RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila

október 29., hétfő IX. évfolyam, 2069. szám

***

KÖZLEMÉNY

November 2-án, pénteken 12.00 órára összehívom Marosvásárhelyre, a Maros megyei szervezet székházába (Brăilei u. 9. sz.) a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését.

A tanácskozáson jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök. Az ülés napirendje: a szövetségi elnök politikai tájékoztatója; a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása; különfélék

Részvételét kérem október 31-e 12.00 óráig jelezze a Területi Szervezetekért Felelős Főosztályon (064-190757, terfoo@rmdsz.ro).

Kolozsvár, 2001. október 29.

Takács Csaba,

ügyvezető elnök

Frunda György meglátogatta Rainer Antalt és Héjja Dezsőt

*** Frunda György szenátor október 25-én a csíkszeredai börtönben meglátogatta Reiner Antalt, akit Kézdivásárhelyen az 1989-es decemberi eseményekért törvénytelenül elítéltek. A szenátor október 26-án a marosvásárhelyi börtönben Héjja Dezsőt látogatta meg, akit a csíkszeredai börtönből szakorvosi kivizsgálásra helyeztek át Marosvásárhelyre. Miután biztosította a két elítéltet arról, hogy a 11 évig elhúzódó tárgyalások alatt mindent megtett felmentésük érdekében, Frunda György kifejezte, hogy úgy, ahogy a Cseresznyés Pál szabadlábra helyezéséért is évekig küzdött, továbbra is a két elítélt mellett áll. Az elítéltek ügyvédje biztosította őket arról, hogy végül fény derül az igazságra, és ártatlan emberek nem fognak igazságtalan bírósági döntések folytán börtönben ülni. E látogatások alkalmával a két elítélt írásban is megerősítette a szenátornak adott megbízását, hogy a Strasbourg-i Európai Emberjogi Bíróság előtt képviselje őket.

Rómában ülésezett a Közép Európai Kezdeményezés parlamenti csoportja

*** A Közép Európai Kezdeményezés parlamenti csoportjának ülésszakára került sor október 25–27. között Rómában. A kétnapos ülésszak munkálatain 17 ország delegációja vett részt. A Napoleon Pop liberális képviselő vezette román delegáció tagja volt Borbély László RMDSZ képviselő, a Képviselőház Állandó Bürójának titkára is.

A munkálatoknak két fő napirendi pontja volt. Egyiket a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés elleni harc képezte, a másik pedig a kis-és középvállalkozások támogatása, valamint a nagy nemzetközi infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat érintő kérdések körül összpontosult. A jelenlevők hangsúlyozták a terrorizmus elleni közös fellépés szükségességét, illetve a regionális kooperáció fontosságát Közép Európában. Borbély László képviselő előadásában a kis- és középvállalatok közötti nemzetközi együttműködés kérdéskörét érintette, részletes beszámolót tartva e vállalatoknak a lehetséges támogatási módozatairól, különösképpen itt Romániában. Hangsúlyozta ugyanakkor annak fontosságát, hogy Romániát érintsék az európai vasút- és autópálya építését célzó prioritásoknak.

A Közép Európai Kezdeményezés parlamenti csoportjának ülésszaka zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A román delegáció kérésére a dokumentum tartalmazza a Közép Európai Kezdeményezés tagországainak parlamenti csoportjai és kormányzatai közötti hatékonyabb együttműködés szükségességét, ugyanis mindeddig ez nem volt kielégítő.

Udvarhelyszéki hírek

*** Pénteken, október 26-án, került sor a bögözi polgármesteri hivatal tanácstermében a Tízek Szövetségének soron következő találkozójára. Napirendi pontok: a Hargita Gáz R.T. helyzete és jövője, a 2001-es évi költségvetési problémák megbeszélése a 2002. évi költségvetési tervezet tükrében.

Október 27-én tartották Csíkszeredában a Szociáldemokrata Párt Hargita megyei szervezetének alakuló ülését, amelyre meghívót kapott Verestóy Attila szenátor, valamint Antal István és Asztalos Ferenc képviselő urak.

Vasárnap, október 28-án dr. Bálint József születésének 100. évfordulója alkalmából került sor a diafalvi iskola (Oroszhegy) névadó ünnepségére.

Szórvány, vidék, helyi közösség – az Itthon, fiatalon Mozgalom találkozója

*** Október 26–28. között került sor Marosfõn az Itthon, fiatalon Mozgalom újabb találkozójára. A székelyudvarhelyi SZ-MADISZ által szervezett megbeszélésen részt vettek a nagybányai, besztercei, vajdahunyadi, bihari, marosvásárhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi Itthon, fiatalon tagszervezetek képviselői, illetve az Ügyvezető Elnökség részéről Kovács Péter és Porcsalmi Bálint előadók. A tanácskozáson sor került az elmúlt hónapok tevékenységeinek bemutatására: minden tagszervezet beszámolt programjairól, az elnökség ismertette eddigi eredményeit és prioritásait az elkövetkező periódusra.

