Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor a minősített információk védelmére vonatkozó törvénynek a Szenátus jogi és egyeztető bizottságának jelentését bírálta. Az RMDSZ szenátora kifejtette, hogy a fenn említett törvény képviselőházi változata elfogadható, és kielégíti a polgárok elemi jogait, illetve az állam információ-szabályzó törekvéseit. Szabó Károly a törvény körüli szenátusi bonyodalmainak első számú okaként a kormánypárton belüli, illetve a Kormány és a Parlament közötti kommunikációs gondokat nevezte meg.

Ezt követően Székely Ervin a helyi választásokat szabályozó 1991/70. számú törvényhez benyújtott módosító javaslatai ismertette a sajtó képviselőivel. Az RMDSZ képviselője hangsúlyozta, hogy a módosítások kidolgozásakor két szempontot vett figyelembe. Mindenek előtt feleslegesnek tartja, hogy egy település polgármesterét két forduló után válasszák meg, abban az esetben, ha az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a leadott érvényes szavazatok 51 százalékát. Két forduló lebonyolítása túlságosan terheli az állami költségvetést, ezért a Szövetség képviselője azt javasolja, hogy ezután egyetlen fordulóban válasszák meg a települések polgármestereit. Ezt a tisztséget az a jelölt töltse be, amelyik magáénak tudhatja a legtöbb leadott szavazatot, függetlenül attól, hogy a voksok száma eléri-e vagy sem az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. A második lényeges szempont, amelynek alapján Székely Ervin kidolgozta módosításait, a választási koalíciók létrehozásának kérdése. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a politikai pártok mindig a választások második fordulója előtt hozzák létre ezeket a koalíciókat, tehát az első fordulót egyszerű közvélemény kutatásokként értékelik. Székely megengedhetetlennek tartja, hogy a választópolgárok pénzén két fordulóban történjen egy település elöljáróinak megválasztása, csak azért, mert a pártok az első fordulóban egyszerűen felmérik, hogy melyik párttal lenne célszerű szövetséget kötni.

Székely Ervin, a Képviselőház jogi bizottságának tagja továbbá beszámolt a Ombudszman 2001. évi jelentéséről, amelynek kiértékelésére a Képviselőház és Szenátus jogi bizottságainak tegnapi együttes ülésén került sor. Székely Ervin úgy véli, hogy a jelentés szakszerűen, igényesen megfogalmazott dokumentum, mely ismét a társadalom figyelmének középpontjába állítja az Ombudszman hivatalát. Az RMDSZ képviselője sajnálatát fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az elmúlt időszakban ez az intézmény háttérbe szorult, nem tulajdonítottak ennek kellő fontosságot. Székely Ervin szerint egy jól működő rendszerben, a Parlamentnek együttes ülésen kellene megvitatnia az Ombudszman által valamely törvény kapcsán megfogalmazott bírálatokat. A Szövetség képviselője azonban reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezőkben az Ombudszman hivatala ismét fontos szerepet fog betölteni a társadalomban, és kellő figyelemben részesítik mind az állam intézményei, mind az állampolgárok.

Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor a maga rendjén a Ombudszman hivatal 2001-es tevékenységét kiértékelő jelentésről közölte: mind a jelentés, mind pedig az intézmény tevékenysége egyértelműen pozitív. A szenátor különösen a magas szakmai színvonalat méltatta, ugyanakkor elmarasztalta az állam azon intézményeit, amelyek nem tartják tiszteletben az Ombudszman független intézmény jellegét.

Képviselőházi tájékoztató

*** A Képviselőház április 4-i plenáris ülésén a képviselők megszavazták a magánvállalatok archívumaiban tárolt anyagokra vonatkozó 1996. évi 16. számú törvény módosítására benyújtott törvénytervezetet. A törvényhozási megoldást Székely Ervin képviselő nyújtotta be, majd a Kormány ennek alapján saját törvénykezdeményezést tett le. A jogszabály szerint a felszámolt állami, vagy magánvállalatoktól származó dokumentumok egy része az Állami Levéltárakba kerül, a másik része pedig a Munkaügyi Igazgatóságokhoz. Ezt követően a Képviselőház plénuma megszavazta a mezőgazdaságot érintő természeti és más jellegű katasztrófák esetében történő kártalanításokra vonatkozó 2001. évi 726. számú törvénykezdeményezést. Az RMDSZ részéről Dr. Kelemen Atilla és Kovács Zoltán képviselők nyújtottak be módosító javaslatokat. Az RMDSZ módosító indítványok közül fontos az, amely előírja, hogy az állami költségvetésből a Mezőgazdasági Minisztériumnak átutalt pénzalap nemcsak a termelők kártalanítását fogja fedezni, hanem a biztosítási díjat is. A kár értékét megállapító tanácsban ugyanakkor a szakmai képviseleti csoport is jelen lesz.

