RMDSZ TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: K. Bodor András
- október 4., hétfô VII. évfolyam, 1571. szám
- Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán elfogadott Nyilatkozat
- Tanítóképzô-avatás Kézdivásárhelyen
- Magyar irodalom- és történelem tanárok tanácskozása Brassó-Pojánán
- II. Krasznai Napok
- Világháborús elesettekre emlékeztek Koltón
- Átadták az új Barátság Házát a Szilágy megyei Nagypetriben
- Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán elfogadott
NYILATKOZAT
- október 2–3-a között az Ügyvezetô Elnökség illetékes fôosztálya, az RMDSZ szövetségi elnöke, szenátorok, képviselôk és kormányzati tisztségviselôk megvitatták a román gazdaság, bankrendszer, banki és pénzügyi rendszer általános helyzetét és az országban kialakult szociális helyzetet, valamint a kormányprogramban foglalt elôirányzatok teljesítésének állását.
Az elemzés keretében megállapítást nyert, hogy a nemzetgazdaság helyzete tovább súlyosbodott, nem mérséklôdtek az egyensúlyzavarok, a gazdasági reformfolyamatok lassan bontakoznak ki, sok esetben nem érték el a kitûzött célokat. A lakosság életszínvonala továbbra is csökkenô tendenciát mutat, a szociális feszültségek tovább nôttek és elmélyültek, általában is különösen az alacsony jövedelmekkel bírók, nyugdíjasok soraiban.
Az ipari termelés az év elsô hét hónapjában tíz százalékkal csökkent, az elôzô év hasonló idôszakához képest. Súlyosbította a helyzetet, hogy az ipari termelés júliusban 2,5%-kal volt kisebb, mint júniusban. A gazdasági visszaesés kihangsúlyozottan jelentkezik a mezôgazdaságban is. Az év utolsó idôszakában a kalászos gabonafélék termelési mennyisége 582.000 tonnával csökkent, tovább nôttek a tôkehiány miatt a bevetetlen szántóterületek. Az állatállomány tovább csökkent, kihangsúlyozottan a szarvasmarha- és a juhállomány, ahol a csökkenés 8–10%-os volt. A kereskedelmi mérleg hiánya az elsô félévben 994 millió dollárt tett ki, amely több mint 400 millió dollárral volt kevesebb, mint az elôzô év hasonló idôszakában. Ez nem a külkereskedelem teljesítményjavulásának az eredménye, hanem az export 7,8%-os csökkenésének, valamint az import 13,6%-os mérséklôdése eredményezte, mivel több alapvetô iparágban a termelés visszaesése nem igényelt import nyersanyagokat. A körbetartozás kritikus helyzetet eredményezett, értéke megközelíti a 100.000 milliárd lejt.
Az állami tôkével mûködô bankoknál kialakult válsághelyzet negatívan befolyásolta a gazdasági egységek finanszírozását, az államadósság növekedéséhez vezetett, ami a finanszírozási kamatokon keresztül szinte elviselhetetlen terhet jelent az állami költségvetésnek.
Zavarok mutatkoznak a Nemzeti Bank tevékenységében, mind a monetáris politika, mind a banki felügyelet területén.
A gazdasági helyzet súlyosbodása és a társadalmi feszültségek növekedése a kormányzati program elôírásainak be nem tartásából vagy késedelmességbôl fakad. Ennek megfelelôen a többségi állami tôkével mûködô veszteséges gazdasági társaságok, életképtelen gazdasági struktúrák felszámolása lassan zajlik, egyes ágazatokban a mai napig nincsenek kialakítva kezelési koncepciók.
Az 1999-es költségvetés és a napokban elfogadott pótköltségvetés nincs összhangban a kormányprogrammal, a kiutalt források elégtelenek a reform finanszírozására, a privatizációból származó bevételek felhasználása nincsen tisztázva. A kis- és középvállalatok támogatására elôirányzott 300 milliárd lej támogatás-forrás kiutalása nem történt meg.
Az RMDSZ gazdasági tanácskozásának résztvevôi, a kormányprogramba nagymértékben beépített saját gazdasági programjának szellemét követve, konkrét javaslatokat fogalmazott meg, amelyekbôl néhány lényeges elemet ismertetünk.
