RMDSZ –TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
- szeptember 18., kedd IX. évfolyam, 2040. szám
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
„Senki nem áll a törvény fölött” – kivétel: Corneliu Vadim Tudor szenátor
*** Eckstein-Kovács Péter szenátor kedden a szenátusban elhangzott politikai nyilatkozatában felszólította a szenátus Állandó Büróját, hogy határozottan lépjen fel Corneliu Vadim Tudor szenátor mentelmi jogának megvonása ügyében. Az RMDSZ szenátora hangsúlyozta, hogy az összes érintett intézménynek alkalmaznia kell a törvényt, különben alkotmánymódosító javaslatunkba belefoglalhatnánk az Alkotmány 16. szakaszának II. bekezdésének kiegészítését is, amely előírja: „senki nem áll a törvény fölött”, kivéve Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia párti szenátor – mondta a szenátor. Ekcsetin-Kovács Péter közölte, hogy 1999 óta a Legfelsőbb Törvényszék mellett működő ügyészség több ízben megkereste a szenátust C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése végett, amelyeket máig sem oldottak meg.
*** Verestóy Attila szenátor kedden a Mediafaxnak adott interjújában kifejtette, hogy C. V. Tudor felelőtlen kijelentéseivel az ország érdekei ellen cselekszik. A szövetség szenátora továbbá megállapította, hogy egy kisebbségellenes politikus előbb vagy utóbb az egész ország ellenségévé válik. Felfogásunkban a demokrácia egyik pillére az emberi jogok, illetve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása – nyilatkozta a szenátor. Aki ezt támadja, az a demokrácia ellensége. A Romániában 1994–1996 között kiképzett palesztin katonák kapcsán Verestóy Attila szenátor elmondta, hogy egy olyan – a sajtóban annak idején nyilvánosságra hozott – nemzetközi program keretén belül történt, amelyen Románia olyan országokkal közösen vett részt, mint az Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, és Dánia.
Az Állandó Büró Romániának a NATO terrorista ellenes hadműveleteiben való részvételével kapcsolatos állásfoglaláson dolgozik
*** A Szenátus és Képviselőház Állandó Büróinak tagjai találkoznak kedden délután 17 órakor a képviselőházban. A közös megbeszélésen részt vesznek a politikai pártok parlamenti frakcióinak vezetői is. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője elmondta: az ülés fő célja annak a nyilatkozatnak a megtárgyalása és kidolgozása, amelyben állást foglalnak Romániának a NATO terrorista ellenes hadműveleteiben való részvételével kapcsolatban. A ma délután megfogalmazott közös nyilatkozatot a szenátus és képviselőház holnapi együttes ülése elé fogják terjeszteni megvitatásra és elfogadásra. Dr. Kelemen Atilla ismételten hangsúlyozta: az RMDSZ elítéli a terrorcselekményeket, mindemellett szorgalmaz és támogat minden olyan intézkedést, amelyek révén az elkövetkezőkben megelőzhetők lesznek a hasonló jellegű tragikus események.
Geoana csak az EU nyomására enged
*** Az EU Románia Parlamentjének vegyes bizottsága szeptember 17–18-án tartotta soros ülését Bukarestben. Az Integrációs Bizottság tagjaiként az RMDSZ részéről az ülésen részt vettek Pataki Júlia és Szilágyi Zsolt képviselők. A napirenden nagyrészt a román kormány tagjainak beszámolója szerepelt, ily módon kevés idő jutott a tényleges parlamenti dialógusra, amit az Európa Parlament tagjai többször is sérelmeztek.
Hétfőn, szeptember 17-én fontosabb napirendi pontként szerepelt a roma kisebbség helyzetének javításáról szóló kormánystratégia ismertetése. A beszámoló a roma kisebbség néhány képviselőjének jelenlétében hangzott el.
Kedden, szeptember 18-án Octav Cozmâncă miniszter a közigazgatási reform jelenlegi helyzetéről számolt be. Szilágyi Zsolt kérdése a kormány jövő évre tervezett költségvetés koncepciójára vonatkozott. A képviselő kifogásolta a helyi önkormányzatok szűkös anyagi helyzetét, példaként említve a nyugati országok gyakorlatát, ahol a helyi adók nagy része helyi szinten marad.
