KÖZLEMÉNY

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség köszönti az Európai Unió döntését, melynek értelmében az Unió tagországaiban utazó román állampolgárokat felmentették a vízumkötelezettség alól.

Ez a döntés a nyitottság, illetve az európai integrációba vetett bizalom szellemében fogant, amelynek egyik alapelve a személyek szabad utazási joga.

Az utóbbi években az RMDSZ egyértelmű álláspontot képviselt ebben a kérdésben, küldöttjei különböző európai fórumokban határozottan kiálltak a vízumkényszer eltörlése mellett.

Ez fontos döntés mind a romániai magyar közösség, mind az ország többi állampolgára számára.

A határok áttetszőbbé váltak, ami meggyőződésünk szerint, elősegíti a Nyugat-Európához való gyorsabb felzárkózást. Meggyőződésünk, hogy magatartása révén az RMDSZ pozitív tényezőként vett részt e természetes célkitűzés megvalósításában. Ugyanakkor bízunk abban, hogy ez a döntés nem csak a határokon való szabad közlekedést biztosítja, hanem a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat is megerősíti.

Az Európai Unió pozitívan értékelte integrációs erőfeszítéseinket, de ez az intézkedés magával vonja az összes romániai politikai és intézményes fórum fokozott felelőségét, hogy minél egységesebben lépjenek fel az integrációs feltételek teljesítése érdekében.

Az elkövetkező időszakban Romániának meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek feltétlenül szükségesek az ország mielőbbi európai és euró-atlanti integrációjához.

Markó Béla

szövetségi elnök

december 10.

Markó Béla fogadta dr. Armin Hillert, Németország bukaresti nagykövetét

*** Markó Béla szövetségi elnök bemutatkozó jellegű látogatásra fogadta dr. Armin Hillert Német Szövetségi Köztársaság bukaresti nagykövetét. A német nagykövet a magyar közösség helyzetéről, az RMDSZ politikai tevékenységéről, a kormánypárttal való együttműködés jelenlegi helyzetéről, valamint a státustörvényről érdeklődött részletesen. A státustörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, rendkívül fontos, hogy a román és magyar kormány közös megegyezésre jusson a vitás kérdésekben, és ennek szerinte nincs semmiféle akadálya. E kérdés kapcsán támadt nézetkülönbségek természetesen befolyásolják az RMDSZ viszonyát a kormánypárttal, illetve a többség és kisebbség kapcsolatát is. Markó Béla szövetségi elnök ugyankkor értékelte az Európai Unió döntését a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörléséről.

A találkozón jelen volt Johannes Bloos, a német követség első titkára, Elisabeth Ernst tanácsos, valamint Bereschi Zsuzsa külpolitikai tanácsos.

RMDSZ és Ifjúság – 2002 Szovátafürdőn

*** RMDSZ és Ifjúság – 2002 címmel szervezett konferenciát az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége december 7–9. között, Szovátán. A konferencia témája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a különböző ifjúsági szerveződések közötti kapcsolattartás intézményesítése, valamint az RMDSZ Ifjúsági Keretprogramjának bemutatása volt.

A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, a Képviselőház titkára és Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Az ifjúsági szervezeteket hat országos szervezet (Itthon, fiatalon mozgalom, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), Állampolgár Menedzser Egylet, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Magyar Diákszövetség), valamint több mint 20 ifjúsági szervezet, illetve területi egyeztető tanács képviselte.

A konferencia munkálatai egy vitaanyag mentén szerveződtek, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy ajánlást fogalmazott meg a jövőbeni együttműködés formáját illetően. A résztvevők közös megállapodásra jutottak, miszerint létrehozzák a Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT), egy olyan fórumot, amely lehetőség nyújt az állandó kapcsolattartásra, az érdekek egyeztetésére. Az Értekezlet célja a romániai magyar ifjúság érdekeinek felmérése, egyeztetése, illetve a feltárt problémák függvényében stratégiák, javaslatok kidolgozása, amelyeket az RMDSZ tovább vihet a megfelelő döntéshozó fórumok (helyi és megyei önkormányzatok, illetve országos struktúrák, intézmények) elé.

