RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Szász Attila
www.rmdsz.ro elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro
- 2 december 19., szerda IX. évfolyam, 2106. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
*** Markó Béla szövetségi elnök a szerdai sajtóértekezleten elmondta, hogy a Szövetség januárban hoz döntést a kormánypárttal megkötött együttműködési szerződés esetleges meghosszabbításáról. Miként a legutóbbi SZKT ülésén többen is kifejtették, a Tanács többsége elvben az együttműködés mellett szavazna. A szövetségi elnök viszont arra is rámutatott, hogy az egyezmény esetleges meghosszabbítását szigorú feltételekhez fogják kötni, és biztosítékokat kérnek majd arra, hogy az új tényezők mellett az érvényben lévő szerződés meg nem valósult elemeit a jövő év folyamán valóra váltsák. A kormánypárttal megkötött szerződésről Markó Béla elmondta, hogy az együttműködés első időszakát egyértelműen pozitívként értékelné, viszont az utóbbi hónapokban felerősödő magyarellenesség, valamint az RMDSZ-t ért sorozatos támadások negatívan hatottak ki az RMDSZ-PSD együttműködésére.
Az SZKT marosvásárhelyi ülésén elénekelt Himnusz kapcsán kialakult botrányra utalva közölte: mindamellett, hogy a Főügyészség egy nem létező törvényre hivatkozik, a helyzet egyenesen tragikomikus, és joggal tevődik fel az a kérdés, hogy hány kormánypárt létezik? Nyilvánvaló, hogy léteznek olyan érdekek a kormánypárt berkein belül és kívül, amelyek a RMDSZ-PSD együttműködés megtorpedózását szorgalmazzák, akik feszültséget akarnak kelteni az RMDSZ és a többi politikai alakulat között, a románság és a magyarság között. A szövetségi elnök elfogadhatatlannak minősítette a Szociáldemokrata párt kétszínűségét, és azt is hangsúlyozta, hogy a megkötött szerződés értelmében az RMDSZ végig következetes volt, és betartotta az egyezménybe foglaltakat.
Az NLP, a DP és az NRP által benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásáról kifejtette, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ elsősorban a politikai stabilitást fogja szem előtt tartani. Ha az RMDSZ az indítvány mellett szavazna, az egyértelműen magával vonná az egyezmény megszakítását – ami természetesen nem kizárt – tette hozzá Markó Béla. A szövetségi elnök továbbá arra is rámutatott, hogy az ország politikai stabilitása, illetve az euro-atlanti rendszerbe való beilleszkedés érdekében az RMDSZ hajlandó együttműködni azokkal a demokratikus politikai erőkkel, amelyek hajlandók felvállalni a Szövetség ezen prioritásait.
Markó Béla a sajtótájékoztatón közölte, hogy végre körvonalazódik a megoldás a státustörvény kapcsán. A szövetségi elnök üdvözölte a két kormány kompromisszumos megoldását, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen járható út.
Képviselőházi beszámoló
*** A kedd délutáni együttes ülésen a Kormány felelősségvállalása után a honatyák megtárgyalták Románia Nemzetbiztonsági Stratégiájának tervezetét, amelyről a két Ház együttes honvédelmi és nemzetbiztonsági szakbizottsága készített jelentést.
Ennek vitája során Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a dokumentum minőségileg előrehaladást jelent úgy politikai, mint szakmai megközelítés szerint. Észrevételei közül a szenátor kiemelte: a kisebbségi kérdés biztonságpolitikai tényként való kezelése hiányos, hiszen a kisebbségi probléma lehet úgynevezett kockázati tényező, de lehet biztonságnövelő lehetőség is. Amennyiben az állam a kisebbségek problémáját pozitívan közelíti meg, az növeli a nemzetbiztonságot. Ennek a fordítottját lehet tapasztalni az egyes környező országokban, amelyeknek sajnálatos tapasztalatait jó lenne, ha Románia szem előtt tartaná, fejtette ki a szenátor.
