- A történelmi egyházak egyeztetô tanácsának szándéknyilatkozata
- Ráduly Róbert képviselôházi frakcióalelnök találkozója francia diplomatával
3.A helyhatósági választásokról – interjú Demeter Jánossal, az OÖT elnökével
- A történelmi egyházak egyeztetô tanácsának szándéknyilatkozata
*** Szeptember 15-én, a bukaresti Kálvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztetô tanácsa. Az ülésen jelen voltak: dr. Jakubinyi György r.kat. érsek, Reiser Pál r.kat. püspök, Kiss Béla fôjegyzô, dr. Tôkés László ref. püspök, Tempfli József r.kat. püspök, Martin Roos r.kat. püspök, dr. Csiha Kálmán ref. püspök és dr. Szabó Árpád unitárius püspök. A megbeszélésen meghívottként részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tôkés Elek az egyházügyi államtitkárság igazgatója. A tanácskozás napirendjén szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvû oktatás lehetôségei.
Az önálló magyar nyelvû magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfôk a következô szándéknyilatkozatot adták ki:
SZÁNDÉKNYILATKOZAT
A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvû oktatása iránti felelôsségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik azon szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyarnyelvû felsôoktatás érdekében, magyar nyelvû magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak mûködni Erdély különbözô régióiban.
Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttmûködését az egyetem létrehozásában és mûködtetésében.
Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra.
Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát.
Isten segítsen szándékunkban!
Bukarest, 1999. szeptember 15.
- Ráduly Róbert képviselôházi frakcióalelnök találkozója francia diplomatával
*** Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselôházi frakciójának alelnöke szeptember 15-én, szerdán a szövetség bukaresti székházában találkozott Jean-Philippe Alfonsival, a Francia Nagykövetség második beosztottjával. A francia diplomata kérésére létrejött találkozón Ráduly Róbert tájékoztatta vendégét a romániai magyar nemzeti közösség helyzetérôl, fôbb törekvéseirôl, az RMDSZ kormányzati szerepérôl, Szólt arról, hogy az 1996-os választásokat követôen a romániai magyarság jogainak biztosítása terén több tekintetben tapasztalható volt elôrelépés, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a román társadalom egy részében még mindig nagy a magyar kisebbség iránti bizalmatlanság és ellenérzés, amit a nacionalista erôk a román média egy részének segítségével újabb és újabb etnikai ellentéteket szítva igyekeznek táplálni.
- A helyhatósági választásokról — interjú Demeter Jánossal, az OÖT elnökével
*** Az Országos Önkormányzati Tanács augusztus 13-i, szovátai ülésén határozat-tervezetet dolgozott ki a helyhatósági választások elôkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. A tervezetben megfogalmazott alapelvekrôl, jelölési eljárásokról, a polgármester-jelöltek elôzetes kiválasztásáról kérdeztük Demeter Jánost, az Országos Önkormányzati Tanács elnökét.
– A határozat-tervezetben az áll, hogy a helyhatósági választások megszervezéséért és lebonyolításáért a helyi és területi szervezetek felelôsek.
– A hangsúly a felelôsségen van. Az országos kampánystáb, amely a kampány központi részét koordinálja nem vállalhatja át az összes helyi RMDSZ kampányszervezését, azt, hogy milyen módon választja ki a jelöltjét, sikeres jelöltet választ-e. Ez a területi szervezetek dolga, mert helyhatósági választásokról van szó. És ez szerintem az egyik legfontosabb része ennek a határozat-tervezetnek, mert sem az Ügyvezetô Elnökségnek, sem a parlamentereknek nem dolga, hogy feleljenek a helyi RMDSZ szervezetek helyett a sikerért vagy akár a sikertelenségért.
– Melyek a határozat-tervezet fontosabb alapelvei a polgármester jelölésekre vonatkozóan?
– Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosok száma eléri az összlakosság 15 százalékát, saját polgármester-jelöltet kell állítani. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyar lakosság 50 százalék fölött van, a polgármester-jelölés kötelezô módon elôválasztások útján történik.
– Ki lehet az RMDSZ polgármester-jelöltje?
– Minden olyan választható RMDSZ tag, aki eleget tesz az SZKT által meghatározott kritériumrendszernek és vállalja a jelöltséget, illetve a tisztséget. A jelöltek végleges sorrendjének a megállapítási módjáról a helyi és területi szervezetek döntenek. Mindez vonatkozik a tanácsosjelöltekre is. A tisztségben levô polgármesterek, alpogármesterek, tanácsosok tevékenységérôl pedig meg kell tartani a kiértékelést, melyet közvéleménykutatás is helyettesíthet.
– Hogyan szabályozzák a polgármester-jelöltek elôzetes kiválasztását?
– A szelekciós kritériumok elsôsorban szakmaiak és népszerûségiek lesznek. Ahol a magyar lekosság 50 százalék alatt van, a polgármester-jelölt esetében a helyi választmány, a megadott egységes szempont szerint szelektál. A minôsítés az írásbeli pályázatok (önéletrajz, politikai önéletrajz, programtervezet), valamint elektoros választás szerint történik. A jelöltek számára a helyi/területi szervezet lehetôséget teremt a nyilvános bemutatkozásra és a helyi szervezet döntése szerint elôválasztás útján rangsorolja a jelölteket, vagy pedig a helyi szervezet nagysága szerint megszervezi az elektoros szavazást vagy a jelölô közgyûlést.
– Mi történik, ha az 50 százalék fölötti magyar többségû helységekben, az RMDSZ jelölt elveszti a választást a független jelölttel szemben?
– Ebben az esetben a területi szervezet kötelezô módon elrendeli a helyi szervezet tisztújítását. Ez egy olyan része a határozatnak, amely a négy évvel ezelôtti határozathoz képest elôrelépést jelent. A legtöbb esetben a példák igazolták, hogy ott, ahol nem voltak képesek kiválasztani azt a befutó jelöltet egy olyan településen, ahol túlnyomó többségben magyarok élnek, akkor ez egyértelmûen azt jelenti, hogy az illetô RMDSZ- szervezet nem élvezi a lakosság többségének a bizalmát, és ezáltal a jelölt sem. Szerintem az RMDSZ-nek az a fontos, hogy olyan polgármester-jelölteket állítson, akik a lakosság többségének bizalmát élvezik. Nem olyan jelöltekre van szükségünk, akik megosztják a települések lakosságát, hanem olyanokra, akik összefogják a lakosságot.