Mircea Geoană külügyminiszter általános és aktuális külpolitikai kérdésekről beszélt, külön szólva a magyar státustörvény romániai vonatozásairól is. Kihangsúlyozta: a törvény nehézségeket okozott a román kormánynak, így nem ért egyet a magyar jogszabállyal, előírásai nem felelnek meg az európai normáknak. A továbbiakban nem tájékoztatta a jelenlévőket a kétoldalú tárgyalások folyamatáról, jelenlegi állásáról.
Pataki Júlia RMDSZ képviselő megkérdezte, hogy mi az oka annak, hogy még 2000 tavaszán aláírt magyar-román munkavállalási jogról szóló egyezmény gyakorlatba ültetéséhez szükséges eljárásokat nem indították el, és természetesen választ várt arra, hogy mikor fogják az ehhez szükséges diplomáciai folyamatot beindítani. A miniszter elmondta, hogy a magyar kormányfő a potenciális munkavállalók számának növelését kérte és erről folyik az egyeztetés.
A román Európai Integrációs bizottság megbízásából Nicolae Vlad Popa liberális szenátor felolvasta a státustörvény romániai hatásairól szóló jelentését. Ebben kihangsúlyozta, hogy a liberális doktrínának megfelelő polgári nemzet fogalmát tartja elfogadhatónak, mindenféle diszkriminációt elvet. Külön kitért a külföldi munkavállalási jogra, minek kapcsán esélyegyenlőséget kért minden román állampolgár számára.
Mircea Geoană elfogadhatatlannak tartja, hogy egyetlen kisebbségnek külön jogszabályt dolgozzanak ki, de amennyiben ez az Európai Unió kívánsága, akkor ez megvalósítható, de csak az európai fórumok jóváhagyásával. Miután kifejezte a magyar státustörvény előírásaival kapcsolatos kifogásait, Mircea Geoană. elhagyta a termet. Ily módon nem adott lehetőséget az RMDSZ képviselői számára, hogy ezzel kapcsolatos álláspontjukat kifejezzék. Ezt követően Liviu Maior bizottsági elnök berekesztette a gyűlést, nem biztosított lehetőséget még rövid válaszra sem.
A vegyes bizottság ülése záródokumentum elfogadásával ért véget, amely ajánlásokat tartalmaz Románia integrációs felkészültségére vonatkozóan. A politikai kritériumok teljesítésére, az Európai Unió és Románia közötti tárgyalások állapotára, az állami gondozásban levő gyermekek helyzetére, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, gazdasági eredményekre vonatkozó ajánlások gyakorlatilag normaértékűnek számítanak a csatlakozni kívánó országok számára.
Az RMDSZ bizottsági képviselőinek módosító javaslatait, a beterjesztők: Pataki Júlia és Szilágyi Zsolt tartották fönn. Sérelmezték, hogy a javaslatokat nem osztották szét a vegyes bizottság tagjainak. Módosító javaslataik a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatot előíró rendelkezéseinek gyakorlatba ültetésére, a státustörvényre vonatkozó szöveg törlésére valamint az elkobzott egyházi kisebbségi és más jogi személyek vagyonának visszaszolgáltatására vonatkoztak. Az RMDSZ képviselői fontos eredménynek tartják, hogy a román kormány és a parlamenti képviselők tiltakozása ellenére sikerült felterjeszteni a 2002 áprilisi vegyes bizottsági ülés napirendjére ezt a kérdést. Szilágyi Zsolt az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló indítvány kapcsán ismertette a vegyes bizottság tagjaival a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlet múlt heti döntését, miszerint, az egyházi javak visszaszolgáltatásának felgyorsítása érdekében fel fogják keresni az államelnököt és a miniszterelnököt. Az elmúlt tíz évben ugyanis a visszaszolgáltatás terén nem sikerült számottevő eredményt elérni. Az egyházi és kisebbségi javak visszaszolgáltatása a román demokrácia fokmérőjének tekinthető, annál is inkább, mivel jól ismert az a tény, hogy a többségi ortodox egyház lényegesen nagyobb költségvetési támogatásban részesül, mint a többi egyház. Az RMDSZ képviselői az ajánlás végső szavazása során tartózkodtak.
Pataki Júlia, parlamenti képviselő
Szilágyi Zsolt, parlamenti képviselő
A magyar vállalkozások jövője a Kárpát-medencében
*** Kassán 2001. szeptember 14–15. között A magyar vállalkozások jövője a Kárpát-Medencében” címen került megrendezésre az a nemzetközi konferencia, amelynek szervezői a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Új Kézfogás Közalapítvány és a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás voltak.
A konferencián közel 100 vállalkozó és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó személy vett részt Erdélyből, Szlovákiából, Vajdaságból, Kárpátaljáról és Csehországból. Magyarországot többek között olyan jelentős közéleti személyiségek képviselték, mint Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Horváth Sándor, a gazdasági Minisztérium főtanácsosa, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója, titkára és több munkatársa, Márk Péter, a Corvinus RT igazgatója, Dr. Kaszics Miklós, az ITDH igazgatója, valamint Iványi Csaba, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója. Az RMDSZ parlamenti frakcióját Erdei D. István, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselték.
A konferencia célkitűzései szervesen illeszkednek a 2001. júniusában, a magyar parlament által elfogadott státustörvényben megfogalmazott nemzetstratégia keretei közé. A Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségű vállalkozók úgy vélik, hogy meg kell szervezzék saját fórumukat, amelyen rendszeresen elemzik a „magyar-magyar” gazdasági kapcsolatok helyzetét, javaslatokat és ajánlásokat vitassanak meg az együttműködés fokozására. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a Kárpát-medence országaiban tevékenykedő magyar nemzetiségű vállalkozók nem használták ki a közös nyelv adta óriási kommunikációs előnyöket. Ugyanakkor, ezeken a fórumokon, a vállalkozók szeretnének javaslatokat és ajánlásokat megfogalmazni, amelyeket továbbítanak az anyaország kormánya felé azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegyék a határon túli magyar vállalkozások támogatását célzó programok kidolgozásakor.
Képviselőházi hírek
*** Az RMDSZ Dr. Kelemen Atilla képviselőt az 1991/18-as földalap-törvény 36. cikkelyének szövegét egyeztető bizottságba jelölte. A szövetség továbbá Kovács Csaba képviselőt az Országos Területrendezési Terv V. szakaszának szövegét, míg Kovács Zoltán képviselőt a gabonafélék tárolását szabályozó 2000/56-os SKR-t módosító 2000/109-es SKR szövegét egyeztető bizottságba jelölte.
*** A keddi plénum 22 törvénytervezet végső szavazásával kezdődött – így végső szavazásra került az autósztráda-építés prioritási programját jóváhagyó 1999/16-os SKR is, amelynek szövegébe Antal István képviselő javaslatára került be a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon építendő autósztráda. A határátkelőhelyet Kolozsvárral összekötő autópálya megépítése szerves része az RMDSZ programjának, amely az erdélyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza.
Ezután a képviselők ratifikáltak hét nemzetközi egyezményt és elfogadtak kilenc egyeztetőbizottsági jelentést.
A további cikkelyenkénti megvitatások és szavazások során elfogadták a 2001/3-as SKR-t, amely Segesvár és környéke turisztikai fejlesztését írja elő. A 2000/19-es nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban elfogadták a képviselők Böndi Gyöngyike képviselőasszony módosító javaslatát, miszerint azok a nők, akik rendelkeznek a törvény által előírt teljes befizetési idővel és legalább 3 gyereket szültek (akiket legalább 10 éves korukig neveltek), 3 gyerek után egy évnyi, 4 vagy több gyerek után két évnyi nyugdíjkorhatár csökkentésben részesülnek, ám csak 55 éves koruk betöltése után mehetnek nyugdíjba. A mindenféle diszkrimináció megelőzését és büntetését szabályozó 2000/137-as SKR vitájánál Tokay György képviselő a plénum előtt elmondta, hogy az RMDSZ képviselői kivonultak az emberjogi szakbizottság üléseiről, amelyeken ezt a jogszabályt tárgyalták, hiszen a bizottság elnöke helytelenül számolta a szavazatokat, a jelenlévők felének voksát többségi elfogadó szavazatnak minősítve. A képviselő kérte a Ház plénumát, hogy utasítsák vissza az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat, nehogy precedenst teremtsen az ilyen esetekre, ellenkező esetben az illetékes fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért.
Szerkesztőségek figyelmébe
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletére ezúttal csütörtökön, szeptember 20-án 13.00 órától kerül sor a Dr. Lister utcai székházban.