Sikerült az elnökségi tagok hatásköreit és tevékenységi területeit meghatározni: kiemelt szerepet szánnak a tagszervezetekkel, a szórványban működő szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős alelnököknek, a romániai és külföldi ifjúsági struktúrákkal, illetve a médiával, a szervezet arculatával és a támogatási rendszerekkel foglalkozó alelnököknek. A résztvevők beszámolót hallottak a Romániai Ifjúsági Tanács és az ifjúsági törvény jelenlegi helyzetéről: az Itthon, fiatalon Mozgalom hamarosan felvételét kéri a RIT-ba, az ifjúsági törvény véleményezésére létrehozott munkacsoport folytatja működését.

A jelenlevők újra hangsúlyt fektettek a Mozgalom stratégiájának hatékony kivitelezésére: minden lehetséges erőforrást, segítséget meg kell adni a helyi kezdeményezéseknek, a helyi csoportoknak, a vidéken, a szórványban működő és hátrányos helyzetű ifjúsági szervezeteknek. Ugyanakkor az RMDSZ helyi és országos struktúráival való szoros és hatékony együttműködés módozatainak meghatározása is tárgyát képezte a megbeszélésnek.

A találkozó végén összeállt a novemberi és decemberi program, az eseménynaptár, sikerült egyeztetni néhány konkrét szervezési kérdésben is, melyek a jövőben nagymértékben elősegítik a tagszervezetek közötti hatékony kapcsolattartást.

Szerkesztőségek figyelmébe

*** Az RMDSZ szerdán, október 31-én 13.00 órától tartja heti sajtóértekezletét a szövetség Dr. Lister utcai székházában.

A MÁÉRT IV. üléséről

*** Október 25–26 Budapesten került sor a Magyar Állandó Értekezlet IV. ülésére. A MÁÉRT ülésén az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyar sajtónak adott több interjújában is kifejtette, hogy a MÁÉRT bebizonyította működőképességét, s ugyanakkor a fontosságát is. Hangsúlyozta, hogy e fórum a közös gondjaink megoldásának egyik rendkívül fontos eszközévé vált. A szövetségi elnök továbbá felhívta a figyelmet a zárónyilatkozatnak arra pontjára, amely a Velencei Bizottság jelentésével egybecsengően kimondja, hogy a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, amelyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is hozhat intézkedéseket és támogatást nyújthat. Megállapította: Romániában is elhárulni látszanak azok a politikai akadályok, melyek gátolnák a státustörvény alkalmazásának megfelelő előkészítését, ugyanakkor rámutatott, hogy a térség országainak közös erőfeszítésére van szükség nem csak a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetének rendezéséhez, hanem számos más kérdésben is.

***

A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IV. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA

Budapest, 2001. október 26.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevői: a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselői

– hangot adnak megrendülésüknek az Amerikai Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások miatt, elítélik a szörnyű bűntettet, mely minden emberi érték ellen irányult és felszámolandónak tartják a terrorizmus minden fajtáját;

– szükségesnek ítélik a NATO, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek további intenzív szerepvállalását a délkelet-európai térségben, hogy elejét vegyék az olyan fejleményeknek, melyek a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezetlenségéből fakadóan kedvezőtlenül befolyásolhatják egész térségünk biztonságát és stabilitását;

– hangsúlyozzák, hogy a fentiek szellemében még inkább szükségessé vált egy működő nemzetközi és regionális kisebbségvédelmi rendszer, amely a jogaikért mindenkor békés eszközökkel küzdő nemzeti kisebbségeket, köztük a határon túli magyar közösségeket megfelelő védelemben részesíti. Támogatják a vajdasági magyarság autonómia törekvéseit;

– kiemelkedő fontosságúnak tartják az erdélyi önálló magyar nyelvű felsőoktatás létrehozatalát. Az EMTE az erdélyi magyar egyházak kezdeményezésére, a tudományos szakma és az RMDSZ törekvései, a román kormány akkreditációs engedélye és a magyar állam hathatós pénzügyi támogatása révén jött létre. Az ilyen sikeres együttműködést példaértékűnek tekintik;

– kiemelten fontosnak tartják továbbá a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem székhelyen kívüli képzésének beindítását Révkomáromban, valamint a Beregszászi Magyar Tanítóképző Főiskola akkreditált működését és ösztönzik hasonló intézmények létrehozását és fejlesztését;

– örömmel üdvözlik az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítését és 2001. október 11-i felavatását. A híd a térség fejlesztésében betöltött szerepén túl szimbolikus jelentéssel bír, kifejezi a kapcsolatok újjáépítésének és fejlesztésének határokat átívelő szándékát;

– örömmel üdvözlik a határon túli magyar közösségek életében kiemelkedő fontosságú gyakorlati eredményeket, többek között Romániában a föld- és erdőtulajdon visszaszolgáltatásáról szóló, valamint a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító közigazgatási törvény elfogadását, Jugoszláviában a közösség szempontjából fontos önkormányzati és kormányzati felelősségvállalást; a magyar nyelvű egyetemi felvételi vizsgák újbóli bevezetését a Újvidéki Egyetemen, illetve a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény módosítási indítványának kedvező fogadtatását a vajdasági és a szerbiai kormány részéről, és szorgalmazzák a megkezdett folyamatok továbbvitelét. Ezek hozzájárulnak e közösségek önazonosságának megerősödéséhez és fejlődéséhez, s ez által stabilizáló szerepet játszanak a térségben;

– javasolják, hogy a magyar kormány illetéke szervei vizsgálják meg, miként könnyíthetők meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény által nem érintett magyarok állampolgársága meg- illetve visszaszerzésének szabályai.

