RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro 2001. szeptember 26., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro IX. évfolyam, 2046. szám
Az RMDSZ rendszeres sajtóértekezletéről
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a Szövetségi Egyeztető Tanács múlt hétvégi üléséről, majd ismertette az RMDSZ küldöttségének mai, Ion Iliescu államelnökkel folytatott megbeszélés aktuális kérdéseit, illetve a soron következő Szövetségi Képviselők Tanácsának napirendjét.
Adrian Năstase kormányfőnek a magyarnyelvű sajtó és tankönyvellenes nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. A miniszterelnöknek az erdélyi magyarnyelvű sajtó monopolhelyzetének megtörésére vonatkozó kijelentésére utalva, Markó Béla megjegyezte, hogy a magyar kisebbség értékelné, ha a kormány egy állami támogatással működő 24 órás magyarnyelvű televíziót finanszírozna. Ugyankkor a George Pruteanu kormánypárti szenátornak a román nyel védelmére vonatkozó törvénytervezete kapcsán elmondta: annak ellenére, hogy ez a tervezet kezdetben jó szándékúnak tűnt, a kisebbségi anyanyelvhasználatot korlátozza.
A PSD egyre gyakoribbá váló nacionalista hangvételű megnyilvánulásai ártanak a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött együttműködési szerződésben foglaltaknak. Adrian Nastase kormányfő a két párt közötti eredményes együttműködés elmérgesedésének okaként a státustörvényt nevezte meg. Markó Béla szövetségi elnök rámutatott, hogy ennek egyéb okai is vannak, és bizonyos értelemben természetes, hogy nem minden román állampolgár értékeli a PSD-nek az RMDSZ-el való kollaborálását.
A kormánypártnak vállalni kellene egyesek antipátiáját – tette hozzá. Tokay György, az RMDSZ Alkotmánymódosító bizottságának tagja hangsúlyozta: nem elegendő az alkotmány módosításáról beszélni, ennek mélyreható reformálására van szükség. Az utóbbi tíz esztendőben a társadalom minden területe lényeges változáson ment át, az alapjogszabálynak pedig mindezt tükröznie kell. Amennyiben Románia csatlakozni kíván az euro-atlanti struktúrákhoz, a román alkotmánynak is ennek függvényében kell átalakulnia, eurokonformnak kell lennie. Tokay György kiemelt néhány, az RMDSZ által kidolgozott, konkrét módosító javaslatot. Ezek közül különös fontossággal bírnak azok, amelyek az államszervezésre vonatkoznak.
Az RMDSZ sürgeti a Parlament két háza szerepének éles elhatárolását, ugyanakkor szükségesnek tartja a törvényhozási folyamat felgyorsítását, a jogi következményekkel járó határidők beiktatását. Tokay szorgalmazta az Alkotmánybírósággal való konzultációkat, ugyanis ez az intézmény értékelhetné leginkább az Alkotmány eddigi alkalmazásának folyamatát, gyakorlatba ültetését. Markó Béla ezt követően elmondta, hogy az RMDSZ Alkotmánymódosító bizottsága a területi szervezetek, szövetségen belüli platformok, így a Reform Tömörülés, javaslatai alapján dolgozta ki és állította össze az Alkotmány reformálására vonatkozó tervezetét. Hangsúlyozta azonban, hogy a Szövetség Alkotmány módosító programja nem tartalmaz határmódosítási javaslatot.
Újságírói kérdésre Markó Béla beszámolt a kisebbségek problémáit feldolgozó magyar-román vegyes bizottság munkálatairól, amelyekre ezen a héten került sor Bukarestben. Ennek kapcsán elmondta, hogy lényeges előrelépés történt a kulturális, oktatási kérdések, prioritások összehangolásában, azonban nem beszélhetünk haladásról a gazdasági-társadalmi kérdések kezelésében.
