RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- október 8., péntek VII. évfolyam, 1575. szám
- Takács Csaba találkozója a magyarországi szociális és családügyi miniszterrel
- RMDSZ-es kormányzati tisztségviselôk Zsil-völgyi látogatása
- Takács Csaba találkozója a magyarországi szociális és családügyi miniszterrel
*** Október 7-én Takács Csaba ügyvezetô elnök és Péter Pál gazdasági és szociális alelnök Kolozsváron Harrach Péter szociális és családügyi miniszterrel találkozott. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti intézményes kapcsolatok alakulását, a munkavállalás és munkaerôképzés terén való együttmûködést. Megvitatták a szociális téren tevékenykedô civil szervezetek közötti tapasztalatcsere és képzési lehetôségeket, a falugondnoki intézmény romániai meghonosításának a kérdését, valamint a Magyar Állandó Értékezleten keretén belüli intézményes kapcsolatok jövôbeni távlatait.
- RMDSZ-es kormányzati tisztségviselôk Zsil-völgyi látogatása
*** Kedden, október 5-én, Demeter Attila és Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség részérôl, valamint Winkler Gyula, Hunyad megyei alprefektus munkalátogatást tettek a Zsil-völgyében a helyi bányász-szakszervezetek meghívására. Mint ismeretes, 1999. szeptember 29-én, az RMDSZ Elnöki Hivatalában a Szövetség vezetô tisztségviselôi bemutatkozó látogatáson fogadták a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek képviselôi, és megígérték, hogy lehetôségeikhez mérten ösztönözni fogják a bel- és külföldi befektetôket arra, hogy azok új munkahelyeket teremtsenek a Zsil folyó völgyében.
Az október 5-i látogatásról és a Zsil-völgyi benyomásairól kérdeztük Kerekes Gábort, a Román Fejlesztési Ügynökség (RFÜ) alelnökét:
– A bányászszakszervezetek részérôl Ioan Vasile Savoval, a Liga elnökével, az alelnökök közül Sipos Árpáddal és Ioan Ilinescuval találkoztunk. Ioan Vasile Savo hét hónapja foglalta el a börtönbüntetését töltô Miron Cosma helyét, és elképzelése szerint nemcsak a sztrájk eszközével lehet segíteni a Zsil-völgyén. Befektetôket akar odavonzani, többek között a róluk kialakult sajtókép megváltoztatása útján is. A megbeszélések során felajánlottuk, hogy a bányászszakszervezetek kapcsolódjanak be az RFÜ Romániát bemutató ismertetô anyagának a Zsil-völgyével foglalkozó fejezetének kidolgozásába, és ezt ugyancsak közös rendezvények keretében mutassuk be a külföldi befektetôknek.
– Milyen konkrét lépések születtek?
– Egyik feledatunk az, hogy ajánlatcsomagot készítsünk a külfödi befektetôk részére, ezen belül ismertetjük a hátrányos helyzetûnek nyilvánított régiókba való befektetések elônyeit. Elmondtuk, hogyan képzeljük el az ajánlatcsomag anyagát, adatokat kértünk a szakszervezettôl és a megyei tanácstól. Ez utóbbitól fôleg olyan statisztikai adatokra volt szükségünk, melyek a fogyasztói- és munkaerô-piacra vonatkoznak. A szakszervezet segít az adatok értelmezésében, és javaslatot tesznek konkrét befektetési lehetôségekre.
Megegyeztünk, hogy egy hónapon belül közösen összeállítunk egy elméleti anyagot, ami szakszerûen mutatja be a Zsil-völgyi helyzetet, sok adattal, elsôsorban szakemberekhez szólóan. Ennek elkészülte után tervezzük egy promóciós anyag összeállítását: egy 20 perces összefoglalót, ami kiemel bizonyos lehetôségeket, és azokat európai szintû grafikai megoldásokkal mutatná be. A tervezet lényege, hogy felhívja a potenciális befektetôk figyelmét arra, hogy kedvet kapjanak a befektetéshez.
Továbbá szó esett arról, hogy miután összeáll ez a két anyag, leteszteljük egy bemutató keretében. Egy szûkebb körû beruházó csoportot hívunk meg, és lemérjük, hogy milyen fogadtatásra talál az ajánlattervezet. Természetesen ezt is a szakszervezetekkel végezzük közösen, hogy szembesüljenek ôk is azzal, hogy milyen aggodalmaik, félelmeik vannak a befektetôknek, ha a Zsil-völgyérôl van szó. A felmerülô kérdések alapján finomítani lehet ezt a bemutató anyagot. A végleges változat megszületése után interneten és bemutatók keretében hozzuk nyilvánosságra
Meg kell találnunk azokat a komparatív elônyöket más régiókkal szemben, amiért valaki a pénzét a Zsil-völgyébe fekteti be. Fel kell mérnünk a piaci lehetôségeket, a munkaerôkínálatot és a helyi lehetôségeket. Reményeink szerint ez a három anyag februárig elkészül.
– Milyen más Hunyad megyei objektumokat látogattak meg?
– Fogadott minket a vajdahunyadi polgármester, a kohászati kombinátban pedig a vezérigazgatóval és a szakszervezeti vezetôkkel beszélgettünk. Itt egészen más jellegû problémák merültek fel.
– Hogyan látja a Zsil-völgyi helyzetet?
– Az egész Zsil-völgyének negatív képe van a médiában, a kommunikáció nem túl jó, az emberek nem nagyon ismerik fel a privatizáció adta lehetôségeket. Bennük csak az él, hogy ha lemennek a bányába, nem biztos hogy fel is jönnek onnan. Ez nagyon rányomja a bélyegét a gondolkodásmódjukra. Ebbôl a tehetetlen helyzetbôl való kilábalásként gondoltunk arra, hogy bevonjuk a bányászok képviselôit is a fennemlített anyagok elkészítésébe, hiszen valahol el kell kezdeni a helyi társadalomban létezô feszültségek enyhítését.