RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                                     Szerkeszti: Tófalvi Zselyke

www.rmdsz.ro                                                                                   elhivbuk@kappa.ro

2001. mбrcius 15., csьtцrtцk                                              IX. йvfolyam, 1929. szбm

 

1. Ünnepi rendezvények Kézdivásárhelyen
2. Méltóságteljes központi ünnepség Kézdivásárhelyen

 

 

1. Ünnepi rendezvények Kézdivásárhelyen

***      Az elmúlt tizenegy esztendő egyértelmű eredménye, hogy március 15-e az erdélyi magyarság természetes ünnepévé vált – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök március 14-én Kézdivásárhelyen. Az RMDSZ elnöke a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc 153. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében látogatott Kézdivásárhelyre, ahol a helyi magyar sajtó képviselőivel folytatott kötetlen beszélgetést.

Markó Béla a találkozón hangsúlyozta, az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára fontos és jelzésértékű az, hogy a jelenlegi román kormány miniszterelnöke, Adrian Năstase, üzenetet fogalmazott meg március 15-e alkalmából. Ez azt bizonyítja, hogy 11 év elteltével a mindenkori román kormányzat kötelességének érzi valamilyen formában viszonyulni a magyarság nemzeti ünnepéhez.

Bár az együttműködési megállapodás alapján elért eredményeink leltára még nem túl gazdag, az elmúlt negyedévben lényeges lépéseket tettünk  a magyar kisebbségi kérdés jelentős javulásában – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki úgy értékelte, a március 13-án megszavazott helyi közigazgatási törvény az oktatási törvény mellett az elmúlt évtized során kifejtett érdekvédelmi politizálás legfontosabb eredménye. A jogszabály, amellett hogy a magyarság számára megfelelő módon rendezi az anyanyelvhasználatot, számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely erősíti a közigazgatás decentralizációját, s ezáltal jelentősen növelheti a magyar közösségek önállóságát.

Az RMDSZ soron következő célkitűzéseit vázolva a szövetségi elnök a tulajdonkérdés, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának, az anyanyelvi oktatás bővítésének mihamarabbi és méltányos rendezését emelte ki. Ezekben a kérdésekben a további egyeztetésekre lesz szükség a kormánypárttal. Az RMDSZ megfelelőnek tartja az RTDP-vel folytatott együttműködést, de megyei szinten továbbra is igen változó a helyi szervezetek közötti együttműködés. Markó Béla közölte: az elvi egyezség ellenére továbbra is folyik a magyar tisztségviselők kiszorítása. Ezért a Szövetség alapvető célkitűzése, hogy olyan jogi és etikai rendszer kialakítását kezdeményezze, amely lehetővé tenné, hogy a magyarság helyi intézményekben való arányos képviselete ne a mindenkori politikai konjunktúrától függjön.

A megbeszélést követően az RMDSZ elnöke megtekintette a kézdivásárhelyi iskolások rajzaiból, festményeiből álló kiállítást, amely a Ha én varázsló lennék című gyerekverses kötetének verseire alapozott. A nemzeti ünnepet megelőző nap programja író-olvasó találkozóval zárult, ahol számos érdeklődő jelenlétében mutatták be Feledékeny Európa politikai tanulmányait és beszédeit tartalmazó kötetét, a Szétszedett világ és a Ha én varázsló lennék című versantológiákat.

 

2. Méltóságteljes központi ünnepség Kézdivásárhelyen

***      A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas forradalomra és szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó az RMDSZ által szervezett központi ünnepség. Az ünnepi megemlékezést a Duna televízió élőben sugározta. A Gábor Áron ágyuöntő-mester szobránál tartott megemlékezésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tamás Sándor képviselő és Török Sándor, Kézdivásárhely RMDSZ-es polgármestere. A magyar kormány képviseletében megtisztelte az eseményt dr. Matolcsy György  gazdasági miniszter, Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, valamint dr. Salai Imre alezredes, a Magyar Köztársaság katonai és légügyi attaséja.

Az ünnepséget Török Sándor polgármester üdvözlő szavai nyitották meg, aki hangsúlyozta, hogy őseink kiharcolták azt a jogot, hogy emelt fővel, büszkén ünnepelhessük március 15-ét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét dr. Matolcsy György gazdasági miniszter olvasta fel, aki elmondta, hogy az újraegyesített Európa nyújtja a legtöbbet a magyarság számára. A magyar miniszterelnök üdvözletében a szabadságharc eseményeinek felidézésével utalt arra, hogy a magyarság ugyanaz a szabadságvágyó és alkotó nemzet maradt. Kifejtette: „Rövidesen egy széles európai haza keretein belül egyesülnek az egymást elveszített nemzetrészek.”

Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta: „Világmagyarsággá tett minket a történelem, de most már meg kell maradnunk ott, ahol születtünk, és tovább nem szóródhatunk. Tovább nem fogyhatunk. Ha meg tudtunk kapaszkodni itt ezer évig, mint fenyőfa a sziklán, akkor ezután is meg fogunk kapaszkodni. Annál is inkább, mert tényleg változni látszik körülöttünk Európa, és egy új Európában nagyon hamar megváltozik a népek, nemzetek, országok szerepe is. Mintha most jött volna el tényleg az idő, hogy ezernyolcszáznegyvennyolc eszméi érvényesüljenek. Akkor a magyarság élenjárt a világszabadságért folytatott küzdelemben, és ma sem kell mások példájára várnunk, ma is feladatunk van Európának ebben a részében…És lennie kell erős gazdaságnak a Székelyföldön, mindenütt Erdélyben, ahol magyarok élnek, ez a föld meg kell hogy tartson minket. Ahhoz pedig, hogy megtarthasson minket, ahhoz, hogy megtarthassa a fiatalokat, elsősorban el kell tartania őket. Ehhez nem elég az érzelem, munka kell, kitartás kell, lelemény kell, közösségi összefogás kell hozzá!(…)Fel kell lendítenünk a Székelyföld gazdaságát, nem szabad engednünk, hogy a tulajdont, amit visszaszereztünk és visszaszerzünk, ismét kifújja a szél a kezünkből. Mit hoz nekünk az új évezred, teszem fel ismét a kérdést, mit hoz az új Európa? Nyelvek, nemzetek együttlétét kell meghoznia az új Európának, a segesvári csatatéren elesett költő igazát kell meghoznia, de ez nem fog eljönni magától, ezért nekünk is cselekednünk kell. Szabadságot, életet, gazdaságot és gazdagságot kell teremtenünk itt a szülőföldön mindenkinek! Ez a mi feladatunk!”

Tamás Sándor képviselő tolmácsolta Adrian Nastase román kormányfő ünnepi üzenetét: “Elődeink emlékezete és áldozata olyan üzenet számunkra, amelyet nem szabad soha elfelejtenünk, de egyben olyan üzenet is, amely nem csökkentheti a köztünk levő hidak további építésének lehetőségét és az emberi szolidaritás gesztusait. Sokkal fontosabb megértenünk, hogy sorsunk arra szánt bennünket, hogy egymás mellett éljünk ezen a vidéken. Ez azt jelenti, hogy azon túl ami elválaszt minket, fontosabb az, ami összeköt. A jövőnk csak közös jövő lehet az európai népek családjában.”

Gábor Áron ágyúöntő-mester szobránál az RMDSZ, a Magyar Kormány, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, az RMDSZ megyei és körzeti szervezetei, a Polgármesteri Hivatal, valamint egyházak, iskolák, közületek, intézmények helyezték el a kegyelet koszorúit.