Nemzetközi Törvényszéken a terrorizmus ellen
*** Frunda György, az Európa Tanács Jogi Bizottságának alelnöke a tegnapi ET Parlamenti Közgyűlés plenáris ülésén beszédet tartott az Egyesült Államokbeli terrorista cselekedetekről. A szenátor szerint a terrorista szervezeteknek adott válasznak nem kizárólag hadügyinek, hanem gazdasági és pénzügyi, illetve nem utolsósorban jogi jellegűnek kell lennie. A szenátor egy Különleges Nemzetközi Törvényszék létrehozását javasolta, mivel ez sokkal pragmatikusabb és hatékonyabb megoldás lenne. A különleges törvényszék létesítésének érdekében Frunda megemlítette, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Törvényszéken a büntetőjogi felelősségre vonás nem retroaktív és még nem ratifikálta elég ország ahhoz, hogy alkalmazzák. Beszédében Frunda György hangsúlyozta egy ilyen törvényszék létrehozása eloszlatná azokat a gyanakvásokat, melyek szerint hadjárat indulna egy bizonyos nemzetiségű vagy vallási közösség ellen.
„A Jogi és Emberjogi Bizottság és a Monitorizáló Bizottság külön figyelemmel kell kövesse, hogy az ET 43 tagországában a terrorizmus elleni harc ne sértse meg az alapvető emberi, nemzeti vagy vallási kisebbségi jogokat. Az Európa Tanács elveinek megfelelően egyensúlyt kell teremtsen a terrorizmus elleni harc és az Európai Emberjogi Egyezmény által előírt alapvető jogok tiszteletben tartása között.”
A Szenátus és a Képviselőház együttes üléséről
*** Szerdán a képviselők és szenátorok meghallgatták az Országos Audiovizuális Tanács 1999. és 2000. évi tevékenységéről, a Legfelsőbb Védelmi Tanács 2000. évi tevékenységéről, a Nép-Ügyvédje (Ombudsman) Hivatalának 2000. évi tevékenységéről szóló jelentést. A „Nép-Ügyvédje” Hivatalának 2000. évi tevékenységéről szóló jelentés ismertetése után Eckstein Kovács Péter szenátor elmondta: az ombudsman intézmény csak relatívan új, amely rengeteg kérdéssel kell megküzdjön, mert nagyon sokan vannak, akik állampolgári jogaikat sértve érzik és az ombudsmanhoz fordulnak jogorvoslásért. Sajnos az Ombudsman Hivatalának tevékenysége nem eléggé nyilvánvaló sem a lakosság, sem a sajtó számára. A szenátor kérte a Szenátus jogi bizottságának tagjait, hogy az ombudsman hivatalának működését szabályozó törvény módosításakor vegyék figyelembe az RMDSZ javaslatát, mely szerint az intézménynek szakembereket kellene alkalmaznia (honvédelem, kisebbség-jogvédelem, emberi jogok), mert így sokkal hatékonyabban végezhetné feladatát. A Legfelsőbb Védelmi Tanács 2000. évi tevékenységének jelentése után Szabó Károly szenátor sürgette a törvények és az Alkotmány összhangba hozását, hiszen a Legfelsőbb Védelmi Tanács működését szabályozó törvényt (1990/39) is még az Alkotmány érvénybe lépése előtt (1991) fogadták el. Az Országos Audiovizuális Tanács 1999. és 2000. évi jelentésére vonatkozóan Ráduly Róbert képviselő elmondta, hogy az RMDSZ frakciói elfogadják ezeket a jelentéseket, hiszen, a képviselő véleménye szerint, a Tanács jól végezte a dolgát – erre bizonyíték az, hogy a legutóbbi választásokon az akkori ellenzékben lévő pártok megkapták a szavazatok nagy részét. Az ülést a jövő hónapban folytatják az ismertetett jelentések megszavazásával és az elhalasztott napirendi pontok vitájával.
Hibaigazítás
*** A keddi plénumon a képviselők egyszerre tárgyalták a Kolozsvári Önálló Magyarnyelvű Állami Egyetem újraalapítására vonatkozó, még 1998-ban benyújtott két törvénytervezetet. Az oktatási szakbizottság egyetlen elutasító jelentést készített az RMDSZ képviselőházi csoportja és a Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Nagy István, Szilágyi Zsolt által előterjesztett törvénykezdeményezésről.