RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila

november 23., péntek IX. évfolyam, 2088. szám

Ülésezik a Szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény erdélyi alkalmazására létrehozott Felügyelő Testület

*** 2001. november 23-án Kolozsváron 12.00 órai kezdettel került sor a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény erdélyi alkalmazására létrehozott Felügyelő Testület alakuló ülésére. A testület a tanácskozás kezdetén három ülésvezetőt választott, ennek tagjai: Takács Csaba, az RMDSZ részéről, Tőkés László, az egyházak részéről, valamint Kötő József, a civil szervezetek részéről.

A tanácskozás napirendi pontjai között szerepel: egy dokumentum elfogadása a Felügyelő Testület megalakulásáról, tájékoztatás az RMDSZ vezetői és a magyar kormány képviselői egyeztetéseiről, valamint a törvény alkalmazására vonatkozó elvi és gyakorlati kérdések tisztázása. A találkozóról részletes beszámolót közlünk az RMDSZ-Tájékoztató következő számában.

Bővül a hitelfelvételre jogosultak köre

*** Pete István és Puskás Bálint RMDSZ-szenátorok több módosító javaslatot tettek a hitelszövetkezetre vonatkozó – becikkelyezésre a Szenátushoz benyújtott – 97/2000 sz. Sürgősségi Kormányrendelet szakbizottsági vitája során, melyeket aztán a Gazdasági Bizottság belefoglalt a plénum elé terjesztendő jelentésbe. Ezek szerint a hitelfelvételre jogosultak köre kibővül a fogyasztási és termelő szövetkezeti egységekkel, a küldöttgyűléseken való részvétel feltételei egyszerűsödnek, négy helyet öt év türelmi időt kapnak a tanulmányi oklevelük megszerzéséhez azok a hitelszövetkezeti vezető tisztviselők, akik nem rendelkeznek a törvény által megkövetelt végzettséggel.

Az Itthon, fiatalon mozgalom felvételét kéri a MIK-be

*** Az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM) közel két éves tevékenység után hivatalosan bejegyezte magát a Román állam törvényei szerint. A Mozgalom létrehozásának alapgondolata azon ifjúsági szervezeteknek egy föderációba való tömörítése volt, amelyek helyi szinten együttműködnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, ugyanakkor hangsúlyt fektetnek a helyi szervezetek, mozgalmak felkarolására, megerősítésére.

Az Itthon, fiatalon mozgalom az első bejegyzett romániai föderáció, amelynek fő célkitűzése a szórvány és a vidék segítése. A Mozgalom jelenleg több mint 80 bejegyzett szervezetet tömörít, hét erdélyi megyéből. Tagsága folyamatosan bővül, hiszen az Itthon, fiatalon mozgalom nyitott minden olyan ifjúsági szervezet irányába, amely felvállalja a fő célkitűzéseit. Ezek közé tartozik a szorvány és a vidék felkarolása, a helyi közösségek támogatása, valamint az RMDSZ helyi szervezeteivel való együttműködés.

A mozgalom tagjai úgy vélik, hogy az általuk kifejtett tevékenységek, célkitűzéseik és az átfogó struktúrájuk felhatalmazza őket arra, hogy felvételüket kérjék a Magyar Ifjúsági Konferenciába. A mozgalom vezetőinek meggyőződése, hogy más ifjúsági szerveződésekkel közösen az IFM is hozzájárult a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok életének megszervezéséhez, összefogásához és támogatásához

Nagybányai hírek

*** November 21-én ültek össze a nagybánya területi civil szervezetek, melyen kinevezték azt a három szervezetet, mely a területi Védnöki Testületbe fogja kinevezni küldötteit.

*** Csütörtökön a helyi RMDSZ képviselői a magyar egyházakkal folytatott megbeszélést, ugyancsak státus törvény alkalmazása kapcsán.

*** Szombaton a kapnikbányai RMDSZ elnökségi ülést tart, melyre a nagybányai RMDSZ vezetősége is hivatalos. Szintén szombaton kerül sor a Szinérváralján megrendezett, már hagyományos vált Erdős Sylvester János megemlékezésre, amelyen részt vesz a nagybányai RMDSZ elnökség néhány tagja is.

*** Sülelmed végre saját RMDSZ irodát nyit, ahol a helyi elnökség és alpolgármester felváltva tartanak majd ügyfélszolgálatot

Besztercei hírek

*** Az Árpádházi Szent Erzsébet Nőegylet, a Német Lujza Református Nőszövetség és a Láncszem Nőegylet ökumenikus Szent Erzsébet ünnepséget rendezett november 21-én Besztercén, a Római Katolikus Plébánia imatermében.

*** A Besztercei Diáktanács és a Madisz pályázatíró képzést szervez november 23–24-én Besztercén. A képzésen részt vesznek az egyházak képviselői, iskola igazgatók, pedagógusok, valamint ifjúsági és civil szervezetek képviselői. Előadók: Porcsalmi Bálint ijfúsági előadó és Farkas András, a Pont pályázati figyelő szerkesztője.

*** A városi RMDSZ, a Besztercei Diáktanács és a Madisz Magyar Civil Fórumot szervez 2001. december 1-jén, ahova elvárják a civil szervezetek képviselőit és mindenkit, aki szerepet akar vállalni közösségi életünk szervezésében. A rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány.

Udvarhelyszéki Országgyűlési Képviselők Arcképei

*** Az Sz-Madisz és az Udvarhelyszéki RMDSZ szervezet kiadásában, illetve Dr. Verestóy Attila szenátor támogatásában mintegy 100 példányban jelent meg az Udvarhelyszéki Országgyűlési Képviselők Arcképei című ismertető füzet. A kiadvány szerzői, Gidó Csaba és Fecső Zoltán történészek olyan egykori Udvarhelyszéki személyiségek közéleti jelentőségének felelevenítésére vállalkoztak, mint Wesselényi Miklós, Pálffy János, Orbán Balázs, Tibád Antal, Ugron Gábor, Daniel Gábor, Balogh Artúr és Paál Árpád. A rövid életrajzi és tömör történelmi ismertetőket Biró Gábor rajzai egészítik ki.

A kormány elfogadta az anyanyelvhasználatra vonatkozó végrehajtási szabályokat

*** Az RMDSZ évtizedes kitartó és következetes politikai tevékenységének eredményeként a 2001 januárjában Románia Parlamentje elfogadta a Helyi közigazgatási törvényt, amely igazodik az európai közigazgatási és anyanyelv-használati normákhoz. Az RMDSZ több hónapos sürgetése következtében Románia Kormánya 2001. november 21-én elfogadta a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatára vonatkozó végrehajtási szabályait.

Az alábbiakban bemutatjuk az anyanyelvhasználatra vonatkozó határozat összefoglalóját:

VÉGREHAJTÁSI SZABÁLYOK

a 2001. évi, 215 számú Helyi közigazgatási törvény által előírt, a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok helyi közigazgatásban történő anyanyelv-használati jogára vonatkozó rendelkezésekhez

Románia kormánya 2001. november 21., szerdai ülésén elfogadta a helyi közigazgatási törvény által előírt nemzeti kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. A három fejezetben megfogalmazott végrehajtási szabályok a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyei alkalmazását kiegészítik, pontosítják, és megsértésük esetén szankciókat is előír.

A végrehajtási szabályok általános rendelkezések fejezetében alapelvként előírják a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok anyanyelv-használati jogát a helyi közigazgatási hatóságokkal folytatott viszonyban, azokban a helyi közigazgatási területi egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a 2001. évi 215 számú helyi közigazgatási törvény, Románia által 1995. évi 33 számú törvény alatt ratifikált Nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény, valamint más, Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények és alapszerződések értelmében.

Azon közigazgatási területi egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, az illető nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok a helyi közigazgatási hatosságokkal folytatott viszonyban a következő jogokkal élhetnek az anyanyelvhasználat terén:

anyanyelven tudomásul venni a helyi és megyei tanácsok napirendjét, valamint határozatait;
anyanyelven szóban vagy írásban fordulni a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint a helyi és megyei tanácsok saját apparátusához;
a helységelnevezés kötelező feliratozásához az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;
biztosítani fogják a helyi közigazgatáshoz tartozó közintézmények anyanyelven való feliratozását, valamint a közérdekű hirdetések anyanyelven való közzétételét.

Ugyanakkor, azokban a helyi vagy megyei tanácsok ülésein, amelyben egy nemzeti kisebbséghez tartozó tanácsosok száma eléri az egyharmadot, lehetséges az illető nemzeti kisebbség anyanyelvhasználata.

Az általános rendelkezések által előírt jogok végrehajtása céljából a különleges rendelkezések című fejezetben a következő kötelezettségeket és eljárásokat állapítja meg:

