- Visszaadják az aradi Szabadság szoborcsoportot
- Markó Béla fogadta a Kutatóintézetek Munkáltatói Szövetségének vezetôit
- A szövetségi elnök az RMDSZ eredményeirôl és cselekvési prioritásairól
- Markó Béla a felsôfokú magyar oktatás támogatásáról
- A választási biztos a belsô választásokról
- Visszaadják az aradi Szabadság szoborcsoportot
*** 1999. szeptember 2-i ülésén a román kormány megtárgyalta és elfogadta a külügy-, a hadügy és a mûvelôdésügyi miniszter által beterjesztett határozattervezetet az aradi vértanúk emlékmûvének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc Rendnek.
A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a 13 aradi vértanú emlékére. Az I.C. Brãtianu által vezetett román kormány utasítására a mûemléket lebontották, s alkotó elemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg egy aradi kaszárnyában találhatók. Az RMDSZ régóta szorgalmazza a mûemlék visszaadását és újbóli felállítását, de csak most nyílt alkalom a kérdés rendezésére.
- Markó Béla fogadta a Kutatóintézetek Munkáltatói Szövetségének vezetôit
*** Csütörtökön, szeptember 2-án, Markó Béla szövetségi elnök fogadta Ion Stãnciulescut és dr. Nicolae Vasilét, a Romániai Kutatóintézetek Munkáltatói Szövetségének elnökét, illetve alelnökét. A találkozón jelen voltak: Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány, Tehnológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke és Asztalos Csaba, aszövetségi elnök tanácsosa.
A találkozón a vendégek felvetették a tudományos kutatás fontosságát; kihangsúlyozták, hogy a politikai szféra mellôzi az említett területet. Az érintettek kérték, hogy a politikum minden szinten foglalkozzon és hathatósan támogassa a kutatói munkát és intézményrendszert. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ-nek kétszeres érdeke, hogy ez a rendszer hatékonyan mûködjön. Igéretet tett, hogy politikai porondon az RMDSZ konkrét lépéseket fog tenni a tudományos kutatások terén észlelt diszkriminációk megszüntetése érdekében, egy hatékony támogatás végett.
- A szövetségi elnök az RMDSZ eredményeirôl és cselekvési prioritásairól
*** A törvényhozás, a kormány, és nem utolsósorban az RMDSZ napirenden lévô feladatairól, céljairól nyilatkozott Markó Béla szövetségi elnök a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának szerda délelôtti mûsorában. A kormány által nemrégiben hozott gazdasági intézkedések kapcsán a szövetség elnöke rendkívül fontos eredménynek nevezte azt, hogy az RMDSZ kezdeményezésére és határozott szorgalmazására sikerült elérni, hogy a jövedelemadó hatálya alól a kormány végül is kivette a mezôgazdasági jövedelmeket, valamint a nyugdíjakat . Az elôbbire vonatkozóan a szövetségi elnök említést tett arról is, hogy az egyeztetések során sikerült a burgonya áruforgalmi adóját (TVA) a felére, azaz 22%-ról 11%-ra csökkenteni, ami megítélésében jelentôs elôrelépésként könyvelhetô el,különösen a székelyföldi burgonyatermesztôk számára.
Az ôszi parlamenti ülésszak feladatait számbavéve Markó Béla kifejtette: az RMDSZ továbbra is kiemelt figyelemmel követi majd a gazdasági, illetve szociális kérdéseket, erre vonatkozóan pedig nagyon sok szempontból már megfelelô jogi keret áll rendelkezésre.
A koalíció soron következô legfontosabb teendôjeként a szövetségi elnök ugyanakkor a tulajdonkérdést rendezô törvények mihamarabbi elfogadását jelölte meg, igen nagy mulasztásnak nevezve azt, hogy Romániában egy évtized alatt sem sikerült rendezni az elkobzott javak tulajdonosainak anyagi és morális kártérítését. A visszaszolgáltatás kérdése nemcsak ebbôl a szempontból fontos, hiszen számos gazdasági kérdésben sem lehet továbblépni mindaddig, amíg nem tisztázottak a tulajdonviszonyok mutatott rá az elnök. “Most már beérett a helyzet; elkészültek a törvénytervezetek, illetve az elképzelések arról, hogy mit is kell tennünk, és ugyanakkor a Képviselôház mindhárom lényeges törvénytervezetet, az állami gazdaságok privatizációjára vonatkozó törvényt, az államosított ingatlanok, illetve a mezôgazdasági földek visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt elfogadta már, most már csak az hiányzik, hogy a Szenátus is döntsön a még elmaradt a kérdésekben” – mondta. A földtörvény kapcsán az elnök még kihangsúlyozta: a szövetség képviselôházi csoportja által kifejtett rendkívül hatékony munkának köszönhetô az, hogy a törvény vitája során sikerült egy jó, kedvezô kompromisszumot kialakítani a közbirtokossági erdôk visszaszolgálatása tekintetében, ami ugyancsak a székelyföldi lakosság szempontjából fontos.
Az államosított ingatlanok kérdését érintve az elnök elsôsorban a törvénynek az egyházi ingatlanokra vonatkozó rendelkezésérôl beszélt. Elmondása szerint a törvény kidolgozása során a koalíciós partnerek nem kívánták bevonni az egyházi ingatlanok kérdését, így eredetileg a törvényben csupán egy utalás volt erre vonatkozóan, éspedig olymódon, hogy az illetô törvény nem érvényes az egyházi ingatlanokra. Ennek fényében az elnök az elmúlt hetek legfontosabb elôrelépésének tartja azt, hogy az RMDSZ-nek sikerült ezt a cikkelyt megváltoztatni olyan irányban, hogy ez jelentôs garanciákat nyújt egy késôbbi szabályozáshoz. A módosított rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az elkobzott egyházi, illetve kisebbségi javak kérdését külön jogszabályok, tehát nemcsak törvények, hanem akár kormányrendeletek útján is rendezni lehet . “Ez a megoldás kétségtelenül nagyobb cselekvési szabadságot ad nekünk az elkövetkezô idôszakban. Másrészt pedig a rendelkezés második mondata az igazi garancia, mert kimondja, hogy az állam mindaddig, amíg ez a kérdés nem rendezôdik, nem adhatja el és a rendeltetésüket sem változtathatja meg. Ennek a kérdésnek a rendezése természetesen nem lesz könnyû. Lesznek még vitáink, lesznek még konfliktusaink, de sikerült a kérdést kilendítenünk a holtpontról” – szögezte le a szövetség elnöke.
Az RMDSZ cselekvési prioritásaira, az ôszi ülésszak legfontosabb feladataira vonatkozó kérdésre válaszolva Markó elsôdleges célként említette a közigazgatási, valamint a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény képviselôházi, illetve szenátusi vitáját , de meglátásában ugyanilyen súllyal merülnek fel majd olyan, a romániai magyarság helyzetét érintô belsô problémák is, mint például az oktatási törvény alkalmazása. “Ezzel kapcsolatban különbözô tanácskozásokon kell egyeztetnünk az álláspontjainkat. Már a héten a szakoktatás kérdésében folytatunk tanácskozást, ugyanakkor meg kell vizsgálnunk egy másik igen fontos kérdésben, a felsôoktatásban felmerülô lehetôségek megragadásának módozatait is. Meg kell néznünk,hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül hogyan tudjuk bôvíteni az oktatást, karokat, tanszékeket kell létrehozni, mi a teendô Marosvásárhelyen vagy más városokban. Ha az alkalmazásról beszélünk, ugyanakkor meg kell említenünk más jellegû feladatokat is, amelyeket meg kell oldanunk az elkövetkezôkben a minisztériumban dolgozó államtitkárunk segítségével: át kell tekintenünk azt, hogy mit jelent az a rendelkezés, hogy az iskolákban bizonyos dokumentumokat lehet anyanyelven szerkezteni, de új tankönyvekre is szükség van, tehát azt kell mondanom, hogy munkánk lesz bôven¼” – mondta a szövetségi elnök.
- Markó Béla a felsôfokú magyar oktatás támogatásáról
*** Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak. A szeptember elsején közölt interjúban Markó Béla kifejtette az RMDSZ-vezetés elképzelését arról, miképpen kellene felhasználni a magyar állami költségvetésbôl az erdélyi egyetemi oktatás támogatására szánt kétmilliárd forintot. „Az RMDSZ-nek gyakorlatilag készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, kollégáink ezt kidolgozták, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Hiszen itt arról van szó, hogy a Székelyföldön is kellenének fôiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erôsíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell ôrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként, onnan a szellemi erôt sem Nagyváradra, sem másfelé nem szabad elszívni. De Nagyváradon is helye van egy erôs fôiskolának.(…) Véleményem szerint ebbôl valóban támogatni kellene a Partiumi Egyetemet, a marosvásárhelyi új kezdeményezéseket, a székelyföldi fejlesztést, központként pedig azt, ami már Kolozsváron létezik.(…)Abban, azt hiszem, mindnyájan egyetérthetünk: jelentôs összegrôl van szó, és jelentôs elôrelépést eredményez majd. Ami a magánegyetemet meg az állami oktatást illeti, ezeket nem szabad egymással szembehelyezni. Nekünk mindkét úton párhuzamosan kellene haladnunk.”