Továbbá a Képviselőház plénuma megszavazta az elektronikus formában történő közbeszerzésre vonatkozó 2002. évi 20. számú Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezetet. Az RMDSZ részéről Ráduly Róbert és Makkai Gergely képviselők nyújtottak be módosítási javaslatokat. A módosító indítvány szerint, a szerződéskötés esetén, a rendszerhasználat díját Kormányhatározat állapítja meg, de ez nem haladhatja meg a szerződés értékének 0,5 százalékát. Továbbá a rendszer felügyeletét a Kormány által kinevezett minisztériumközi bizottság fogja ellátni.

* Április 3-án a Képviselőház Gazdaságpolitikai, Reformügyi és Privatizációs állandó bizottságában megkezdődött a kereskedelmi társaságok privatizálási szerződésében vállalt kötelezettségek végrehajtásának monitorizálására vonatkozó 2002. évi 25. számú Kormányrendelet általános vitája. A vita keretében Vida Gyula** képviselő ismertette az RMDSZ gazdasági programjában rögzített elveket, amelyek értelmében az állami tulajdonnak ki kell vonulnia a gazdaságból, biztosítani kell a piacgazdaság intézményének zavartalan működését, és fel kell számolni az állami adminisztratív beavatkozások összes formáját.

A vita során elhangzott, hogy az említett Kormányrendelet több rendelkezése sérti ezeket az elveket, és lehetőséget biztosít az Állami Privatizációs Hatóságnak (APAPS), mint kormányhivatalnak, hogy adminisztratív módszerekkel, pénzbüntetések kirovásával beleavatkozhasson egy magánosított, magántulajdonba került kereskedelmi társaság ügyintézésébe, pénzügyi döntéseibe, vagyonkezelésébe, súlyosan sértve a magántulajdonból eredő jogok gyakorlását és a piacgazdaság működési alapelveit.

*** Április 3-án a Képviselőház Emberjogi, Vallásügyi és Nemzeti Kisebbségügyi állandó bizottságában megkezdődött a politikai pártokról szóló törvénytervezet vitája. A vita során Wittstock Eberhard Wolfgang és Tokay György képviselők javaslatot tettek le a kisebbségi szervezetek párt jellegű tevékenységének szabályozására vonatkozó előírásokat illetően.

A szakbizottság a jövő hétre halasztotta a vita folytatását, amikor Tokay György szakbizottsági alelnök javaslatára meg fogják vitatni, hogy a pártok finanszírozására vonatkozó jogszabály módosítása, illetve elfogadása előtt alkalmazható-e a párttörvény.

*** Szombaton avatják fel az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének új székházát

*** Ünnepélyes keretek között, szombaton, 17.00 órakor avatják fel az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének új székházát Besztercén. A korszerű épület ünnepi átadásán jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Nagy Zsolt és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, valamint a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek helyi képviselői is. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke elmondta: a Szövetség országos szervezetének támogatásából megvásárolt épület nem csak RMDSZ-székházként, hanem – a megye többségben szórványban élő magyarságának sajátos igényeihez igazodva – kulturális központként, közösségi házként is működik majd. Az elnök ennek kapcsán hangsúlyozta: a Kedvezménytörvény alkalmazását segítő RMDSZ-iroda mellett a továbbiakban a helyi magyar kulturális, egyházi és civil szervezetek rendezvényeinek is helyet biztosítanak. Ebben a szellemben, a székház felavatásával egyidőben nyitják meg Silai Sándor besztercei fotóművész, a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását. Az eseményen diákok, előadóművészek mutatnak be ünnepi műsort.

Ülésezett az UIET

*** Szerdán, április 3-án ülésezett az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács, amelyen a 16 UIET tagszervezet közül 12 képviseltette magát. A tanácskozás napirendjén szerepeltek: a 2002-es pályázatok helyzete, az UIET szervezetépítési stratégiája, képzési programok, 2002-es esemény naptár összeállítása, valamint egy beszámoló a Magyar Ifjúsági Értekezlet(MIÉRT) alakulásáról. A tanácskozáson részt vett Kovács Péter MIÉRT elnök, aki ismertette a jelenlévőkkel a Szovátai Ajánlást és a MIÉRT képzési programjait.