- Az RMDSZ-vezetés sajtóértekezlete
- A kisebbségvédelmi miniszter sajtóértekezlete
- Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi oktatásról (MTI)
- Az RMDSZ-vezetés sajtóértekezlete
*** Csütörtökön, szeptember 9-én, tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett a sajtóértekezleten részt vett Verestóy Attila szenátusi és Kelemen Attila képviselôházi frakcióvezetô, utóbbi elsô ízben frakcióvezetôi minôségben. Eredetileg Borbély László és Pete István államtitkárok is hivatalosak voltak a sajtóértekezletre, de a sajtóértekezlettel egy idôben zajlott a kormány ülése, amelyen jelen kellett lenniük mondotta bevezetôjében az RMDSZ elnöke, majd bejelentette az SZKT jövô hét végén, jelesen szeptember 18-án, összeülô tanácskozását, amelynek fontosabb napirendi pontjai közül kiemelte a helyhatósági választások elôkészítésére vonatkozót. Hangsúlyozta, hogy bár még nem írták ki a jövô évi választások idôpontját,az RMDSZ-nek már meg kell kezdenie az elôkészületeket e választásokra. A parlamenti ülésszak abszolút prioritásaiként az RMDSZ elnöke a tulajdonviszonyokat rendezô törvénytervezeteket nevezte meg, jelesen a földtörvényt, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására és az állami mezôgazdasági vállalatok privatizációjára vonatkozó törvényeket. E törvények kérdésében egyébként ma délután egyeztetô konzultációra kerül sor az államelnök kezdeményezésére a Cotroceni Palotában, amelyen az RMDSZ küldöttsége,Markó Béla és Verestóy Attila képviseli a szövetség álláspontját. Ez pedig az, hogy e törvényeket mielôbb el kell fogadni, nem halaszthatóak tovább nemcsak annak érdekében, hogy az EU-bôvítés decemberben megkezdôdô tárgyalásain Románia integrációja is szóba jöhessen, és ehhez igen fontos jelzés lenne a tulajdonjog rendezése, hanem belpolitikai szempontból is, a tulajdonviszonyok végleges rendezése nélkül ugyanis nem folytatható a gazdasági reform. Nem lehet tovább halogatni e törvényeket azért sem, mert Románia maradt az utolsó ország, ahol a tulajdonjog, a visszaszolgáltatás, a kárpótlás kérdését még nem oldották meg — mondotta a szövetség elnöke.
Dr. Kelemen Attila e prioritásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy szerinte az EU komolyan fontolgatja Románia integrációját. Ennek kapcsán a képviselôházi frakcióvezetô a mezôgazdasági szakbizottság alelnöki minôségében is felhívta a figyelmet arra, hogy az EU törvények 50%-a a mezôgazdaságra vonatkoznak, egynegyedük pedig kifejezetten az állategészségügy kérdéseit szabályozzák, hiszen ide sorolhatók az állatvédelem,a környezetvédelem,valamint az élelmiszerek elôállításával és forgalmazásával kapcsolatos szabályozások sora is. Fontosnak nevezte a Ioan Murešan mezôgazdasági miniszter által elôterjesztett tervezeteket, köztük a búzatermesztôknek járó 300 lejes prémiumot, amit a Világbank is jóváhagyott. Ez a támogatás azonban a termelôkhöz kell hogy eljusson, nem máshova, mondotta, és felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a jó termés érdekében a mag még az ôsszel földbe kerüljön. A mezôgazdasági esztendô november elsején kezdôdik, nem január elsején, figyelmeztetett az RMDSZ képviselôházi frakcióvezetôje, és egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja Ioan Murešan mezôgazdasági miniszter kezdeményezéseit.
Markó Béla egy kérdésre válaszolva bejelentette, hogy dr. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az erdélyi, kolozsvári magyar nyelvû felsôoktatás helyzetérôl szeretne tájékozódni, és ezért tesz látogatást Kolozsváron, ahol a tervek szerint találkozik az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségével is.
