RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2002. december 5., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro X. évfolyam, 2345. szám
Találkozott a román-magyar parlamenti Baráti Tagozat
*** A román-magyar parlamenti baráti tagozat magyarországi képviselői tegnap délután találkoztak Markó Béla szövetségi elnökkel, valamint az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjaival.
Markó Béla köszöntőjében hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások fontosságát, főként egy olyan időszakban, amikor lehetőség van a román-magyar kapcsolatok dúsítására, hiszen – mint mondotta – Adrian Nastase kormányfő magyarországi látogatása is bizonyítja, hogy a két ország között nem csak a kedvezménytörvény képezheti a tárgyalások alapját.
Természetesen az RMDSZ-nek érdeke a státustörvény kapcsán felmerült kérdések kedvező orvoslása, és miután a Magyar Állandó Értekezletnek sikerült megfogalmaznia, összesítenie és továbbítania a jogszabályhoz fűződő kifogásokat, módosító javaslatokat, a Szövetség bízik abban, hogy ez megoldható lesz. „Örömmel vettük tudomásul, hogy lehetséges konszenzus a határon túli magyarság kérdésében. A kedvezménytörvény ezt bizonyítja” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
E kérdés mielőbbi megoldása érdekében kérte a találkozón jelenlévő magyar politikusok támogatását, hiszen ezen túlmenően vannak más fontos – gazdasági, szociális, integrációs stb. – kérdések, amelyek kapcsán találkozni, tárgyalni, egyeztetni lehet.
Kovács Tibor, a magyar Országgyűlési delegáció vezetője mindenekelőtt összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyek az RMDSZ képviselőivel való találkozót megelőzően, a magyar-román parlamenti tagozat román képviselőivel folytatott megbeszéléseken hangzottak el. Hangsúlyozta, hogy ezek főleg gazdasági, a kistérségek fejlesztéséhez, infrastruktúrához fűződő felvetések voltak, de természetesen a román partnerek politikai jellegű, így a kedvezménytörvényhez fűződő, kérdéseket is megfogalmaztak.
Kovács elmondta, hogy Alexandru Lapusan képviselő, a román tagozat vezetője kifejtette, hogy a kedvezően értékelik Medgyessy Péter magyar kormányfőnek a román fél által megfogalmazott elvárásokhoz való viszonyulását, valamint a két miniszterelnök közötti tárgyalások eredményeit. Kovács Tibor elmondta, hogy a román parlamenti képviselők kérdéseire megfogalmazott válaszok után, a magyar fél utalt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, a közbirtokosságok kérdésére, azokra a problémákra, amelyeket az RMDSZ képvisel.
Erre reagálva Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: örömmel nyugtázta, hogy a magyar küldöttség tagjai a román képviselőkkel folyatott megbeszéléseken hangsúlyozták az RMDSZ szerepét, hiszen tudomásul kell venni, hogy a Szövetséget nem lehet megkerülni, figyelmen kívül hagyni. „Eredményeseknek kell lennünk nem csak a Magyarországgal való kapcsolatokban, hanem a román belpolitikában is. Nem öncélú eredményességről van szó: közösségünket kívánjuk szolgálni, elsősorban a fiatalok itthon maradása érdekében.”
A Szövetség elnöke leszögezte, hogy olyan időszak ez, amelyben prioritást – többek között – továbbra is a tulajdon kérdése, az oktatási struktúrák kibővítése – a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül önálló magyar karok létrehozása – jelent.
Mindezek azonban egységet, politikai egységet követelnek az RMDSZ-től. „Nincs szó arról, hogy az RMDSZ egysége megbomolhatna, ezt nem gyengítheti meg senki. Románia legstabilabb szervezete voltunk, és valószínűleg ezután is megmaradunk annak.”
A magyar delegáció tagjai mindemellett rákérdeztek a magyar tőke Romániába való beáramlásának esetleges következményeire is. Erre vonatkozóan Markó Béla kijelentette, hogy igenis lehetséges és szükséges a magyar tőke beruházása, ugyanis az ország lakosai számára ez létkérdés. Fontos a gazdaság megmozdítása: ebben a magyar tőke és a gazdaság nagyon sokat segíthet. „A munkát kellene idehozni, nem a munkaerőt kivinni.”
Varga Attila az RMDSZ képviselőházi frakció alelnöke kitért a határ menti együttműködés kérdéskörére. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben is pragmatikus hozzáállás szükséges. Vállalható érdekek mentén kell együttműködni, ezeket a mindennapokhoz közelebb vinni, hatékonyabbá tenni a hasonló jellegű találkozókat. Szükséges ezekről a kérdésekről beszélni, olyan találkozókat szervezni, ahol vállalkozók, önkormányzatok, oktatási szakemberek különböző szakmai rétegek képviselői találkozhatnak. Varga Attila leszögezte: van erre nyitottság, mi ezt csak támogatni, szorgalmazni tudjuk.
Ezt a témakört bővítette ki Pécsi Ferenc képviselő is, aki kiemelte a félévenként sorra kerülő szakmai találkozók fontosságát, ahol a résztvevők feltérképezhetik egy kisebb régió sajátos problémáit, konkrétabban foglalkozhatnak a felvetődő kérdéskörökkel.
Végezetül a tárgyalópartnerek kiemelték a hasonló jellegű találkozók fontosságát, mindemellett megfogalmazták: támogatni fogják, hogy az elkövetkezőkben a román és magyar parlament közötti viszony a politikai kérdések mellett, konkrét szakmai, szakpolitikai kérdésekről is szóljon.
Szenátusi beszámoló
*** A Szenátus december 5-i, csütörtöki ülésén napirendre került többek között egy az erdészeti törvénykönyvet és az erdészeti kihágásokat szabályozó törvényt módosító törvényjavaslat, melyet dr. Garda Dezső képviselő és dr. Verestóy Attila terjesztett be megtárgyalásra.
A benne foglaltak pontosítják és egyértelműsítik a kitermelt fa szállításához és kereskedelmi forgalomba hozásához szükséges eredetigazoló iratok kiadásának és kötelező felmutatásának rendjét.
A Garda-Verestóy törvénymódosítás az erdőrészi közbirtokosok és magánbirtokosok érdekeit juttatja érvényre a legális erdőkitermelés és fakereskedelem szabályainak tisztázása révén. Az erdőkitermelésből származó termékek eredetét igazoló iratok kiállítására feljogosítást nyernek a magánerdészetek is és ezzel megszűnik az erdészeti hivatalok monopóliuma ezen a téren.
A törvényjavaslatot elutasítón véleményezte a Kormány, az utóbbi időben lefolytatott egyeztető tárgyalások során azonban sikerült elérni az eredeti állásfoglalás felülvizsgálását. A törvénymódosítást a Szenátus megszavazta. Következik a képviselőházi vita.