RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
- december 5., szerda IX. évfolyam, 2097. szám
Tájékoztató az RMDSZ mai sajtóértekezletéről
*** Az RMDSZ heti sajtótájékoztatóján jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus jegyzője valamint Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke.
Markó Béla rövid tájékoztatót tartott az SZKT és SZET december 15-én Marosvásárhelyen sorra kerülő együttes üléséről. Ezt követően kitért a mára, december 5-re tervezett RMDSZ-SZDP találkozóra is, amelynek keretén belül előreláthatóan nem fogják kielemezni a két alakulat között megkötött protokollúm eredményeit. A tárgyalások témája a státustörvény és a RHSZ működését felügyelő bizottság dokumentuma is lesz. A mai tárgyalások során a kétoldali együttműködési szerződés mérlege összeállításának módozatát fogják megtárgyalni – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Borbély László képviselő beszámolt a Konzervatív Európai Néppártokat tömörítő pártszövetség találkozójáról, amelynek ülése november 27–28. között zajlott Brüsszelben. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a politikai bizottságban megtárgyalták az európai alkotmányt előkészítő alapelveket, ugyanakkor véglegesítették az Európai Unió munkatervének elveit szabályozó határozat tervezetet. A találkozó keretén belül a román küldöttség felvetette Romániának a vízumköteles országok listájáról való törlését, a fórum résztvevői támogatásukról biztosítottak – zárta összefoglalóját Borbély László.
Márton Árpád képviselő valamint Puskás Bálint szenátor az 1945. március 6. után elkobzott egyházi ingatlanok jogi státusát szabályozó törvénytervezetről tájékoztatták a jelenlévőket. Az RMDSZ képviselő megjegyezte, hogy a törvénytervezet alapelveit előzetesen véglegesítették a négy magyar történelmi egyház elöljáróival. A jogszabálytervezet alapelvei: valamennyi 1945 után erőszakos módon elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása minden hivatalosan elismert egyháznak, függetlenül az elsajátítás módjától vagy jelenlegi rendeltetésétől. Az egyházi javak visszaszolgáltatása azért is lényeges, mert ezek megléte azt bizonyítja, hogy a felekezetek 1945 előtt is társadalmi tevékenységeknek nyújtottak otthont, 1989 után pedig annak ellenére, hogy törvényes alappal rendelkeztek, kellő infrastruktúra nélkül maradtak. Puskás Bálint szenátor hangsúlyozta, hogy a törvénynek 11 évvel ezelőtt kellett volna megjelennie, a jogszabály aktualitása ugyanakkor abban is rejlik, hogy ennek életbe léptetése csatlakozási feltétel.
Pécsi Ferenc képviselő Németországban nemzetközi kisebbségi konferencián vett részt
*** 2001. november 30. és december. 2. között Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő nemzetközi tanácskozáson vett részt az Észak-Németországban található SANKELMARK konferenciaközpontban. Az értekezleten, amelyen részt vettek ENSZ, EU, EBESZ szakértők is, a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásáról tárgyaltak.
A találkozón tárgyaltak a státustörvényről is, amelyet pozitívan értékeltek a magyarországi és romániai németek képviselői. A jelenlévő szakértők egységes véleménye szerint a Velencei Bizottság jelentése kedvező a felek számára, és nem mond ellen a státustörvény elveinek. A konferencia megvitatta az EU szerepét is a kisebbségi jogokról megalkotott nemzetközi normák alkalmazásával kapcsolatban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy az EU-tagságra váró országokról készülő országjelentések nem foglalkoznak kellő alapossággal az illető ország nemzeti kisebbségeinek sérelmeivel, példázva a Romániáról készült országjelentéssel. Pécsi Ferenc javasolta, hogy a FUEV elnöke levélben forduljon Romano Prodihoz, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kérje, hogy a következő évek országjelentéseinek előkészítésekor tanácskozzanak a kisebbségi szervezetekkel is.
Hírek a képviselőházból
*** A keddi ülésen cikkelyenként megvitattak és megszavaztak 9 törvénytervezetet. Ezután a PD és a PNL által, a Kormány ellen benyújtott, a hazai kutatás helyzetére vonatkozó egyszerű indítvány ismertetésére és a pártok hozzászólásaira került sor.
Az indítványt 160 ellene, 84 mellette és 4 tartózkodó szavazattal elutasították.