RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
- október 2., kedd IX. évfolyam, 2050. szám
Az RMDSZ keddi sajtótájékoztatójáról
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a szombati SZKT rövid összefoglalója után kifejtette, hogy várható volt az önálló magyarnyelvű állami egyetem létesítésre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasítása. Ezt a politikai szándékát a szövetségnek kormánypártként sem sikerült elfogadtatnia. A szövetségi elnök ugyanakkor sajnálatosnak minősítette, hogy a román politikai élet tizenegy év alatt nem érett meg arra, hogy elismerje egy önálló magyar egyetem létjogosultságát. Rámutatott: a magyar nyelvű magánegyetem létrehozása bizonyítja, hogy szükséges egy ilyen jellegű intézmény létrehozása, amely minőségileg is megfelel az elvárásoknak. Ezt követően ma végső szavazásra kerülő, az erdős területek jogi forgalmát szabályozó 2000/226-os Sürgősségi Kormányrendelet fontosságát hangsúlyozta. A plénum a szakbizottság változatát szavazta meg, melynek értelmében 100 ha erdős területet lehet megvásárolni.
Frunda György az SZKT újonnan megszavazott elnöke közölte, hogy megőrzi az általa vezetett testület pozitív tulajdonságait, de igyekszik operatívabbá, az ET Parlamenti Közgyűlésének mintájára átszervezni az RMDSZ úgynevezett „miniparlametjét”. Az RMDSZ szenátor továbbá ismertette a Strasbourgban kifejtett tevékenységének eredményeit, ahol elfogadták javaslatát egy külön nemzetközi törvényszék létesítésére vonatkozóan, amely a jugoszláviai háborús bűnösöket elítélő törvényszék mintájára a terrorcselekmények elkövetőit vonja felelőségre.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a szövetségnek a román gazdasági életben való szerepvállalásának jelentőségét hangsúlyozta. Figyelembe véve Románia gazdasági helyzetét elmondhatjuk, hogy azok a folyamatok, amelyek a magántulajdonra épülő piacgazdaságnak nyújtanak kibontakozási teret pozitívan befolyásolják a fejlődést az ország gazdasági fejlődését, míg az állami tulajdonkezelés fenntartása, az állami beavatkozás és adminisztratív centralizáció fékezik a gazdasági fellendülés esélyeit.
Markó Béla szövetségi elnök fogadta Michael Guest amerikai nagykövetet
*** Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok új nagykövete október 2-án Markó Béla szövetségi elnök vendége volt. Az elnöki hivatalban folytatott megbeszélésen jelen volt Edward G. Stafford követségi titkár és Bereschi Zsuzsa külpolitikai tanácsos. A bemutatkozó jellegű találkozón a szövetségi elnök ismertette a jelenlegi román politikai helyzetet, az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének sajátosságait, illetve a szövetség célkitűzéseit. Megemlítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a földtörvény és közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatos gondokat, és tájékoztatta az állami magyar egyetem létesítésének igényéről, valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás bővítéséről, a döntéshozó struktúrák, illetve tanszékek és karok létrehozásáról. A szövetségi elnök továbbá közölte, hogy a szövetség egyértelműen támogatja Romániának integrációs erőfeszítéseit mind az európai, mind az észak-atlanti szövetségbe. Ugyanakkor tájékoztatta az Egyesült Államok nagykövetét Romániának a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben vállalt szerepéről.
Michael Guest nagykövet részletesen érdeklődött a státustörvényről. Kifejtette: ezt valamiképp meg kell oldani, és ennek nem szabad a két ország viszonyának ártania. A nagykövet elmondta, hogy különös érdeklődéssel figyeli az etnikai kérdések alakulását, megoldását, mert az EBESZ keretén belül is e kérdéskörrel foglakozott.
Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke fogadta Áder Jánost, a Magyar Országgyűlés elnökét
*** Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Képviselőházi frakciójának elnök ma délután részt vett a Képviselőház elnöke, Valer Dorneanu és Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke által vezetett magyar delegáció között sorra kerülő találkozón. A politikai és gazdasági kérdések után a tárgyaláson élesen felvetődött a státustörvénynek a gyakorlati alkalmazásra váró kérdése. Az őszinte nyíltsággal zajló megbeszélésen a román fél elmondta a státustörvénnyel kapcsolatos, eddig is jól ismert kifogásait. Válaszképpen Áder János határozottan felelt a román fél által felvetett problémákra. A beszélgetés végkicsengése szerint csakis a szélesebb körű tárgyalások, és a szakszerű találkozók hozhatnak eredményt a státustörvény alkalmazása körüli vitában.
Képviselőházi hírek
*** Képviselőházban a keddi plénumon végső szavazásra került 28 törvénytervezet és 10 egyeztető bizottsági jelentés, amelyek cikkelyenkénti vitája már egy korábbi ülésen megtörtént. A megszavazott törvénytervezetek között volt a társadalmi kirekesztettség megelőzésére és felszámolására vonatkozó törvénykezdeményezés és a 2001/24-es, a mikrovállalkozások adózását szabályozó SKR is. Szintén ma, több hónapos huzavona, tárgyalás után, a kormánypárttal való ma reggeli újabb politikai egyeztetés eredményeként sikerült elérni, hogy a plénum a 2000/206-os SKR szövegét a Kormány által kibocsátott formában szavazta meg. Így a tanügyi törvény 166. cikkelyének (46) bekezdése szerint az államosított iskolai ingatlanok, közöttük az egyháztól elkobzottak is, egy ezután következő, a visszaszolgáltatásra vonatkozó törvény tárgyát fogják képezni. Végső szavazásra került az erdős területek jogi forgalmát szabályozó 2000/226-os Sürgősségi Kormányrendelet is. E jogszabály múlthéti cikkelyenkénti vitája során az RMDSZ képviselői fenntartották módosító javaslataikat, amelyeket a szakbizottság elutasított: az erdős területek eladásánál a társtulajdonos, a szomszédos terület tulajdonosa élvezzen elővásárlási jogot, és csak ezután jöhessen az állam vásárlóként, valamint azt, hogy a megvásárolható erdősterületek nagysága ne legyen korlátozva. A plénum a szakbizottság változatát szavazta meg, így legtöbb 100 ha erdős területet lehet megvásárolni, és a vásárlásnál a társtulajdonos és a szomszédos terület tulajdonosa (amely lehet az állam is) egyformán élhet az elővásárlási joggal.