II.

A MÁÉRT résztvevői megállapodnak a következőkben:

– a határon túli magyarok által kezdeményezett, a MÁÉRT II. ülésének 1999. november 12-én kelt zárónyilatkozatában szorgalmazott törvény (2001. évi LXII. sz. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról – a továbbiakban: törvény) elfogadása a Magyar Országgyűlés által 93 százalékos parlamenti támogatással megteremtette az alapot a magyarországi és határon túli magyarok kapcsolatainak jelentős bővítéséhez. A 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy jelentősen hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, megmaradásához és gyarapodásához szülőföldjükön,

– megállapítják, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és stabilitását és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. A törvény végrehajtása ugyanakkor olyan gyakorlatot honosít meg, amely a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének fontos eszköze lehet Közép- és Kelet-Európában;

– megelégedéssel veszik tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (Velencei Bizottság) 2001. október 19-én elfogadott 168/2001. sz. jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországaik által nyújtott kedvezményekről. E dokumentum megerősíti, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamely ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. Ez igazolja a törvény alapeszméjét, amely szerint Magyarország támogatást nyújt a szomszédos országokban élő magyarok számára. A bizottság jelentése ugyanakkor alátámasztja, hogy a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az európai gondolkodással és gyakorlattal, továbbá a nemzetközi jog alapelveivel;

– a törvény összhangban van a Magyarország és szomszédai által kötött kétoldalú szerződésekkel és kisebbségvédelmi egyezményekkel. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a kétoldalú szerződéseket és kisebbségvédelmi egyezményeket valamennyi szerződő félnek maradéktalanul végre kell hajtania;

– megállapítják, hogy a Velencei Bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A végrehajtási jogszabályok is álljanak összhangban a jelentés megállapításaival, ugyanakkor a végrehajtás során a bizottság egyes észrevételei hozzájárulhatnak a technikai jellegű kérdések gyakorlati kivitelezéséhez;

– a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye;

– üdvözlik, hogy a határon túli szervezetek létrehozták az ajánló szervezeteket, amelyek segítik a jogosultakat a kedvezmények és támogatások igénybevételében a MÁÉRT III., 2000. december 14-i Zárónyilatkozata Mellékletében foglaltaknak megfelelően, és elengedhetetlennek tartják, hogy ahol ezeket még nem alakították meg, a közreműködő szervezeteket mihamarább létrehozzák;

– szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar szervezetek továbbra is aktív, kezdeményező szerepet vállaljanak a törvény felfogásának és gyakorlati elemeinek elfogadtatásában állampolgárság szerinti államaik kormányaival és többségi nemzeteivel, és egyetértenek a konzultációk folytatásával a határon túli szervezetekkel, illetve a szomszédos országok kormányaival a törvény végrehajtásának részletszabályozásait illetően az érintett határon túli magyar szervezetek képviselőinek bevonásával. A nyugati magyarság aktívan hozzájárul a törvény elfogadtatásához nemzetközi színtéren.

Budapest, 2001. október 26.

Melléklet

A Magyar Állandó Értekezlet 2001. október 25–26-i ülésén megvitatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának kérdéseit, amelynek alapján szükségesnek ítéli, hogy a végrehajtási rendeletek megalkotása során a törvény jogalanyainak meghatározásában vegyék figyelembe az alábbi szempontokat:

magyar igazolványt kaphat az a magát magyarnak valló személy, aki tud magyarul, illetve

a.) valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja,

b.) valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartják számon,

c.) az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja nyilván.

A MÁÉRT résztvevői fontosnak tartják, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával, továbbá hogy a törvény által biztosított támogatásokhoz való hozzáférés gyakorlati megvalósítására egységes elveken működő, központi koordinációt ellátó szervezeti háttér jöjjön létre.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség

Fidesz – Magyar Polgári Párt

Magyar Koalíció Pártja

Magyar Szocialista Párt

Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

Vajdasági Magyar Szövetség

Szabad Demokraták Szövetsége

Vajdasági Magyar Demokrata Párt

Magyar Igazság és Élet Pártja

Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége

Magyar Demokrata Fórum

Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség

Magyarok Világszövetsége Nyugati Régió

A Magyar Köztársaság Kormánya

SZDSZ (csak a nyilatkozat I. részével ért egyet, a II. rész és a Melléklet tartalmával nem ért egyet)