Makrogazdaság
– gazdasági növekedést támogató pénzügypolitika kidolgozása és alkalmazása;
– jogi stabilitás biztosítása a pénzügypolitikában; az RMDSZ nem fog elfogadni a következôkben semmilyen kísérletet az adók növelésére, illetve a parlament által megszavazott adókedvezmények felfüggesztésére;
– a bankrendszer konszolidálása, hatékony bankfelügyeleti rendszer kialakítása;
– a BANCOREX által keltett költségvetési teher csökkentése érdekében javasoljuk, hogy a fúzió után a BCR keretében egy külön alegység jöjjön létre, mely tartalmazza a BANCOREX-tôl átvett infrastruktúrát; ezt az alegységet fel kell ajánlani a 83/1997-es Bankprivatizációs törvény értelmében, és az így megvalósított bevételt költségvetési forrásként kezelni.
Privatizáció
Az ÁVA hatékonyan dolgozott az utóbbi 1 évben, sikerült túltejesíteni a tervezett privatizációs bevételeket.
Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor, hogy a privatizációból befolyt összegek a gazdaságban felgyûlt fekete lyukak betömésére legyenek felhasználva. Ez irányban szorgalmazzuk azt, hogy az 1999. szeptember 1-tôl magvalósított bevételek a költségvetési törvény értelmében a következôképpen legyenek felhasználva:
– 300 milliárd lej a kis- és középvállalatok támogatására
– 500 milliárd lej a mezôgazdaság támogatására
– 300 milliárd lej az export támogatására az EXIMBANK újratôkésítése révén.
A privatizáció hatékonyságának további növelése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy a SIF-ek tulajdonrészesedése ne haladja meg a 10%-ot, az 52/1994-es Törvénynek megfelelôen.
Ipargazdaság
Figyelembe véve, hogy a Bruttó Nemzeti Össztermékbôl az ipar 31–32%-ot tesz ki, valamint a termelési kapacitások kihasználatlanságát és az ipari termelés drasztikus visszaesését, elengedhetetlennek tartunk egy koalíciós szintû hatékonyabb együttmûködést, a Tartós Fejlôdés Országos Stratégiájában bemutatott célkitûzések megvalósítására.
Ahhoz, hogy csatlakozni tudjunk a fejlôdésben levô iparágakban világszinten tapasztalható irányzatokhoz, speciális iparpolitikai intézkedések szükségesek, amelyek lehetôvé teszik az átszervezési és privatizációs folyamatok felgyorsítását a stratégiai fontosságú iparágakban és az elsôdlegesnek tekintendô ágazatokban.
Az elektromos áram és a hôenergia termelése területén azonnal szükséges a CONEL valódi átszervezése ahhoz, hogy az elektromos áram szállítási és elosztási hálózatához való hozzájutás korlátlan legyen, hogy a szabályozási intézményrendszer jól mûködjön, hogy létrejöhessen egy nagybani elektromosáram-piac és az elektromos áram börzéje.
A bányaipar az 1999-ben elkezdett intézkedések eredményeként versenyképessé kell hogy váljon, az EU csatlakozási követelményeknek megfelelôen.
A kôolajiparban a SNP PETROM SA privatizálásának be kell indulnia az év végéig, lehetôséget adva ezáltal új technológiák bevezetésére a kitermelési és feldolgozási folyamatokban.
A földgáziparban elsôdleges fontosságú a földgázpiac törvényes keretének és mechanizmusának a létrehozása.
A fémkohászat esetében a stratégiába foglalt célkitûzések elérésével kell biztosítani az alapot minden függôségi viszonyban lévô iparágnak és a nemzetgazdaság teljes infrastruktúrájának.
A versenyképesség fokozása érdekében elôtérbe kell helyezni az ipari és ipari-pénzügyi összpontosítást, amihez egyeztetni kell az érvényben lévô jogszabályokat – mint például a hátrányos helyzetû övezetek törvénye vagy a kis- és közepes vállalkozások törvénye – az ipari parkok törvényének elfogadása által, amely egy hasznos eszköz lehet a külföldi és belföldi tôke bevonására.
