RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András

október 5., kedd VII. évfolyam, 1572. szám

Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában

*** Rendhagyó módon kedden, október 5-én került sor az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletére a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal Borbély László államtitkár, kormányzati tevékenységért felelôs ügyvezetô alelnök, Antal István, a Képviselôház ipari és szolgáltatásügyi szakbizottságának tagja és Demeter János kormányfôtitkár-helyettes vett részt a sajtóértekezleten.

Három téma került terítékre: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése; az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása.

Markó Béla bevezetôjében szólt annak jelentôségérôl, hogy az európai kereszténydemokrata és konzervatív (közép és jobbközép irányultságú) pártokat tömörítô, az Európai Parlamentben a legnagyobb csoporttal rendelkezô pártszövetség társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, amit az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismeréseként értékelt. Utalt arra, hogy az Európai Néppárt legutóbbi nyilatkozatában amellett foglalt állást, hogy az Európai Unió Romániával is kezdje meg az EU-csatlakozást elôkészítô tárgyalásokat, és kiemelte, hogy ennek az ajánlásnak a felvételét az EPP Tanácsának nyilatkozatába az RMDSZ is hathatósan szorgalmazta.

Az október 6-i aradi rendezvényekrôl szólva a szövetségi elnök kiemelte, hogy az idei megemlékezésnek külön jelentôséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkôletételére, ami fontos állomása lehet a két nemzet történelmi megbékélésének.

Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásának következtetéseirôl, az összejövetelen elfogadott nyilatkozatba foglaltakról Borbély László ügyvezetô alelnök és Antal István képviselô beszéltek. Rámutattak azokra a törvényhozási és cselekvési prioritásokra, amelyeket az RMDSZ egy, a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztetô tanácskozáson terjesztene elô. Ezen a tanácskozáson a partner pártok is elôterjesztenék elképzeléseiket és ki kellene dolgozni egy éves távlatú programot a gazdasági válságból való kilábalásra, és ennek valóra váltását szigorúan monitorizálni kell. Mindezek a javaslatok arról is tanúskodnak, hogy az RMDSZ-t nemcsak a kisebbségi gondok megoldása foglalkoztatja, hanem az ország gazdasági-társadalmi problémáinak megoldása is – hangoztatta Borbély László, aki hiányolta, hogy a román sajtó ezúttal sem adott teret az RMDSZ gazdasági vonatkozású kezdeményezéseinek ismertetésére.

Az Adevãrul munkatársa azt firtatta, számolt-e az RMDSZ az aradi Szabadság szoboregyüttes visszaállításának szorgalmazásakor a románok érzékenységével. Markó Béla válaszában kifejtette, igen, ô számolt és számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ôk is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. A dolog tehát kölcsönösséget tételez, minden nemzet érzelmeit, hagyományait, múltját, kultúráját tisztelni kell. Az aradi tizenhárom vértanú tábornok esetében azonban nem is lehet szó a nemzeti érzelmek megsértésérôl. A román közvélemény manipulálásának, a magyarellenes hangulatszításnak tipikus példájával állunk szemben. Az Aradon kivégzett tábornokok esetében, a szoboregyüttes kapcsán egyszerûen hazudnak egyes politikusok és lapok. Az évtizedekig terjesztett hazugságokat, a kommunista diktátorpár rendelte történelemhamisító történelemkönyvek hazugságait szajkózzák most is. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségû, még magyarul sem tudott, német, osztrák, szerb, horvát, örmény származásúak voltak közöttük. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A szobor pedig a szabadságot szimbolizálja, amiért egyaránt küzdöttek a román és magyar negyvennyolcasok.

A Jurnalul Naøional újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idézô emlékmûvet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ô történelmük, múltjuk, hagyományaik, mûemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékmûveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélybôl. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. Önöknek módjukban áll eldönteni, hogy ezeknek a nemtelen próbálkozásoknak, törekvéseknek a pártján állnak, avagy sem – intézte szavait Markó Béla a jelenlévô újságírókhoz. – Elfogadják, elfogadjuk-e, hogy Erdélyben magyarok is éltek és élnek, élni fognak. Senkit sem bátorítanék arra, hogy ezeket az emlékeket tagadni próbálja – mondta végezetül az RMDSZ elnöke.

*** Markó Béla szövetségi elnök október 6-án részt vesz és beszédet mond az aradi ünnepi rendezvényen.