RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2002. április 16, kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro X. évfolyam, 2186. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítását olcsó demagógiával, mesterséges etnikumközi feszültségkeltéssel megakadályozni kívánó érdekcsoportok veszélyeztetik az ország politikai stabilitását, Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködést, valamint a békés etnikumközi kapcsolatokat – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén.
*** Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé való visszaállítása körül kialakult helyzet kapcsán elmondta, hogy azok a szélsőséges erők, amelyek mesterségesen etnikumközi feszültségeket kívánnak kelteni, azok nem csak a marosvásárhelyi iskola sorsát veszélyeztetik, hanem az ország politikai stabilitását, és egyben Románia NATO-csatlakozási esélyeit, ugyanakkor megfertőzik az RMDSZ és a kormánypárt együttműködését is. Markó Béla ugyanakkor abbéli bizalmát fejezte ki, hogy a rendkívül veszélyes gyűlöletet szító demagógia Marosvásárhelyen nem talál követőkre. Kifejtette, hogy tizenkét év után Marosvásárhely lakossága megérett arra, hogy a Bolyai Farkas líceum ügyét az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött megállapodás jegyében felelősségteljesen megoldja; nem a megállapodás kedvéért – hangsúlyozta a Szövetség elnöke –, hanem azért, mert a magyarnyelvű tanintézmény visszaállítása a marosvásárhelyi magyarság jogos igénye. Markó Béla továbbá sajnálatosnak nevezte, hogy egyelőre a kormánypárt sem foglalt határozottan állást, és ismét erőre kaptak a Szociáldemokrata Párton belüli nacionalista szólamok. A sajtóértekezleten Markó Béla rácáfolt Ion Iliescu államfő és Ecaterina Andronescu miniszter asszony nyilatkozataira, és leszögezte: az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényével, az nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen. A kérdés pontosabb megítélése érdekében az RMDSZ elnöke statisztikai adatokkal támasztotta alá álláspontját, és ugyankkor megerősítette az RMDSZ-nek több ízben megfogalmazott álláspontját, miszerint a kontextusból kiragadott olcsó demagóg viszálykeltés a célja az ügy háttérben álló érdekcsoportoknak. A sajtó képviselőit tájékoztatta arról is, hogy Romániában jelenleg 638 önálló magyar tannyelvű óvoda működik, 313 elemi iskola (I–IV osztály), 254 gimnázium (V–VIII osztály), 55 önálló magyar tannyelvű líceum, 3 szak- és inasiskola, valamint 4 posztliceális tanintézet. A fent említettekkel párhuzamosan a román tagozatok mellett 491 óvodában működik magyar tannyelvű csoport, 382 iskolában I-VIII osztályos képzés, ugyanakkor 88 vegyes, román és magyar tagozatú líceum, 3 szak- és inasiskola és 5 posztliceális tanintézet működik országszerte – közölte Markó Béla.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke és a Szövetség Maros megyei szervezetének elnöke a maga rendjén kifejtette, hogy az ügyet tanügyi szakembereknek kell rendezni, és hozzátette, hogy bízik ezek józan ítélőképességében. A miniszter asszony álláspontját bírálva továbbá kifejtette, az egyre nagyobb méreteket öltő agyexportnak nem az az oka, hogy a külföldön érvényesülni akaró fiatalok magyar vagy román tannyelvű intézetben tanultak, hanem az, hogy képtelenek vagyunk megfelelően rendezni bizonyos kérdéseket.
A romániai magyar kisebbség – jelen és jövő
*** A Friedrich Ebert Alapítvány meghívására Markó Béla RMDSZ elnök és Kovács Csaba RMDSZ képviselő Berlinbe látogat. Április 17-én Markó Béla előadást tart a A romániai magyar kisebbség – jelen és jövő címmel, majd április 18-án élvonalbeli német politikusokkal találkozik.
Képviselőházi tájékoztató
*** A Képviselőház 2002. április 15-i plenáris ülésén a képviselők megszavaztak 10 egyeztető bizottsági jelentést.
Ezek közül kiemeljük a miniszteri felelősséget szabályozó 1999. évi 115. számú törvényt módosító törvénykezdeményezést.
- április 16-án a napirend előtti felszólalások során Kelemen Hunor és Borbély László képviselők nyilatkoztak.
Ugyancsak a napirend előtti felszólalások során négy PRM-s képviselő provokatív politikai nyilatkozatában, mondvacsinált érvekre hivatkozva, támadta az RMDSZ és a Kormánypárt által aláírt megállapodás tanügyre vonatkozó részét (a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum helyzete).
*** Továbbá végső szavazásra került 20 törvénytervezet. Ezek közül kiemeljük a következőket:
- A szakszervezetekre vonatkozó törvénytervezet
Az RMDSZ részéről Kerekes Károly képviselő nyújtott be módosító indítványt, amely szerint nem csak az egyéni munkaszerződéssel alkalmazott személyek lehetnek tagjai a szakszervezeti szervezeteknek, hanem azok is, akik polgári szerződéssel vannak alkalmazva.
- A hozzáadott értékadót szabályozó törvénytervezet
A jogszabály szenátusi változatába, az integrációs szakemberek javaslatára, belefoglalták az erre vonatkozó EU-s direktívákat. A Képviselőház ebben a formában fogadta el a törvénykezdeményezést.
