RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- július 3., hétfő VIII. évfolyam, 1756. szám
- Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
- Az SZKT állásfoglalásai
- Millenniumi ünnepség Máramarosszigeten
- Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
*** Július 1-én és 2-án kétnapos ülést tartott Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Az ülés napirendi pontjainak véglegesítését követően szombaton a helyhatósági választások eredményeinek elemzésével kezdődtek meg az érdemi munkálatok, majd ezután került sor a művelődési alelnök kinevezésére és megerősítésére, az RMDSZ költségvetésének elfogadására, valamint a státustörvény kidolgozását célzó munkálatokról szóló beszámoló meghallgatására.
Vasárnap folytatódott a tulajdonképpeni SZKT-ülés. Ennek napirendjén a Szövetségi Etikai Bizottság jelentése, a Szövetségi Operatív Tanács határozatainak elfogadása, a parlamenti, illetve elnökválasztás előkészítése, az SZKT-tisztújítás előkészítése, állásfoglalások, nyilatkozatok, interpellációk szerepeltek.
Az SZKT és a SZET szombati együttes ülését Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolója nyitotta meg. A szövetség elnöke elsősorban az RMDSZ politikai, megtartó erejét adó egység fontosságát, az egység megőrzésének további lehetőségeit, feltételeit vázolta.
„Mi szövetségből lettünk, és szövetség által vagyunk. Nemzetté is így lett a magyarság, és államot is így alapított magának. Amikor pedig valaki ezt a szövetséget megszegte, és a felmentő sereg nem érkezett meg idejében, akkor a magyar király belefulladt a megáradt Csele patakába, és 150 évig országolt a török fölöttünk. Az utókor nem arról beszél, hogy kinek volt igaza, még arról sem nagyon, hogy ki volt a tehetségesebb hadvezér, hanem hogy két tábor között majdnem elveszett a nemzet – figyelmeztetett a szövetség elnöke .
Bő tíz évvel ezelőtt kötöttünk mi is, romániai magyarok egy egyezséget. Pontosabban a romániai magyarság akkor mindenki által hitelesnek elismert képviselői léptek egyezségre az egész közösség nevében. Ez az egyezség nem arról szólt, hogy attól kezdődően egy véleményen leszünk, hanem arról, hogy szövetséget hozunk létre, és a közösen meghozott döntéseknek alávetjük magunkat, eszerint beszélünk és cselekszünk minden fórumon, ahol az általunk képviselt közösség sorsáról határoznak. (…) Azt gondolom, hogy lassan mi is nekiláthatunk újratárgyalni ezt a tíz esztendős egyezséget, és vagy megerősítjük ezt a szövetséget, vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség. Én személy szerint azon vagyok és azon leszek, hogy ezt a szövetséget meg kell erősíteni, mert jó egyezséget kötöttünk annak idején, és amit elértünk, így értük el, amit pedig nem valósítottunk meg, azt külön utakon járva, még kevésbé valósíthattuk volna meg – mondotta.
A szövetség elnöke ugyanakkor a romániai társadalomban egyértelműen tapasztalható balra tolódás politikai, szociális hátteréről szólva kifejtette: az RMDSZ által készített közvélemény-kutatások és a mostani választási eredmények is arra figyelmeztetnek: a stagnáló gazdaság és az egyre több családra jellemző létbizonytalanság balra tolja a választókat. Ez azt jelenti, hogy nekünk az őszi parlamenti választásokra nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a válaszunkat ezekre a kérdésekre, és nem elég egyfajta szociális demagógiával csitítani a kedélyeket, hanem konkrét megoldásokat kell kínálni” – szögezte le Markó Béla.