- A kisebbségvédelmi miniszter sajtóértekezlete
*** Szeptember 7-én, kedden a Kormánypalotában sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal (NKVH) vezetôje. A miniszter ismertette a Romákkal Foglalkozó Tárcaközi Albizottság tevékenységét, és úgy értékelte, hogy a minisztériumok kiváltképpen a belügy-, a mûvelôdésügyi és a közoktatásügyi minisztériumok részérôl fokozott érdeklôdés tapasztalható a romák/cigányok helyzetének javítása iránt. Eckstein-Kovács Péter említést tett az 1990/18. számú törvényrendelet módosításáról az NKVH kezdeményezésére. Ennek értelmében az 1940. szeptember 14.-1944. augusztus 23. között etnikai vagy faji okból deportált, illetve üldözött személyeket is megilletik az említett törvényrendeletben foglalt jogok. A Román Televízió kisebbségi nyelvû adásainak helyzetével kapcsolatban a miniszter utalt a fontosabb nemzeti kisebbségi szerkesztôségek vezetôivel lezajlott találkozójára, amelyen e szerkesztôségek vezetôi felpanaszolták a közszolgálati televízió átszervezése nyomán felmerült gondokat.
- Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi oktatásról (MTI)
*** A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvû egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára,jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Ami a tervezett két milliárd forintot illeti, hangsúlyoznuk kell, hogy ilyen jelentôs összeget eddig még magyar kormány nem szánt az erdélyi egyetemi oktatásra. A szándéka az, hogy ezzel és nyilván a késôbbi támogatásokkal is segítsen a romániai magyar felsôoktatás talpraállításában és ezen belül egy önálló magyar egyetemi intézmény létrehozásában mondta.
A szövetségi elnök emlékeztetett arra, hogy a tervezett támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták „Erdélyben is, de az az érzésem, hogy Magyarországon is”.”Természetes, hogy ki-ki szeretné ezt a támogatást bizonyos irányba terelni. Kár lenne, ha ez a nagyon jelentôs támogatás a viszály magvát hintené el Erdélyben bizonyos értelmiségi, politikusi körökben, s én szeretnén ennek minden módon elejét venni” – szögezte le.
Az RMDSZ által kidolgozott pontos stratégiában vannak természetesen kérdôjelek is, mert nem minden múlik a szövetségen, például az erôsen szorgalmazott állami intézmény létrehozásának kérdésében, fejtette ki a szövetségi elnök.
Figyelembe véve a földrajzi helyzetet, a romániai magyar értelmiség eloszlását, a szociális kérdéseket és régióérdekeket, ez a stratégia több pilléren nyugszik. Ha Nyugatról tartunk Kelet fele, az elsô pillér természetesen Nagyvárad. „Itt nyilván elsôsorban arra kell támaszkodni, ami van, tehát a Sulyok István Fôiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására” – hangsúlyozta Markó Béla.
A következô és kiemelten legfontosabb pillér: Kolozsvár. Az elnök szerint Kolozsváron most az állami egyetemen belül létezô magyar anyanyelvû oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelô struktúrák karok, tanszékek létrehozása az elsôdleges.
Kevesen tudják, hogy Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az elsô évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvû oktatás. Ez igen jelentôs alap, de nincs meg hozzá a megfelelô struktúra: tehát itt létre kell hozni az önálló döntési köröket, a karokat és a tagozatokat.
„Kolozsváron nyilvánvalóan az a kérdôjel, hogy emellett magán fôiskolai intézményre, egyetemre gondoljunk-e. Ezt a kérdést el kell dönteni, meg kell vitatni a kolozsvári egyetemi oktatókkal, akik nyilvánvalóan egyelôre azt támogatják, hogy a Babes-Bolyain hozzuk létre az önálló egységeket és az oktatás minôségét próbáljuk jelentôsen javítani” – mondta.
A következô jelentôs hely Marosvásárhely, ahol jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az orvostudományi és gyógyszerészeti intézetben és szinészképzés a színmûvészeti fôiskolán.
Itt a teendô egyrészt az lenne, hogy az orvosképzésnek teremtsük meg a megfelelô struktúrákat az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására, hangsúlyozta Markó.
A városhoz közeli Nyárádszeredán távoktatással mûködik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelô szakember gárda. Ezt egészítené ki egy mûszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, mûszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. „Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Tovább haladva a Székelyföld belsejébe, gondolnunk kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, de amely tulajdonképpen egy szórt fôiskolai hálózatot jelentene – folytatta Markó.
Az RMDSZ elnöke szerint erre a stratégiára több módon lehetne a tervezett magyarországi támogatást ráilleszteni.”Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkezô idôszakban. Itt a minôséget kellene támogatni.”
Másrészt magánintézményben kell gondolkodni.Ma már Romániában a magánintézmények, alapítványi egyetemek, magánegyetemek is úgy mûködnek, hogy különbözô városokban vannak karaik. „Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre” – hangsúlyozta végül Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját.