RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
- november 14., szerda IX. évfolyam, 2081. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a 20002. évi költségvetési törvénynek idejében való elfogadásának jelentőségét hangsúlyozta, és kiemelte az RMDSZ módosító javaslatainak szükségszerűségét.
Vida Gyula képviselő a 2001. évi költségvetés negatív vonásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az RMDSZ szakemberei számos konzultációt folytattak a helyi közigazgatás képviselőivel, polgármesterekkel, a megyei tanácsok elnökeivel annak érdekében, hogy konkrét tapasztalatok alapján kiszűrhessék a 2001. évi költségvetés negatívumait. Vida Gyula hangsúlyozta, hogy a helyi tanácsok már szeptemberben komoly anyagi gondokkal küszködtek, mivel a rendelkezésükre álló költségvetési források elfogytak, ami súlyos gondokat okozott a helyi közigazgatásban. Számos helyen komoly gondokat okozott a különböző számlák törlesztése, valamint az egyes intézmények, mint például az iskolák, óvodák működtetéséhez szükséges pénzalapok hiánya. A hasonló jellegű kérdések megoldása és elkerülése érdekében az RMDSZ a kormány elé terjesztett egy dokumentumot, amelyben javasolja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmény véglegesítése után kerüljön sor a költségvetés kiegészítésére.
A képviselő kiemelte, hogy a kormány pozitívan reagált az indítványra, és valószínű, hogy már a napokban tárgyalni fognak e téma kapcsán. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Szövetségnek a költségvetés kiegészítésére vonatkozó javaslatai nem etnikai jellegűek, ezek érintik az ország valamennyi megyéjét, települését. Vida Gyula ugyanakkor kitért az RMDSZ által kezdeményezett 133/1999 számú törvényre is, amely a kis és középvállalatok támogatását szorgalmazza. Ennek alapján létrejött egy pénzalap, amely elérhetővé teszi a kis- és középvállalatok számára a banki kölcsönök felvételéhez szükséges garanciát. Előreláthatóan a szavatossági alap 2002. január 1-től fog életbe lépni.
Az újságírók kérdéseire válaszolva a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi Európa Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. Vida Gyula képviselő rámutatott, hogy a jelentésben Magyarországnak az EU-ba való csatlakozása után kell az európai normákhoz igazítania a státustörvénynek az egész uniót érintő fejezeteit. A képviselő itt elsősorban a külföldi állampolgárok munkavállalási lehetőségire utalt. Markó Béla ugyanakkor hozzátette: mindkét jelentés egyértelmű üzenete, hogy folyatatni kell a kétoldali tárgyalásokat, hogy a két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást, hiszen egyik félnek sem érdeke a két állam közötti kapcsolatok elmérgesedése.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a maga rendjén túlzottnak vélte a státustörvény kapcsán kialakult sajtókampányt. Szerinte az első számú prioritást nem a státustörvény, hanem az ennél sokkal fontosabb a gazdasági problémák megoldása kellene képezze. A képviselő kifejtette, hogy a Magyarország és Románia közötti feszültség mindenek előtt a gazdasági kérdések orvoslásával oldható fel, ezek kezelése nagymértékben hozzájárul a politikai problémák kedvező megoldásához. Dr. Kelemen Atilla abbéli reményét is kifejezte, hogy a két ország kormánya mielőbb megkapja a megfelelő utat a legégetőbb problémák megoldására, amelyek elsősorban gazdasági kérdések.
Marad a szakbizottság által elfogadott változat
*** Kedden a későig tartó ülés során a honatyák a 2002. évi költségvetés tervezetének vitatásában a 46. cikkelyig jutottak el. A plénum mindvégig a szakbizottság által elfogadott változatot szavazta meg, elutasítva azokat a módosítási javaslatokat, amelyeket a szakbizottság is elutasított.
RMDSZ javaslatra idáig a 19. és a 25. cikkelynél fogadtak el módosítást.
Az RMDSZ célkitűzései között prioritásként szerepel a kis- és középvállalkozások támogatása, hiszen ezek a gazdasági egységek nagymértékben járulnak hozzá az állami költségvetés bevételi oldalához, és jelentős szerepük van az új munkahelyek létesítésében is. E programnak megfelelően javasolta az RMDSZ, hogy a kis- és középvállalkozások és szövetkezetek minisztériumának költségvetésében a pályázatok alapján elnyerhető támogatások elkülönített összegekben jelenjenek meg. Ez az intézkedés, amelyet a költségvetési törvény 19. cikkelynél el is fogadtak a honatyák, könnyebbé teszi a közpénzek felhasználásnak követését is.
A 25. cikkely megszavazott szövege szerint, az RMDSZ által benyújtott módosítás hatására a helyi önkormányzatok költségvetéseinek a megyei tanácsok által történő kiegyenlítésére szánt visszaosztások aránya 15%-ről 16%-ra növekedik. Ez az előírás összhangban van az EU helyi autonómiára vonatkozó elveivel és jogszabályaival (amelyeket Románia is egyre inkább felvállal), előrelépést jelent a helyi autonómia bővítésében, és megkönnyíti a helyi szintekre leosztott új feladatok pénzügyi fedezését.
A plénum előtt Birtalan Ákos fenntartotta azt a 25. cikkelyhez kapcsolódó RMDSZ módosító javaslatot, miszerint a mikró-vállalkozások átalányadójából 40% maradjon azoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol ezek kifejtik tevékenységüket.
A 27. cikkely vitája során Ráduly Róbert a plénum előtt ismertette azt az Antal István képviselővel közösen kidolgozott módosítási javaslatát, miszerint a helyi önkormányzatok költségvetéseinek a megyei tanácsok által történő kiegyenlítésére szánt visszaosztott alapok megállapításánál a pénzügyminisztérium által meghatározott kritériumok csak irányadó jellegűek legyenek, a megyei tanácsok, ismerve a helyi sajátosságokat, kiegészíthessék ezeket az ismérveket.
Mindkét javaslatot mind a költségvetési szakbizottság, mind a plénum elutasította.
*** Szerdán délelőtt a képviselők és szenátorok megszavazták a 2002. évi költségvetési törvény szövegét, és a mellékletek megvitatásában a központi közintézmények költségvetésére vonatkozó 3. mellékletig értek el.
A törvény szövegének 49. cikkelyének 3. bekezdésénél az RMDSZ javaslata alapján elfogadták azt, hogy a tanügyi intézmények étkezési jegyet biztosíthatnak alkalmazottaiknak a költségvetésen kívüli forrásaikból. Rátérve a mellékletek vitatására, az igazságügyi minisztérium költségvetésénél Frunda György szenátor felhívta a honatyák figyelmét arra, hogy meg kell növelni a szakminisztériumnak kiutalt összegeket, hiszen a börtönök célja valójában a foglyok átnevelése lenne, amihez sokkal több pénzre van szükség. A plénum viszont elutasította ezt a javaslatot.
A közmunkaügyi, szállítási és a lakásügyi minisztérium költségvetésének megvitatása során Kovács Csaba képviselő fenntartotta a plénum előtt a Brassót kikerülő autóút építésére kiutalt összeget tartalmazó módosító javaslatát, elmondva, hogy tizenegy év alatt már a szükséges összeg kétszeresét is ráköltötték ennek az útnak a javítgatására, ám még mindig nagyon távol vannak a valódi megoldástól. A plénum pedig ezt a javaslatot is elutasította.