Az erdélyi magyar állami egyetem létrehozásának folyamatában soron következô lépésrôl a szövetségi elnök leszögezte:
„A legsürgôsebb az, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes‑Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. (…) Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentôs struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Itt létezik magyar oktatás, attól függôen, hogy hányan jutnak be az egyetemre. Nem akarom az egyetemi oktatókat befolyásolni, de véleményem szerint itt is külön beiskolázási számot kellene kérni, még akkor is, ha a bejutó magyar hallgatók száma hullámzik, s egyesek szerint néha többen jutnának be, mint ami a beiskolázási keret. Ezt meg lehetne oldani. De külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet aztán hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Most is vannak magyar oktatói állások, de a mai helyzet nem elég stabil. Ne feledjük el továbbá, hogy az idén Erdélyben öt tanítóképzô jön létre, és itt nemcsak arról van szó, hogy a pedagógiai líceumokat behelyettesítik ezek a hároméves fôiskolai képzôk, hanem azt jelenti, hogy az illetô városokban megjelenik a fôiskola mint fogalom, tény. Ez több értelmiséget, diáktömeget jelent. Ezek minôségét biztosítani kell. Tehát Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden ez komoly feladat lesz, és természetesen Kolozsváron és Szatmárnémetiben is lesz dolog elég ezzel kapcsolatban” – mondotta az RMDSZ elnöke.
- A választási biztos a belsô választásokról
*** Mint ismeretes, az SZKT júniusban létrehozta azt a munkabizottságot, hatáskörébe tartozik a belsô választásokról szóló érvényben lévô határozatok megvizsgálása és az esetleges módosítások elôkészítése. Az SZKT határozat értelmében az Ügyvezetô Elnökség, Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök személyében, választási biztost nevezzett ki, aki a belsô választások elôkészítéséért felel addig, amíg ez a határozat-módosítási folyamat tart.
A belsô választások lebonyolításával kapcsolatos elképzelésekrôl és feladatokról Nagy Zsolt választási biztost kérdeztük:
— A Munkabizottság egy kérdôívet állított össze és küldött szét a területi szervezetekhez, amellyel a véleményüket kérte több olyan problémakörben, melyek a belsô választásokkal kapcsolatosak. Ezeket a válaszokat a Területi Szervezetekért Felelôs Fôosztály feldolgozta, amibôl egy olyan kérdéscsomag állt össze, amelyre választ kell adni akkor, amikor a belsô választásokat szabályozó határozatról beszélünk, vagy amikor a választások módozatáról születik majd döntés, idôpontjáról, illetve megvalósíthatóságáról.
— Melyek az általános gondok, amelyek a belsô választásokkal kapcsolatban felmerülnek?
— Több megyében közülük elsôsorban a szórványmegyékben a területi szervezetek nem tudják vállalni a titkos, közvetlen, urnás választások lebonyolítását. Ezekben a helységekben így csak közvetett, elektoros választási módszerrel valósíthatók meg a választások. Itt kell megemlítenem, hogy a belsô választásokat a területi szervezeteknek kell kivitelezniük.
Egy másik általános probléma a tagnyilvántartás helyzete és állapota ami az egész belsô választások alapja kell hogy legyen mint választási névjegyzék sajnos nem nevezhetô megfelelônek. A legtöbb területi szervezet nem rendelkezik az egész területre vonatkozó aktuális tagnyilvántartással. Ami még a válaszokbôl kiolvasható, hogy több RMDSZ területi szervezetnek a szervezettségi foka jelen pillanatban nem megfelelô egy belsô választás lebonyolításához. Terepjárás során tapasztaltuk, hogy a helyi körzeti szervezetek közt nincs információáramlás; ezeket mind újra kell éleszteni, tisztújításokat kell végezni, hogy sikeres belsô választások legyenek. A belsô választások költségvonzata se mellôzhetô dolog. Egy költségszámítást készítettünk, amelyet a Területi Elnökök Tanácskozásán (TEKT) elôterjesztünk, hisz anyagi szempontból is fel kell készülnünk a belsô választásokra, ami meglehetôsen nagy összeget jelent.
— Milyen következtetéseket vonhat le belsõ választási biztosként?
— Sajnos a Munkabizottságnak ilyen rövid idõ alatt nem sikerült megbirkóznia a fent említett problémákkal. A TEKT ülésére több határozat-javaslattal jön a Bizottság, és a területi elnököknek ezen határozatok alapján egy olyan változatot kell kidolgozniuk, mely az SZKT elé terjeszthetõ a belsõ választásokkal kapcsolatosan. Ahhoz, hogy nyugodtan készíthessük elõ a belsõ választásokat, pontos menetrendszerinti felkészülésre van szükségünk és arra, hogy tudatosítsuk a választókkal a belsõ választások fontosságát és szerepét a Szövetség életében.