RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
- szeptember 25., kedd IX. évfolyam, 2045. szám
NYILATKOZAT
- szeptember 24-én Kolozsváron találkozóra került sor az egyházak és az RMDSZ képviselői között, ahol A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására vonatkozó kérdésekről tárgyaltak. A tanácskozás a történelmi magyar egyházfők kezdeményezésére jött létre.
A megbeszélésen a történelmi magyar egyházak vezetői megfogalmazták azon szándékukat, miszerint részt akarnak vállalni a törvény alkalmazásában, mellyel az RMDSZ jelenlevő vezetői egyetértettek, mint ahogy azt kifejezésre juttatták más alkalmakkor is.
Az RMDSZ tájékoztatta a történelmi magyar egyházak képviselőit a törvény alkalmazására vonatkozó gyakorlati teendőkről szervezési struktúrákról, azoknak kizárólagos és a törvény által, az alkalmazási normák szerinti kivitelezésben vállalható szerepéről.
A felvetett kérdésekre válaszolva kihangsúlyoztuk, hogy a törvény és az alkalmazási normák szerint a regisztráció során a jogosultságra vonatkozóan nem rendelkeznek döntési joggal, elbírálási feladattal az igényléseket kezelő testületek és annak tagjai a kérelmezőkkel szemben. Ez súlyosan sértené a szabad identitásvállalás jogát, mint alkotmányos és egyetemes emberi jogot, valamint az elfogadott törvény szellemét. A megbeszélés során, a megfogalmazott vélemények alapján az együttműködés, egy partneri kapcsolat kialakítása érdekében felkértük a történelmi magyar egyházaink vezetőit, hogy egy soron következő megbeszélésig saját felekezetük nevében pontosítsák ezen együttműködésben konkrétan, a gyakorlatban, miben tudnak részt vállalni. A tanácskozás a fentiek szellemében zárult.
Számunkra megmagyarázhatatlan módon, a tanácskozás egyik résztvevője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a megbeszélést követő nyilatkozataiban az együttműködés tartalmára, a regisztráció jellegére vonatkozóan olyan álláspontot fogalmaz meg, mellyel az igénylők „megszűrését”, a törvényben nem szereplő szempontok alkalmazását helyezi kilátásba.
Ezt az álláspontot az RMDSZ nem fogadhatja el, és a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges tevékenységben csak akkor tudunk szerepet vállalni, ha ilyen szándékok sem a megbízó hatóságok, sem a résztvevő intézmények részéről nem mutatkoznak.
Kolozsvár, 2001.09.25.
Takács Csaba,
az RMDSZ ügyvezető elnöke
- Bukarestben ülésezett a román-magyar vegyes bizottság
*** A kisebbségek problémáit feldolgozó román-magyar vegyes bizottság szeptember 24–25 között Bukarestben ülésezett. A bizottság munkálatain az RMDSZ-t Márton Árpád, a Szövetség képviselőházi frakciójának alelnöke képviselte.
Márton Árpád beszámolva a bizottság tevékenységéről elmondta, hogy az elfogadott jegyzőkönyvnek négy része van: egy általános, alapelveket tartalmazó rész, egy a magyarországi román illetve a romániai magyar közösségek helyzetét tartalmazó rész, illetve egy a státustörvénnyel kapcsolatos fejezet, és végül a két kormány felé javaslatokat megfogalmazó, jövőre vonatkozó rész. Az RMDSZ képviselője arról tájékoztatott, hogy az első, második és negyedik pontokban sikerült konszenzusos szöveget létrehozni. A státustörvénnyel kapcsolatban a román fél egy pontos elvárás-csomagot terjesztett elő, a magyar fél pedig megfogalmazta ezzel kapcsolatos válaszait.
A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlások a következőket tartalmazzák: a román kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő vonatkozásainak gyakorlati érvényre juttatását; a román kormány tanulmányozza a romániai magyarsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozásának és pénzügyi támogatásának lehetőségét. Továbbá javasolták, hogy hozzanak létre közös szakértői bizottságot az 1848-1849-es forradalom aradi eseményeinek emlékére a Zala György szobrászművész által készített szobor újraállításának megvitatása végett. Ugyanakkor folytatódjon a tárgyalás arról, hogy a multikulturális egyetemeken valamely nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatási vonal tanárainak döntési lehetősége teremtődjön a karok szervezését érintő kérdésekben, továbbá az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, illetve arról, hogy sürgessék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását.
E két utóbbi kérdés megfogalmazásában az RMDSZ képviselőjének javaslatát vették kiindulópontként.
3. Visszájára fordított törvényhozói jó szándék
*** A szenátus hétfői ülésén elhangzott politikai nyilatkozatában Puskás Bálint Zoltán szenátor a cégek bejegyzési rendszerét leegyszerűsítő, nemrég elfogadott törvény alkalmazásával kapcsolatban elmondta: a törvényhozói jó szándékot a bürokráciának ebben az esetben is sikerült visszájára fordítania. Egyetlen irodában kell ugyan intézni a bejegyzést, a formaságok azonban nem kevésbé bokrosak és kiszámíthatatlanok. Képtelenség lesz betartani a törvényes határidőt, mialatt a létező cégeknek újra be kell jegyeztetniük magukat. Ezen felül újabb illetéket kell fizetni. Ha nem történik tényleges változtatás, az amúgy sem túláradó cégalapítási kedv tovább fog csökkenni – mutatott rá a Kovászna megyei szenátor.
4. Az üzemi termelést szabályzó törvényről…
*** Pete István szenátor beszámol arról, hogy a hétfői plénum napirendjén szereplő sürgősségi kormányrendelet részben érinti a mezőgazdasággal kapcsolatos problémakört, pontosabban az üzemi termelést, illetve ennek működését és finanszírozását szabályozza. Az RMDSZ módosító javaslata annak a minimális földterületet nagyságának szabályozására vonatkozik, amelynek függvényében a tulajdonosok bevallják az üzemi termelést. A szövetség szenátorai kérték, hogy e terület nagyságát 110 hektárról 60-ra, dombvidékén pedig 50 hektárról 25 hektárra csökkentsék. Szerintünk a 110, illetve 50 hektár sok, figyelembe véve, hogy rengeteg az 1-2 hektáros földtulajdonos – érvelt a szenátor. A szövetség szakembereinek másik javaslata pedig arra vonatkozik, hogy a fent említett 60 hektár ne legyen feltétlenül egy helyen. Pete István szenátor szerint van rá esély, hogy a szenátus elfogadja az RMDSZ módosító javaslatait.
5. Szerdán 20,00 órától az RMDSZ küldöttsége a Cotroceni Palotában találkozik Ion Iliescu államfővel.
6. Hírek a Képviselőházból
*** A keddi napirend előtti felszólalások során Kelemen Hunor képviselő politikai nyilatkozatában Adrian Năstase kormányfőnek a magyarnyelvű sajtót érintő kijelentéseire reagált. A képviselő elmondta, hogy hazánk 11 éve szabad sajtópiaccal rendelkező demokratikus ország, amelyben mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb stílusú információ-forrást. A kormány területi képviselőivel tartott utolsó telekonferencián a miniszterelnök elégedetlenségének adott hangot, amiért a Hargita és Kovászna megyei magyar nyelvű sajtó a látogatásával kapcsolatos tudósításokban torzítva ismerteti a valóságot, és politikai agymosással vádolta az újságokat. Mintha a miniszterelnök meg lenne győződve arról, hogy az ország égető problémáit megoldották már, mindent privatizáltak, a szakszervezetek elégedettek a Kormány intézkedéseivel – egyetlen gond maradt megoldatlanul: a magyar nyelvű sajtó ráncba szedése. A képviselő hangsúlyozta, hogy egy demokratikus ország szabad sajtóját nem lehet arra kötelezni, hogy dicsérje a kormány tevékenységét, ha nincs azzal megelégedve. Ezt még Adrian Năstase kormányfő sem teheti meg. A Szocialista Internacionálé, amelynek a Szociáldemokrata Párt is szeretne tagja lenni, adott hangot a képviselő meggyőződésének, kitagadna soraiból minden olyan politikai mozgalmat, amely hadat üzen a sajtó szabadságának. Végül Kelemen Hunor képviselő kifejezte abbéli reményét, hogy a miniszterelnök a közvélemény előtt helyesbíti kijelentéseit.