Mezôgazdaság
– a Mezôgazdasági és Élelmezési Minisztérium átszervezése Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériummá;
– a tulajdonviszonyok végleges rendezése a mezôgazdaságban, a Földtörvény minél hamarabbi befejezése és életbeléptetése által;
– a természeti csapások által okozott károk állami megtérítésének törvénybe iktatása a mezôgazdasági kártalanítások törvényének kidolgozása révén;
– a mezôgazdasági biztosítási rendszerek kidolgozása és törvénybe foglalása;
– az állami többségû tulajdon mezôgazdasági kereskedelmi társaságok magánosítására vonatkozó törvény véglegesítése és életbeléptetése;
– a szakmai érdekvédelmi szervezetek felelôsségtudatának és hatáskörének megerôsítése, az agrárpolitikai döntésekbe való bevonása, a termelôk piaci alkupozíciójának növelése érdekében;
– az intézményes termékértékesítés és piacra juttatás létrehozása és megszervezése egy agrár marketing centrum által;
– a mezôgazdasági oktatás átszervezése minden szinten és alkalmazása a piacgazdaság követelményeihez;
– a mezôgazdasági termelés és beruházás támogatási rendszerének kidolgozása és törvénybe iktatása;
– az árutôzsdék megszervezésére és mûködésére vonatkozó törvény elfogadása, az agráripari áruk piacának megszervezése érdekében.
Szükségesnek tartjuk a közraktárak törvényének elfogadását, mert a közraktározási társaságok tevékenysége szorosan kapcsolódik az árutôzsdék tevékenységéhez.
Tudományos kutatás
Románia nemzeti érdeke, hogy befektessen a tudományos-technológiai kutatásba, amely megalapozza a gazdasági növekedést mind az ipar, mind a mezôgazdaság területén.
Szükségesnek tartjuk e terület fontosságának megfelelô költségvetési keret biztosítását, illetve a kutatási eredmények felhasználásának részfinanszírozását és hitelekkel való támogatását, versenyképes termékek és technológiák kidolgozásának érdekében.
Helyi infrastruktúra
A helyi infrastrukturális beruházások terén javasoljuk:
– a megfelelô törvényes keret véglegesítését, amely lehetôséget adhat a helyi közösségeknek, hogy a vízhálózat, szennyvíz, csatornahálózat, gázbevezetés, fûtésre használt hôenergia jobb kihasználása terén pályázat útján vagy külföldi befektetôk bevonásával indítsák be és véglegesítsék ezeket, a lakosság szempontjából kiemelt fontosságú beruházásokat.
A törvényes intézkedések között megemlítjük:
– a községgazdálkodás törvényének parlament általi elfogadását;
– külön Területfejlesztési Alap létrehozását, amelyet a Regionális Fejlesztési Tanács és a nyolc Regionális Központ kezel, és amely kimondottan a központi költségvetés részesedését jelenti ilyen helyi területfejlesztési pályázatok esetében;
– hangsúlyosabb központi költségvetési támogatás 2000-re az Országos Lakásügynökség részére, a lakásépítés fellendítése érdekében;
– egy, a helyi infrastrukturális beruházásokat kiemelten meghitelezô pénzintézet létrehozása;
– azoknak a programoknak a további központi költségvetésbôl való támogatása, amelyek a falusi utak kövezését és a falvak vízhálózatának a bevezetését segítik elô;
– azoknak az intézményeknek a létrehozását amelyek hivatottak szabályozni a koncesszióba adandó közszolgálati tevékenységeket, ezek minôségének javítása érdekében.
A kis- és középvállalkozások fejlesztése
Az RMDSZ saját sikerének is tekinti, hogy 1999. július 23-án megjelent a Kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló törvény, és megalakult a megfelelô intézményes keret is: a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynöksége.
Ugyanakkor az RMDSZ hiányolja a kormányzati szervek megfelelô hozzáállását a törvény alkalmazása területén. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kis- és középvállakozók az egész országban gazdasági fejlôdésüket remélik a törvény alkalmazásából, az RMDSZ a következôket javasolja:
– a kormány egy Sürgôsségi Kormányrendelet kiadásával oldja meg mihamarabb a 133-as Törvény alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket;
– az 1999 évi költségvetésben elôirányzott 300 milliárd lej alapján kis- és középvállalkozások támogatását célzó programok megvalósítását az év végéig;
– a 2000. évi költségvetésben legyen elkülönítve legalább 500 milliárd lej a kis- és középvállakozások támogatására.
Szociálpolitika
A parlamenti választásokig hátralevô idôszakban folytatni kell az erôfeszítéseket a szükséges szociális intézkedések meghozatalában, beleértve a törvényhozás ide vonatkozó tevékenységét is. A meghozandó szociális intézkedések legfôképpen a gazdasági szerkezetváltás következtében kedvezôtlen szociális helyzetbe jutott társadalmi kategóriákat kell hogy megcélozzák.