A Szovátai Ajánlás értelmében az Magyar Ifjúsági Értekezlet három alapelv mentén szerveződik: nyitottság, szakértelem és partnerség. Az Értekezlet évente legalább kétszer ülésezik, tagjai az országos ifjúsági szervezetek, illetve a területi ifjúsági egyeztető tanácsok, amelyek a helyi ifjúsági szerveződések egyeztető fórumai.

A jelenlevők megneveztek egy operatív munkacsoportot, amelynek feladata a Magyar Ifjúsági Értekezlet működési szabályzatának előkészítése, illetve az első Értekezlet megszervezése, amelynek időpontját jövő év márciusára tűzték ki.

A konferencia másik meghatározó eseménye az Ifjúsági Keretprogram bemutatása volt, amely az RMDSZ 2002-es ifjúságra vonatkozó cselekvési prioritásait tartalmazza. Ennek szerves része a Szovátai Ajánlás is. Egy másik eleme a romániai magyar ifjúsági szervezetek felmérése, melynek célja egy átfogó adatbázis és katalógus elkészítése. A Keretprogram része egy országos képzési program beindítása ifjúsági vezetők, fiatal önkormányzati képviselők és az RMDSZ-ben tevékenykedő fiatalok számára. A prioritások közé tartozik egy ifjúsági körút megszervezése, melynek keretén belül megtörténik a személyes kapcsolatfelvétel különböző ifjúsági szervezetekkel. A 2002-es év elején bemutatásra kerülő, átalakított RMDSZ honlapnak (www.rmdsz.ro) megszületik az ifjúsági része is, valamint elektronikus formában újraindul az Ifi Tájékoztató.

Milléniumi emlékoszlopot avattak Székelykeresztúron

*** Vasárnap, december 9-én Székelykeresztúron a helyi RMDSZ szervezet szervezésében került sor Bocskay Vince szobrász készítette millenniumi emlékoszlop felavatására. Az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök, Benyovszki Lajos polgármester, Bálint Pataki József, a HTMH főosztályvezetője, Mikó Gergely, Budapest XII. kerületének alpolgármestere, illetve dr. Farkas Csaba, az RMDSZ területi szervezetének elnöke.

*** Érvénybe lépett a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait tartalmazó kormányhatározat

*** A Hivatalos Közlöny december 7. számában közzétették a helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatával kapcsolatos alkalmazási előírásait, illetve a helységnevek listáját a nemzeti kisebbségek nyelvén is.

Románia kormánya 2001 november 21., szerdai ülésén elfogadta a helyi közigazgatási törvény által előírt nemzeti kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. A három fejezetben megfogalmazott végrehajtási szabályok a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyei alkalmazását kiegészíti, pontosítja és megsértése esetén szankciókat is előír.

A végrehajtási szabályok általános rendelkezések fejezetében alapelvként előírják a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok anyanyelvhasználat jogát a helyi közigazgatási hatóságokkal folytatott viszonyban, azokban a helyi közigazgatási területi egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a 2001. évi 215 számú helyi közigazgatási törvény, Románia által 1995. évi 33 számú törvény alatt ratifikált Nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény, valamint más, Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények és alapszerződések értelmében.

Azon közigazgatási területi egységeken, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, az illető nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok a helyi közigazgatási hatosságokkal folytatott viszonyban a következő jogokkal élhetnek az anyanyelvhasználat terén:

– anyanyelven tudomásul venni a helyi és megyei tanácsok napirendjét, valamint határozatait;

– anyanyelven szóban vagy írásban fordulni a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint a helyi és megyei tanácsok saját apparátusához;

– a helységelnevezés kötelező feliratozásához az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

– biztosítani fogják a helyi közigazgatáshoz tartozó közintézmények anyanyelven való feliratozását, valamint a közérdekű hirdetések anyanyelven való közzétételét.

Ugyanakkor, azokban a helyi vagy megyei tanácsok ülésein, amelyben egy nemzeti kisebbséghez tartozó tanácsosok száma eléri az egyharmadot, lehetséges az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használata.