Kétmilliárd lej a Szent Kereszt plébánia tatarozására
*** A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium az RMDSZ többszörös közbenjárása eredményeként Kormányrendelet bocsátott ki, melynek értelmében az idei évre kétmilliárd lejt utalt a csíkszeredai katolikus püspökségnek. Az összeget a Szent Kereszt plébánia tatarozására fordítják.
A külügyi bizottság a Finn-Román Parlamenti Baráti Bizottsággal találkozott
*** A Képviselőház külügyi bizottságának tagjai 2001 október 2-án találkoztak a Finn-Román Parlamenti Baráti Bizottsággal. A találkozó során Szilágyi Zsolt képviselő Romániának a vízumköteles országok listájáról való levétele mellett érvelt. Az RMDSZ képviselő ugyanakkor kifejtette, hogy kisebbségvédelem szempontjából az RMDSZ modell értékűnek tekinti Finnországot.
Áder Jánost, a Magyar Országgyűlés elnökét fogadta Markó Béla szövetségi elnök
*** Markó Béla szövetségi elnök Áder Jánossal, a Magyar Országgyűlés elnökével folytatott tárgyalás után elmondta, hogy elsősorban az RMDSZ-nek a román politikai életben elfoglalt helyéről és szerepéről illetve gazdasági kérdésekről beszéltek. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatának nem szabad a státustörvény körüli vitára korlátozódnia.
Áder János beszámolt Adrian Năstase miniszterelnökkel folytatott tárgyalásról is. Az Országgyűlés elnöke közölte, hogy mindkét fél nagyobb hangsúlyt fektetett az elért gazdasági eredmények ismertetésére. Továbbá elmondta: Magyarország teljesítette az EU integrációhoz szükséges gazdasági feltételeket. A munkanélküliség 6,5% alá csökkent, 4,5%-os a gazdasági fejlődés, a költségvetési hiány csökkenőben van, míg Magyarország exportja egyre dinamikusabb. Adrian Năstase román kormányfő a maga rendjén tájékoztatta Áder Jánost a romániai gazdasági helyezet alakulásáról.
Az Országgyűlés elnöke továbbá elmondta, hogy a gazdasági feltételek mellett a törvénykezést is össze kell hangolni az európai normákkal. Ugyanakkor Magyarország európai és NATO integrációs törekvéseinek támogatásáról biztosította a román miniszterelnököt. A státustörvénnyel kapcsolatban Áder János közölte, hogy e kérdéskört csak érintőlegesen tárgyalták. Magyarország álláspontja világos, és csak a kérdés alkalmazása körül léteznek nézeteltérések, amelyeket a két kormány szakbizottságainak kell majd tárgyalások révén eloszlatniuk.
Áder János az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói tagjaival találkozott
*** Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke vezette delegáció ma délután találkozott az RMDSZ Képviselőházi és Szenátusi frakcióinak tagjaival.
Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke emlékeztette a magyar delegációt arra, hogy a szövetség parlamenti támogatással együtt dolgozik a kormánypárti Szociáldemokrata Párttal. Ez az együttműködés nem akadálymentes, de az RMDSZ arra törekszik, hogy választói elégedettek legyenek azokkal az eredményekkel, amelyeket az SZDP-vel megkötött protokollúm eredményeként sikerül elérniük.
Verestóy Attila a kormánypárttal való együttműködés kapcsán arról szólt, hogy a politikai egyeztetések során az RMDSZ nem egyszer nehéz helyzetbe kerül, ugyanis a román politikusok adott törvénytervezet megvitatásakor a magyar törvényhozásból kiemelt jogszabályokkal érvelnek. Konkrét példaként említette a román nyelv védelmére kidolgozott törvénytervezetet, ez esetben ugyanis hasonló tervezetről beszélhetünk a magyar törvényhozásban is. Az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője azonban hangsúlyozta, hogy természetesen megvannak azok a helyzetek, amikor a magyar törvénykezés pozitív példaként említhető a hazai politikai viták során.
Áder János Románia EU-s illetve NATO csatlakozásáról elmondta: Magyarország valóban támogatja Románia integrációját, ám nem tőle függ a csatlakozás kérdésének napirendre tűzése. Tamás Sándor RMDSZ képviselő azt a szakmai kapcsolatot értékelte, amely az elmúlt időszakban jött létre a romániai és magyarországi politikusok, szakemberek között. Példaként említette a szakbizottságok szintjén kialakult és látványosan fejlődő szakmai együttműködést. Tokay György képviselő hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés és a román Parlament között kialakuló és fejlődő szakmai kapcsolatok lehetővé tennék a különböző területeken jelentkező feszültségek feloldását. Tokay fontosnak tartja ugyanakkor egy olyan kapcsolat megteremtését, amely egy nagyobb magyar közösség és egy kisebbségben élő magyar közösség képviselőit közelíti egymáshoz.