A helyhatósági választások tanulságairól szólva a szövetségi elnök az RMDSZ kiemelt feladataként jelölte meg a konkrét, régiókra, településekre lebontott önkormányzati stratégia kidolgozását. – Az RMSZ‑nek részletes stratégiát kell kidolgoznia minden községre, minden városra, minden régióra, és akkor majd nem kell senkinek kérdezgetnie, hogy mivel tehet többet egy RMDSZ-es polgármester, mint egy független – mutatott rá a szövetség elnöke, aki egyben egy Marosvásárhelyre összpontosító átfogó stratégia kidolgozását is fontosnak nevezte. – Erdély legnagyobb magyar lakosságú városába, a Székelyföld peremén elhelyezkedő székely fővárosba nem telepítettünk új intézményeket, hanem egyfajta utánpótlásként használtuk, ahonnan elmentek és elmennek a magyar fiatalok. Marosvásárhely mostantól fogva nem tud utánpótlás lenni, nem tud értelmiségi tartalékként működni, innen elmenni most már nem szabad senkinek. Legalább most mindenkinek fel kellene ismernie, hogy ez a város nekünk egyik központunk kell hogy maradjon – hangsúlyozta Markó Béla. – A helyhatósági választásokon elért jó eredmények, mindazonáltal csak akkor hasznosíthatók, ha a kínálkozó lehetőségeket kihasználjuk, ha önkormányzati jelenlétünket tartalommal töltjük fel. Eredményeket azonban mindenekelőtt csak akkor remélhetünk, ha a tízéves egységünket megtartjuk, megerősítjük. ”Ehhez viszont újra kell gondolnunk 1989‑1990‑es egyezségünket, és nem kizárólagosan testületi üléseken kellene erről vitáznunk, mint ahogy talán szavaznunk sem kell róla, hanem az egész romániai magyar közéletnek kellene ezt a sajtónyilvánosság segítségével megvitatnia.
Kell-e még az egység?
Kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is ezzel a különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak?
Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat?
Kell-e még az egység azoknak, akik olyan szívesen bíráltak minket, amiért román pártokkal adtuk össze magunkat a kormánykoalícióban, ám ők eközben román párt listáján indultak tanácsosként az egyik székely kisvárosban?
Kell-e még az egység annak, aki, ha kell, ha nem, szívesen biggyeszti neve alá RMDSZ-tisztségét, de a kampányban arról elmélkedett, hogy nem kell feltétlenül az RMDSZ-re szavazni?
Kell-e még az egység azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett?
Kell-e még az egység azoknak a magyarországi politikus barátainknak, akik tíz esztendő alatt sem értették meg, hogy nekünk nem tíz éve, hanem nyolcvan éve, Trianon óta más törvények szerint kell élnünk, minket kisebbségi sorsba taszítottak, mi csak akkor szerveződhetünk majd igazán ideológiák szerint, amikor a kisebbségi elnyomatástól valami módon megszabadulunk?
Aki minket kívülről vagy belülről egyszínűre kíván átfesteni, az tulajdonképpen meg akar minket osztani. (…) Véleményem szerint kinek-kinek elemeznie kell a tíz esztendővel ezelőtt megkötött egyezség feltételeit. Kinek-kinek el kell döntenie: hajlandó-e együtt maradni a többiekkel ebben a „talpig nehéz hűségben”? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget, de azt semmiképpen se higgyük, hogy elmúlt a szövetségek ideje, mert csak kisebbségi sorsunkkal együtt fog elmúlni.
Aki pedig azt hiszi, hogy gondjainkat helyettünk megoldja más, annak csak annyit mondhatok: helyben vágtató zápolya jánosokra nincsen most szükség” – szögezte le beszédében a szövetség elnöke.
*
A szövetségi elnök tájékoztatóját követően a napirend értelmében a helyhatósági választások eredményeinek kiértékelése következett. Takács Csaba ügyvezető elnöknek, az Országos Kampánystáb elnökének erre vonatkozó részletes beszámolója után a testület tagjai több órás vita során ismertették a megyei szervezetek által elért választási eredményeket, valamint az országos eredményekkel kapcsolatos álláspontjaikat.
A SZET-SZKT együttes ülés megerősítette tisztségében Szép Gyula ügyvezető alelnököt, a Művelődési Főosztály vezetőjét.
Ezt követően a testület megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését.
Takács Csaba javaslatára napirendre került A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről szóló törvény koncepciótervezetének az ismertetése. A tervezetről Varga Attila Szatmár megyei képviselő, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) jogi szakbizottságának tagja tájékoztatta a testületet. Kifejtette: nem törvénytervezetről, hanem egyelőre még egy koncepcióról van szó, amely még nem tisztázza pontosan a jogosítványok körét. Hangsúlyozta: amíg a köztudatban ez a státustörvény olyan ígéretként, olyan jogszabályként él, amely az állampolgársághoz közel álló státust biztosít Magyarországon a határon túli magyaroknak, amint a címből is kiderül: itt „egyes kedvezményekről” van szó. Péter Pál ügyvezető alelnök, a MÁÉRT gazdasági szakbizottságának tagja arról referált, hogy ez a koncepció, legalábbis ami például a magyarországi munkavállalást illeti, nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket a határon túli magyarok az anyaországgal szemben támasztanak. A testület Takács Csaba javaslatára végül úgy döntött: komoly konzultációt kezdeményez ez ügyben.
Vasárnap folytatta munkáját a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztette az Operatív Tanács ez évi határozatait. Ezek között szerepelt az RMDSZ Maros megyei szervezete volt elnökének, Kincses Elődnek a felfüggesztése is. Az SZKT nyílt szavazással 51 igen, 16 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy jóváhagyja az Operatív Tanács ezzel kapcsolatos határozatait.
Az SZKT ugyanakkor elvetette Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés elnökének azt a javaslatát, hogy az országos és megyei Szabályzat-Felügyelő Bizottság meghallgatása után hozzanak végső döntést.
Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: az Operatív Tanács szabályosan járt el, amikor felfüggesztette tisztségéből Kincses Elődöt. Az Operatív Tanács kikérte az országos Szabályzat-Felügyelő Bizottság véleményét, amely szerint a Maros megyei szervezet elnöke az előválasztások lebonyolítása során megszegte az Alapszabályzatot. A Szabályzat-Felügyelő Bizottság határozatai véglegesek: csupán azt lehetne megvizsgálni, hogy a bizottság szabályszerűen járt-e el. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ országos vezetősége egy dologban tévedett a Maros megyei RMDSZ-ben kialakult helyzet kezelésében: abban, hogy a megyei elnök felfüggesztését nem tette meg korábban – mutatott rá a szövetségi elnök.
Az Operatív Tanács döntéseinek elfogadását követően az SZKT a parlamenti, illetve elnökválasztás előkészítésére, az SZKT-tisztújítás előkészítésére vonatkozó kérdések megvitatásával és az erre vonatkozó határidők rögzítésével kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Utolsó napirendi pontként a testület állásfoglalást fogadott el a Bardóczy Csaba elítélésével, a marosvásárhelyi Borsos Tamás, valamint a földvári elesettek emlékére állított szobrok meggyalázásával kapcsolatban.
- Az SZKT állásfoglalásai
***
ÁLLÁSFOGLALÁS
Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások, amelyek célpontjai történelmi emlékműveink. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásával történt megtorló intézkedések vonatkozásában jelentett volna történelmi igazságtételt.
Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást.
Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormányzati tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében.
Marosvásárhely, 2000. július 2.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
***
ÁLLÁSFOGLALÁS
A Szövetségi Képviselők Tanácsa egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-án történt meggyalázását, és abbeli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket, és vonják felelősségre az elkövetőket.
Marosvásárhely, 2000. július 2.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
***
ÁLLÁSFOGLALÁS
- június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügye kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon.
Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is.
Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT fölkéri Románia legfőbb ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét.
Marosvásárhely, 2000. július 2.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa
- Millenniumi ünnepség Máramarosszigeten
*** Július 1-én, Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében Millenniumi Ünnepségre került sor. A rendezvény délelőtt 10 órakor kezdődött a helyi Művelődési Ház Stúdió Termében, ahol először Zahoranszky Ibolya az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel rövid pódiumműsorokkal, a medence különböző szórvány magyar csoportjainak képviseletében.
Délután a helybéli katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom Katolikus Vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa Gregorian műveket adott elő. A délutáni rendezvény hangulatát emelte Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek fellépése. A Római Katolikus Ifjúsági Kórus előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. A rendezvénysorozat Nemzeti Imánk eléneklésével ért véget.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya részéről jelen volt Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető, az EMKE Országos Elnökségének titkára.

