási szerv, amely ítéletet hozzon az emberi jogok rendkívül súlyos megsértése esetében. Ez az intézmény a hágai székhelyű nemzetközi büntető bíróság, amely alapszabályzatának ratifikálása most már Romániában is folyamatban van. Az RMDSZ feltétel nélkül támogatta az okirat ratifikálását, mivel elsősorban ez elengedhetetlen az ország euroatlanti integrációjának, és másodsorban mert így e Bíróságnak a hatásköre kiterjed a Románia területén elkövetett emberi jogok rendkívül súlyos megsértésére is. Az RMDSZ álláspontját Székely Ervin Bihar megyei képviselő mutatta be, aki a törvénytervezet elfogadásának pozitívumai mellett érvelt.

*** A plénum utolsó részében a miniszterek válaszoltak a képviselők által feltett kérdésekre. Pécsi Ferenc képviselő a Munkaügyi miniszterhez, illetve a Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek miniszteréhez intézett kérdésében a 133/1999-es törvénynek egy sajátos alkalmazási aspektusára hívta fel a figyelmet. A képviselő elmondta, hogy a többségében nőket foglalkoztató kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülhetnek azáltal, hogy az alkalmazottaik nagyszámban mennek gyereknevelési szabadságra, és e személyek után helyettesítőket alkalmaznak, és a gyereknevelési szabadságon lévő személyeket is beszámítják az illető vállalkozás alkalmazotti összlétszámába.

A miniszterek által adott válaszok után a képviselő törvénymódosítást fog kezdeményezni, orvosolva ezáltal az érintett kis- és középvállalkozások hátrányos helyzetét.

*** A keddi, 2002. február 19.-i plénumban szavazásra került a Rendőrök Statútumát szabályozó törvénytervezet. Az RMDSZ 47 módosító javaslatot nyújtott be. Az RMDSZ módosító javaslatait Toró Tibor Temes megyei képviselő tartotta fenn a Képviselőház plénuma előtt. Az RMDSZ javasolta, hogy a rendőröknek ne tiltsák meg, hogy politikai nézeteiket hangoztathassák a nyilvánosság előtt. A javaslatot a plénum elvetette, ebből kifolyólag a rendőröknek, bármilyen körülmények között, tilos hangot adni politikai nézetüknek. A szavazáskor az RMDSZ-nek sikerült elfogadtatnia azt a – nemzeti kisebbségek számára fontos – módosító javaslatát, miszerint a lakossággal közvetlen kapcsolatba lépő egyes rendőröknek ismerniük kell az illető lakosság nyelvét, azokban a helységekben, ahol a lakosság számarányából legalább 20%-ot képvisel az illető nemzeti kisebbség. Ennek a módosító javaslatnak az elfogadásánál az RMDSZ-nek sikerült érvényt szereznie a protokollúmban foglaltaknak.

A Nagy-Románia Párt részéről, Marcu Tudor kétségbe vonta a házbizottság RMDSZ-es jegyzőjének tisztességét, ugyanakkor súlyos sértésekkel illette a romániai magyarságot és annak választott képviselőit.

Borbély László Maros megyei képviselő, a ház jegyzője minőségben, a vádakat határozottan visszautasította, és rámutatott arra, hogy az NRP minden szavazás alkalmával ugyanezeket a vádakat hangoztatja, amelyeket 12 év alatt még egyszer sem sikerült bebizonyítania.

A magyar nemzeti közösséget ért súlyos és hamis vádak ellen Tokay György, Márton Árpád és Ráduly Róbert képviselők szólaltak fel, akik hangsúlyozták, hogy a megengedhetetlen hangnemben folytatott viták nem használnak a többség-kisebbségek viszonyának.

Az RMDSZ ellenzi az egyéni hőközpontok betiltását

*** Puskás Bálint, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora hétfőn politikai nyilatkozatban reagált a kormánynak az egyéni hőközpontok betiltására vonatkozó kezdeményezésre. A szenátor kifejtette, hogy már három éve szorgalmazza az effajta hőközpontok bevezetését. Számadatokkal támasztotta alá azt a tényt, hogy a hőközpontok bevezetése előnyös egyrészt családokra nézve, másrészt pedig energia-megtakarítást jelent az állam számára, és ugyanakkor az ország energetikai mérlegét is javítaná. A szenátor közölte: bízik a kormány józan megítélési képességében, és reméli, hogy a fenn említett kezdeményezés nem ölt kormányrendeleti formát.