a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok a helyi közösségre tartozó ügyek megvitatásán való részvétel céljából anyanyelven értesülnek a helyi vagy megyei tanács napirendjéről, a médiák vagy bármilyen más közhirdetés utján. E célból a polgármesterek, valamint a megyei tanács elnökei biztosítani fogják az anyanyelvre való fordítást, amely a titkár, valamint a közigazgatási egység főtitkára gondoskodásával közététetik, a román nyelvű hirdetés végrehajtásához hasonló időn belül és eszközökön keresztül. A helyi vagy megyei tanács napirendjének anyanyelven történő közhirdetése belefoglaltatik az ülés jegyzőkönyvébe és az ülés dokumentum-csomagjához mellékelni kell a napirendet, hivatalos nyelven, valamint az anyanyelvre lefordított változatban;
a helyi vagy megyei tanácsok ülésén az anyanyelv használata során, minden esetben az ülés dokumentumait román nyelven, az állam hivatalos nyelvén kell megszerkeszteni. Ilyen esetekben, a polgármesterek és a megyei tanácsok elnökei kötelesek biztosítani teljes mértékben és ugyanakkor a román nyelvű fordítást. A fordítást olyan személyek végezhetik el, akik nagyon jól vagy jól ismerik úgy a román nyelvet mint az illető nemzeti kisebbség anyanyelvét. Rendkívüli esetekben, ha a fordító hiányzása, vagy ennek más személlyel történő helyettesítésének akadálya miatt, a fordítás nem lehetséges, a tanácsülés román nyelven folytatja munkálatait. Ha a helyzet megismétlődik a következő ülés alkalmával is, akkor a munkálatokat elnapolják. Egy harmadik elnapolás esetén, a 2001. évi 215 Törvény, 58. cikkelye alkalmazandó. A törvény értelmében a tanácsülések dokumentumait csak román nyelven, az állam hivatalos nyelvén állítják össze. Az ülések jegyzőkönyvei egyenesen román nyelven íródnak, az ülés alatt történő fordítás alapján. A tanács a határozattervezeteit, valamint más dokumentumait, amelyek megvitatása és elfogadása a tanács hatáskörébe tartozik, minden esetben román nyelven kell megszerkeszteni, és mellékelni kell a jogosult nemzeti kisebbség anyanyelvén történő fordítást. Azon végső határozatokzat és más dokumentumokat, amelyek megvitatása és elfogadása a tanács hatáskörébe tartozik, román nyelven szerkesztenek meg és lefordítják a nemzeti kisebbség anyanyelvére. Minden esetben az anyanyelv használatát a helyi vagy megyei tanács ülésén az illető ülés jegyzőkönyvébe foglalják;
a titkár, valamint a helyi területi közigazgatási egység főtitkára, a helyi vagy megyei tanács normatív jellegű határozatai köztudomásra hozásának biztosítása érdekében, köteles meghozni minden technikai vagy más jellegű intézkedést. Hasonló kötelezettségekkel jár a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárnak anyanyelvén történő személyes határozatok közlésének biztosítása is, egy ez irányú írásos kérés létezése esetén. A normatív jellegű helyi vagy megyei tanácsi határozatok anyanyelven történő köztudomásra hozása, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgároknak tudomására hozandó személyes jelegű határozatok közlése a román nyelvű hirdetés végrehajtásához hasonló időn belül és hasonló eszközökön keresztül történik;
az általános rendelkezések fejezetében meghatározott polgárok anyanyelven, szóban vagy írásban, fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint a helyi és megyei tanácsok saját apparátusához. A helyi közigazgatási hatóságok, valamint a hozzájuk tartozó jellegzetes apparátusok kötelesek válaszolni a kérésekre mind román nyelven, mind anyanyelven;
a helyi közigazgatási hatóságok által szervezet hivatalos rendezvényeken a román nyelvet, az állam hivatalos nyelvét használják. Azon közigazgatási területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség száma meghaladja a lakosság összlétszámának 20%-át, a hivatalos rendezvényeken, a román nyelv mellett használható az illető nemzeti kisebbség anyanyelve is;
a polgári házasságkötést az anyakönyvi tisztségviselő román nyelven végzi. Kérésre a szertartást a házasulandó személyek anyanyelvén is le lehet folytatni, ha az anyakönyvi tisztségviselő ismeri az illető nyelvet. Az anyakönyvi okiratokat és igazolásokat csak román nyelven szerkesztik meg;
a helységnevek feliratozása az erre jogosult nemzeti kisebbség anyanyelvén, ugyanazon a hirdetőn, a román elnevezés alatt, hasonló betűtípus, betűnagyság és szín használatával történik. A feliratozást mind a helységben való belépési közlekedési útmutatókon, mind kilépéskor létező közlekedési útmutatókon megtörténik. A polgármester gondoskodik az útmutató táblák elkészítéséről, a költségeket a helyi költségvetés fedezi;
a helyi és megyei tanács hatásköre alá tartozó közintézmények feliratozása az erre jogosult nemzeti kisebbség anyanyelvén, egy a román nyelvű hirdetőhöz hasonló méretű hirdető táblán, azonos betűtípusokkal és színekkel történik, esetenként a román nyelvű tábla alatt, vagy jobb oldalra való helyezésével;
a feliratozásokat legkésőbb a végrehajtási szabályok hatályba lépésétől számított 90 napon belül el kell készíteni.

A végrehajtási szabályzat végső rendelkezéseiben a helyi közigazgatásban történő anyanyelvhasználat biztosítása végett a következőket írja elő:

az illetékes helyi és megyei tanácsok saját apparátusán belül, a közönség szolgálatért felelős osztályokon olyan személyeket fognak alkalmazni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az alkalmazás versenyvizsga utján történik;
a helyi közigazgatási hatóságok, a jelen végrehajtási szabályok alkalmazása során felmerülő költségeket a helyi költségvetésből fedezik;
a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok számát a nép-, valamint lakás számlálás adatai alapján állapítják meg.

Ugyanakkor a végrehajtási szabályzat 3.500.000 lejtől egészen 50.000.000 lejig terjedő bírságokat ír elő a törvény megszegése esetén, ha a törvénysértés nem esik a bűntető törvény hatálya alá. A bírságok megállapítása a prefektus vagy megbízottjának hatásköre, és kiróható a polgármesterre, a megyei tanács elnökére, esetenként a titkára vagy a főtitkárra.

A végrehajtási szabályok a hivatalos közlönyben való kihirdetés, vagy a benne megállapított időponttól lesznek hatályosak.