- A tanügyi törvényt módosító 2001. évi 184. számú Sürgősségi Kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet
A jelen törvény értelmében a tanfelügyelőségek a szó szoros értelmében szakintézményekké válnak és hatáskörük a tulajdonképpeni oktatási-nevelési tevékenységekre szűkül le.
Borbély László napirendi pontok előtti felszólalása a Bolyai-Farkas líceum magyar tannyelvű intézetté való visszaállítása körül kialakult helyzet kapcsán:
Elnök Úr!
Tisztelt Kollegák!
Hozzászólásom előtt, engedjék meg hogy kijelentsem: külön örömöt jelent számomra, hogy előbb beszédében a nagy-romániás kollegánk a megkülönböztetés minden formájának eltörléséről szóló törvényre és a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára hivatkozott, tekintve, hogy ezeket a jogszabályokat az RMDSZ terjesztette elő illetve támogatta.
Azonban szeretném felhívni a képviselők figyelmét arra a csapdára, amit a nemzeti kisebbségek önálló intézményeinek hiányára alapuló együttélés jelent.
Ezek az intézmények a hatályos jogszabályokkal összhangban működnek.
Nemcsak magyar, de német és ukrán líceumok is léteznek.
A tanügyi törvény 119. cikkelye előírja: „A helyi szükségletnek megfelelően, kérésre és a törvény előírásainak megfelelően, kisebbségi tannyelvű csoportokat, osztályokat, részlegeket és iskolákat lehet szervezni.”
Kérem önöket, ne csatlakozzanak a Nagy Románia Párt felhívásához, amely tulajdonképpen az összes kisebbségi tannyelvű iskola felszámolását célozza.
Néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel az elmúlt napokban nagy nyilvánosságot kapott úgy nevezett kérdéssel kapcsolatban.
Szeretnék megvilágítani néhány elemet, melyek számomra létfontosságúnak tűnnek a tényleges helyzet jobb megismerése céljából.
A Bolyai Farkas Líceum, a maga körülbelül 450 éves történelmével az egyik legrégebbi erdélyi magyar iskola.
Marosvásárhely a századok során oly város volt, mely kiválóan képviselte a hagyományos erdélyi szellemiséget a különböző nemzetiségek és felekezetek közötti együttélés terén. Ez az együttélés nem akadályozta meg a város lakóit saját kultúrájuknak és hagyományaiknak önálló intézményeken keresztül való megőrzésében.
Így jött létre a Papiu Ilarian Líceum, amelyet mindig is román líceumnak tekintettettek, úgy, ahogy a Bolyai Farkas Líceum mindig is magyar iskola volt.
Sajnos, ezek az iskolák se menekültek meg a kommunista állam beavatkozásától, így 1960-ban vegyes román magyar iskolákat hoztak létre, ami valójában a magyar osztályok drasztikus csökkentését jelentette az évek során.
1989 decembere után, Erdély több városában magyar tannyelvű líceumok, iskolák jöttek létre. Marosvásárhelyen, ahol a magyar lakósság számaránya eléri az 53%-ot, természetes igényként jelentkezett a román tannyelvű Papiu Ilarian és a magyar tannyelvű Bolyai Farkas líceumok újralétesítését célzó kérés.
Sajnos, az új, demokratikus rendszer iránti ellenséges erők provokációi az 1990. márciusi véres eseményekhez vezettek.
Azóta 12 év telt el.
Ebben az időszakban a demokrácia és ezen belül az etnikumközi viszonyok – a demokrácia fontos eleme – jelentős lépéseket tettek a normalizálódás irányába. A 15-nél több városban létrehozott önálló állami magyar tannyelvű líceumok száma meghaladja a 30-at.
A helyi közigazgatás terén Románia olyan törvényeket fogadott el, amelyek elősegítik az anyanyelv használatát a helyi közigazgatásban. Ezeknek az előírásoknak az alkalmazása is a mindennapi élet összetevőjévé vált és jelzi a romániai társadalom normalizálódását.
Ezért úgy gondolom, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség azon kívánsága, hogy magyar tannyelvű líceuma legyen nem túlzott kérés, nem valamely szegregációs elképzelés, hanem egy legitim igényt jelent. De viszont e kérés teljesítésére egy olyan politikai akarat szükséges, mely máig sajnos nem létezett. A kormánypárttal januárban megkötött központi és később a Maros megyei protokollum alapján, az aláíró felek kinyilvánították a kérdés rendezését célzó politikai akaratukat.
Rendkívül sajnálatos, hogy egyes ellenzéki pártok újra politikai tőkét akarnak kovácsolni, a diákok befolyásolásával és egy olyan politikai játszmába való bevonásával, amelynek semmi köze ahhoz a legitim igényhez, hogy 2002 őszétől néhány román osztály átkerüljön a Papiu Ilarian Líceumba, illetve az ottani magyar osztályok átkerüljenek a Bolyai Farkas Líceumba, a tanítás megzavarása nélkül.
Remélem, hogy a mesterségesen keltett feszültségek megszűnnek és a magyar közösség legitim kérése megvalósul – ősztől a Bolyai Farkas Líceum visszanyeri magyar státusát.
Köszönöm.
Bukarest, 2002. április 16.
Borbély László
Maros megyei képviselő