Törvényhozási prioritásként kell kezelni a következô intézkedéseket:
– a munkaerô-foglalkoztatás, a munkanélküliség visszaszorítása, a munkát keresôk szociális védelme. Az elkövetkezôkben hangsúlyosabb szerepet kell kapjon az aktív támogatási rendszer új munkahelyek teremtése, munkaközvetítés, szakmai átképzés által;
– a szociális ellátás reformja, egy korszerû országos szociális ellátási rendszer bevezetésével, amelynek adminisztrálását egy autonóm közszolgáltatási intézmény végezze. Az új szociális ellátási rendszer legfôbb feladata a család, valamint a különlegesen nehéz helyzetben lévô társadalmi kategóriák védelme kell hogy legyen;
– a társadalombiztosítás reformja, amelynek bevezetésében a parlament az eddigieknél aktívabb szerepet kell hogy vállaljon. Ugyanakkor a kormánynak további erôfeszítéseket kell tennie a nyugdíjszintek egybehangolása, valamint a hátralékos társadalombiztosítási járulékok terén. Külön hangsúlyt kell kapjon a mezôgazdasági nyugdíjak elfogadható szintre emelése.
Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a koalíció minél hamarabb véglegesítsen a kormányprogram alapján egy konkrét gazdaságpolitikai intézkedés-csomagot a következô egy évre vonatkozóan, amelyet a parlament és a kormány egyaránt következetesen betartson.
Csíkszereda, 1999. október 3.
- Tanítóképzô-avatás Kézdivásárhelyen
*** 1999. október 3-án került sor Kézdivásárhelyen a 3 éves felsôfokú tanítóképzô kollégium megnyitó ünnepségére. A rendezvényen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kötô József oktatási államtitkár, Kovászna megyei képviselôk és szenátorok, a helyi RMDSZ, valamint a helyi és a megyei közigazgatás vezetôi.
Markó Béla beszédében hangsúlyozta, hogy ennek az intézménynek a létrehozása, a mûködésüket ugyancsak ebben a tanévben kezdô kolozsvári, nagyenyedi, szatmárnémeti és székelyudvarhelyi hasonló kollégiumokkal együtt, jelentôs lépés a romániai magyar nyelvû felsôoktatás kiépítése útján.
- Magyar irodalom- és történelemtanárok tanácskozása Brassó-Pojánán
*** 1999. október 1–4-a között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére, a Neveléstudományi Intézet rendezésében Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom- és a történelemtanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletû tanterveit az I–XII. osztály számára. A nemzeti közösségek történelmét tanító tanárok csoportja megvitatta a tantárgy oktatásával kapcsolatos tapasztalatait és javaslatokat tett a tanterv és tankönyv jobbítására vonatkozóan. A munkatanácskozáson részt vettek Zsolnai József és Szilvai László magyarországi oktatáskutatók, valamint Kötô József oktatásügyi államtitkár.
- II. Krasznai Napok
*** Szombaton, október 2-án, Szilágyság legnagyobb községe megrendezte a Krasznai Napok második kiadását. A kétnapos rendezvénysorozat fô momentumát képezte a nagyközség címerének, zászlajának, valamint egy 1848-as emlékoszlopnak az avatása. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvénysorozat védnöke, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor és Sebesi Karen Attila, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke méltatta az esemény fontosságát.
- Világháborús elesettekre emlékeztek Koltón
*** Vasárnap, október 3-án a koltói református templomban az elsô és második világháborúban elesett névtelen koltói és katalini hôsökrôl emlékeztek meg. Varga Károly helyi lelkipásztor köszöntôjét követôen Vetési László, kolozsvári lelkipásztor szolgált. Ezt követôen az egybegyûltek a templom kertjében erre az alkalomra készített kopjafánál rótták le kegyeletüket. Az elesettek névsorának felolvasásakor megkondították a lélekharangot. Az RMDSZ részérôl a megemlékezésen jelen volt Böndi Gyöngyike képviselô és Sebesi Karen Attila mûvelôdési és egyházügyi alelnök, aki a kopjafa elôtt tartott ünnepi beszédében emlékezett meg az “élenjáró névtelenekrôl”.
- Átadták az új Barátság Házát a Szilágy megyei Nagypetriben
*** Vasárnap, október 3-án a szilágysági Nagypetri községben átadták az új, Barátság háza nevet viselô gyülekezeti központot, melynek megépítését öt évvel ezelôtt kezdték el a helyi lelkipásztor kezdeményezésére. Az ünnepi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szolgált. Ezután az eseményhez fûzôdô ünnepi kulturális programra került sor, melynek keretében Sebesi Karen Attila, mûvelôdési és egyházügyi alelnök méltatta a rendkívül fontos eseményt.