*** A plénum végső szavazásokkal kezdődött: a képviselők megszavaztak 60 olyan törvénytervezetet, amelyek cikkelyenkénti vitáját már egy előbbi ülésen megtartották.
Az erdős területek jogi forgalmát szabályozó 2000/226-os SKR vitája során az RMDSZ képviselői fenntartották módosító javaslataikat, amelyeket a szakbizottság elutasított: az erdős területek eladásánál a társtulajdonos, a szomszédos terület tulajdonosa élvezzen elővásárlási jogot, és csak ezután jöhessen az állam vásárlóként, valamint azt, hogy a megvásárolható erdősterületek nagysága ne legyen korlátozva. A jogszabály általános vitája alkalmával Tamás Sándor elmondta, hogy az RMDSZ egy „eurókonform” jogszabályt támogat és nem értett egyet azzal az eredeti elképzeléssel, miszerint az államnak kizárólagos elővásárlási joga lenne az erdők adás-vételé estén. Kiemelte, hogy a demokratikus európai országokban sehol nincs az államnak elővásárlási joga, és sehol nem korlátozzák a megvásárolható erdős területek nagyságát. Birtalan Ákos képviselő hozzászólásában néhány törvényalkotási technikai hibára mutatott rá, és fenntartotta, hogy az államnak csak a társtulajdonos és a szomszéd után lehet elővásárlási joga. Ráduly Róbert gazdasági szempontból irracionálisnak nevezte a törvénytervezet azon cikkelyét, amely szerint a magánszemélyek legtöbb 100 ha erdősterületet vásárolhatnak meg, hiszen ez egyrészt az erdők gazdaságtalan feldarabolásához vezet, másrészt arra kényszeríti a tulajdonost, hogy a jövedelmét az erdőrendtartásról szóló törvények áthágásával biztosítsa. Borbély László képviselő is fenntartotta az RMDSZ 200 hektáros javaslatát, elmondva, hogy voltak egyeztetések a parlamenti csoportok vezetői között, ám ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ lemondott erről a követeléséről.
A képviselők végül elutasították az RMDSZ módosító javaslatait. A törvénytervezet végső szavazását egy későbbi ülésre halasztották.
*** A Kolozsvári Állami Magyarnyelvű Egyetem újraalapítására vonatkozó, az RMDSZ által indítványozott törvénykezdeményezés is, amelyről a szakbizottság elutasító jelentést készített, éles vitát keltett. Asztalos Ferenc képviselő kettős minőségben szólalt fel. A kezdeményezők részéről elmondta, hogy a romániai magyar közösséget megilleti az önálló állami magyarnyelvű egyetem, és azt az erdélyi felsőoktatási hagyományokkal, a hazai és nemzetközi jogszabályok biztosította lehetőséggel, és az európai felsőoktatásban létező gyakorlattal bizonyította. Szakbizottsági alelnökként az oktatási bizottságot politikai erkölcstelenséggel vádolta az elutasító jelentés alapján. A képviselő kifejtette, hogy az elutasító jelentés érvei közül egyik sem érvényes, hiszen a jelentésben szándékosan hiányosan idéztek nemzetközi dokumentumot, érveik ellentétben állnak az Alkotmány 114. cikkelyével (amely a Sürgősségi Kormányrendeletek érvénybelépését szabályozza), és, szintén szándékosan, a Kormányprogramot idézve kihagyták az önálló kisebbségi nyelven működő állami egyetem létrehozásának lehetőségéről szóló részt is.
E törvénytervezet vitájánál felszólalt Antal István, aki a román-finn baráti társaság elnökekeként is beszélt, visszautasította az RMDSZ-t ért vádakat, majd a vita végén Kónya-Hamar Sándor kért szót az RMDSZ részéről, kihangsúlyozva a romániai magyar kisebbség azon jogát, hogy magyar nyelvű állami egyetemet alapíthasson. A Kolozs megyei képviselő elmondta, hogy annak ellenére, hogy ezt a törvénytervezetet nem fogja elfogadni a Ház, a romániai magyarság nem fog lemondani az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. A végső szavazása ennek a törvénykezdeményezésnek is egy későbbi ülésen történik.
7. Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletére szerdán, szeptember 26-án 13.00-tól kerül sor a Dr. Lister utcai székházban.