Toró T. Tibor. képviselő partnerségi gesztusként értékelte azt a tényt, hogy az államelnök a Parlament jóváhagyását kérte a dokumentumra. A továbbiakban rámutatott néhány inkoherenciára, amely a nemzeti érdek meghatározásában található, és hangsúlyozta, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a valóságot, hogy térségünk országaiban az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, így a nemzetbiztonsági stratégiának egyformán alanyai a határon túli román közösségek, mint a román nemzet szerves részei, és az ország területén élő nemzeti kisebbségi közösségek, bár ezek nem a román nemzet részei. A képviselő azt is elmondta, hogy a multikulturális polgári állam valóban a nemzetbiztonság egyik fontos eleme, de működéséhez jogi és alkotmányos garanciák is szükségesek. A határon túli román közösségek a román külpolitikai célkitűzések fontos támogatói lehetnek, de identitásuk megőrzéséhez nem elegendőek a jelenlegi törvényes keretek által biztosított lehetőségek, és a mindenkori román Kormánynak kötelessége a velük való törődés, zárta a képviselő.
Ezután a Román Rádiótársaság átmeneti igazgatójának kinevezését tárgyalta meg a plénum. A vita során Márton Árpád képviselő elmondta, hogy az együttes szakbizottsági disputa alkalmával mind a három RMDSZ-es bizottsági tag a jelentés ellen szavazott, nem értve egyet a törvényben előírt 6 hónapos átmeneti időszakkal (ők 3 hónapos időszakot javasoltak). Az ülés végén nagy szavazattöbbséggel elfogadták Dragoş Şeuleanu kinevezését, amelyet az RMDSZ csoportja is megszavazott.
Bulgár tapasztalat az interetnikus kapcsolatokban
*** Borbély László RMDSZ képviselő, a Képviselőház titkára december 18-án Szófiában részt vett a PER szervezésében sorra kerülő konferencián, melynek címe: A bulgár tapasztalat az interetnikus kapcsolatokban. A konferencián jelen volt Bulgária nemrég megválasztott elnöke Georgi Parvanov, a főbb politikai pártok vezetői – így a török kisebbség pártjának elnöke is –, valamint az Európai Unió megfigyelői. Borbély László RMDSZ képviselő mellett a román delegáció tagja volt Petre Román Demokrata Párti képviselő is.
A szemináriumon olyan előadások hangzottak el, amelyek során a törökök helyzetét Bulgáriában, valamint a török kisebbség és bolgár többség viszonyát vizsgálták. A konferencia első szakasza júniusban zajlott ugyancsak Bulgáriában, pontosan abban az időszakban, amikor a szomszédos országban lezajlott általános választásokat követően a bolgár kisebbség pártja úgy döntött, hogy kormánykoalícióra lép a győztes párttal.
Borbély László arról tájékoztatott, hogy a most lezajlott szeminárium célja az elmúlt félévben történteknek az elemzése, kiértékelése. A megbeszélések során a jelenlévők számos előadást, beszámolót hallhattak arról, hogy a török kisebbség hogyan vélekedik, milyen elképzelései vannak saját jogairól. Bulgáriában csupán néhány éve ismerték el a nemzeti kisebbségek létét, annak ellenére, hogy a török közösség a lakosság 10 százalékát képezi. Az RMDSZ képviselője kiemelte, hogy a tanügyben az anyanyelvű oktatást idegen nyelvoktatásként kezelik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a török kisebbséget képviselő szervezet modern liberális pártként jelenik meg a bolgár politikai életben, tagjai pedig elégedettek azokkal a pozíciókkal, amelyeket kormánykoalíciós tagként sikerült megszerezniük.
A román küldöttség a Romániában élő kisebbségek jogairól, helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Petre Roman elismerte, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása 1996–2000 közötti periódusban egyértelműen pozitív volt, a romániai magyarság érdekeit képviselő szervezet a román belpolitikai élet állandó stabilizációs tényezője. Hangsúlyozta, hogy a Szövetség lojális, szavatartó partnere volt a kormánynak, és most is hasonlóképpen viselkedik.
Borbély László az anyanyelv használatáról, a tanügyi kérdésről tartott előadást, majd ezt követően javasolta a török kisebbség képviselőinek, hogy konkrétan írásban rögzítsék igényeiket a kormányzó pártnak.
A szeminárium végén a résztvevők fontosnak tartották azt, hogy az elkövetkezőkben folytassák a megkezdett dialógust az állandó tapasztalatcsere és tájékoztatás minél hatékonyabbá tétele érdekében.